Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-08 / 24. szám

9 tervszerű községi politika, valamint az ügyek­kel való intenzív foglalkozás csak kis tag­létszámmal lehetséges. Lényeges újítás volna az, hogy a képviselőtestület elnökét és alel- nökét maga választja meg a saját kebeléből, a mit főképen alkotmányvédelmi szempont­ból tart kívánatosnak. A közgyűlés határozat- képességéhez legalább a közgyűlési tagok V8-ad részének jelenlétét kívánja meg; kvalifikált többséget, tudniillik a tagok telé­nek jelenléiét a határozathozatalnál kíván: uj közszolgáltatások behozatalánál, vagy a meglevők emelésénél, leszámításánál és megszüntetésénél, továbbá 5 millió koro­nát meghaladó kölcsön ieivétele esetén. Kiegésziíendönek tartjuk a kvalifikált több­ség megkivánásál a főváros tulajdonát ké­pező ingatlanok elidegenítésénél, akár visz- teher melleit, akár a nélkül, a mennyiben az 1 millió koronát meghaladó értékről van szó, valamint akkor, ha ily összeget meg­haladó értékű megváltás vagy vétel forog szóban a főváros részéről. Ezt azért tartjuk szükségesnek, mert az előterjesztés fogalma­zása szerint például: a gázgyárak megvál­tásának elhatározásához csak egyszerű több­ség■ kellene. Tehát a főváros életbevágó ér­dekei fölött a közgyűlés egy töredéke hatá­rozatot hozhatna. Aktuálitást nyer e kér­dés azzal, hogy a főváros beruházási pro­gramújában, bennefoglaltatik a villamos vilá­gítási vállalatok megváltása, esetleg egészen uj városi telep létesítése, valamint a társas­kocsi közlekedési vállalat megváltása is. Lényeges újítást kontemplál a tervezet a fővárosi községi választói jog tekintetében. Az előterjesztés általános, egyenlő, titkos- és közvetlen választói jogot óhajt, a mely mel­lett szavazata volna minden 24-ik életévét betöltött férfinak, a ki magyar állampolgár, a város területén legalább egy év óta állandó lakással bir, és nincs a választói jogból ki­zárva. Leglényegesebb az aktiv választói jog tekintetében az az alapelv, hogy a községi választói jognak nem kell azonosnak lenni az országgyűlési választói joggal. Az általános választói jog mellett azzal érvvel az előter­jesztés, hogy a fővárosban nem forognak fenn azok a szempontok, a melyek az országgyű­lési választói jog általános kiterjesztését aggá­lyossá teszik. Nevezetesen: a nemzetiségi veszedelem és az analfabetizmus. Budapesten nemzetiségi kérdés nincs, a magyarság szem­pontja tehát a fővárosban nem indokolja a választójog korlátozását. És ugyanígy áll a dolog az értelmiségi czenzus dolgában is. Az előterjésztés mindamellett kaczérkodik a köz­ségi jog valamelyes korlátozásával, neveze­tesen bizonyos kuriális rendszert pendit meg, a melyben volna egy általános választójogi kúria és bizonyos vagyoni czenzushoz larto- iozók kúriája. Az utóbbiba tartozók mind­két kúriába szavaznának. Mindkét kúria a választók bizonyos hányadát vátasztaná. Ez a megoldás az előterjesztés indokolása sze­rint összeegyeztetni iparkodik a haladó- és a konzervatív terekvéseket. Az előterjesztéssel szemben dr. Plalthy György külön vélemé­nyében a községi választói jogot az ország- gyülési választói joggal azonosnak kívánja megállapítani még pedig az Andrássy-féle választójogi tervezet alapján. Községi választói jogot csak azoknak adná meg, akiknek az Andrássy-íéle javaslat szerint kettős és hár­mas szavazatuk van. Előfeltétele legyen a választójognak legalább 5 évi Budapesten lakás, azonkívül az egyes szavazatunk közt FÜGGETLEN BUDAPEST. az ipari munkások és a katonaviselt egyének a községi választók közé szintén felveendők. Az albizottság előterjesztésének választói rendszere szerintünk abban a hibában szen­ved, hogy a pluralitást kerülő utón a kuriális szisztémával becsempészi, holott elvileg egyenlő) szavazatot akar. A Platthy féle ja­vaslat pedig abban a hibában szenved, hogy már most befejezett, tényként veszi az Andrássy-féle választói reformot, holott tudvalevőleg éppen a parlamenti többség: a függetlenségi párt a pluralitást ebben a for­májában nem jó szemmel nézi, иду hogy ebből a javaslatból előreláthatólag törvény nem lesz. Akkor pedig Platthynak az az alap* elve, hogy a községi választójog az ország- gyűlési választójoggal azonos legyen, máris nem valósulna meg. A magunk részéről a községi választói jognak az országgyűlési választói joggal való azonosítását azért nem helyeseljük, mert a főváros a maga községi választói jogát nem teheti függővé egy eset­leg egészségtelen országgyűlési választói rend­szertől. Budapestnek a saját igényei és vi­szonyai szerint kell megállapítani a községi választói jogot, holott az országgyűlési vá­lasztói jog esetleg ezeknek az igényeknek és viszonyoknak meg nem felei. Határozottan perhorreszkáljuk az előterjesztésnek azt a kompromisszumos álláspontját, a mely az általános és egyenlő választói jogot kuriális rendszerrel meghamisítja. Határozottan ra­gaszkodnunk keli egy hamisítatlan egyenlő és általános községi választójoghoz, mert e nélkül a régi klikkek hatalmát megtörni nem lehet és a virilizmus eltörlése mellett is fentartatnék a háziurak és a nagytőke uralma, a mely tapasztalat szerint útját állja minden egészséges községi politika kifejlő­désének. A nemzeti szempont itt akadályul nem szolgálván, a legradikálisabb jogkiter­jesztésnek vagyunk hívei, és valóban csodál­nunk kell, hogy a demokraták vezére, Vá- zsonyi, a ki az albizottság munkálataiban tudvalevőleg igen tevékeny részt vett, útját nem állotta a kuriális rendszer eszméjének. Minthogy kisebbségi véleményt ez ellen be nem jelentett, fel kell tennünk, hogy hozzá­járult a kuriális rendszer eszméjének felve­téséhez. A passzív választói jog tekintetében leg­lényegesebb reform a virilizmus teljes eltör­lése és az összeférhetetlenségnek állítólag szigorúbb megállapítása. Már e helyütt is jelezzük, hogy az összeférhetetlenségre vonat­kozó rendelkezéseket elégségeseknek nem tart­juk, és ezt következő közleményünkben rész­letesen ki is fogjuk mutatni. Annyi bizonyos, hogy e kérdésben is a demokraták vizet töl­töttek elvi álláspontjuk tiszta borába. Legjobb a „Va$”-féie £1Г acetylen lámpa"- kerékpár- i^——— □ □ □ Budapest, VI., kerület, Liszt Ferencz-tér Б. □ □ □ □ Andrássy és a főváros. A belügyminiszter ur az utóbbi időben különös kedvét leli abban, hogy belekössön a fővárosba és minden lehető alkalommal akadékoskodik a főváros rovására. A közgyű­lés lcgüdvösebb határozataiban talál a bel­ügyminiszter kivetni valót, és még különös szerencse, ha a minisztérium egyszerűen por­ladni hagyja a felterjesztett ügyek aktáit, a mint az például az uj fővárosi nyugdijszabály­zattal megtörtént. Múlt számunkban megírtuk, hogy a fővárosi közgyűlés által elfogadott nagy lakásépítési programúi a kormány hatósági jóváhagyást elnyerni aligha fogja. Azóta ez a hírünk több oldalról megerősítést nyert és már csaknem bizonyosnak látszik, hogy a belügyminiszter ismét útjába fog állani a főváros szükséges haladásának. Valamely lát­hatatlan kéz egyenesen belekontárkodik szün­telenül a főváros dolgaiba Üres ürügyek» helyt nem álló indokok miatt a legüdvösebb kezdeményezések megrekednek a miniszteri bürókban, úgy hogy csaknem biztosra lehet venni, hogy ha a főváros fehéret akar, a mi­niszter feketét fog kívánni és megfordítva. Most is megérezteti a maga nagy jóvá­hagyási hatalmát a miniszter a fővárossal és ez a napoleonosdi sok ezer koronájába kerül­het a fővárosnak. A Népszinház-uiczai vil­lamos dolgáról van szó, a melyre nézve a közgyűlés már két Ízben úgy határozott, hogy a forgalom gyors lebonyolítása érdekében a felső vezeték meghagyandó. Minthogy a köz­gyűlésnek felső vezeték kell, természetes, hogy a miniszter az alsó vezetéket akarja. Azzal persze édes keveset törődik a meg­semmisítésekben megedzett miniszter, hogy a Népszinház-utcza kövezési munkálatai sok százezer korona költséggel elvégeztettek és hogy az uj kövezet felszaggatása ismét igen nagy költséget okozna ‘a fővárosnak. Nem akarunk annak a megvitatásába belemenni, nogy melyik álláspont a helyes, de az bizo­nyos, hogy a fővárosi közgyűlésben feltétle­nül több érzés van a főváros igényei és érdekei iránt, mint fent a belügyminisztérium­ban és egészen bizonyos, hogy a közgyűlés harmadszor is a felső vezeték mellett fog dönteni. Meddig tartson hát ez a folytonos ujjhuzás ? És a mily kicsinyes és akadékoskodó a belügyminiszter ily csekély dolgokban a fő­várossal szemben, épp oly előkelő nemtörő­dömséggel kezeli a főváros nagy életbevágó problémáit is. Az uj lakbérszabályzat életbe­lépését egyszerűen azzal akadályozta meg, hogy áttette a szabályrendeletet az igazság­ügyminiszterhez, a melynek jogászai most rágják a körmüket a paragrafusokon a pesti lakbéruzsorások és házmestergondnokok nagy örömére. És mit szóljunk a fővárosi törvény kérdésének elseké'yesitéséhez ? Hányszor meg­ígérte már a belügyminiszter, hogy ezt a tör­vényjavaslatot hamarosan elkészíti ? Hányszor ígért novelláris utón sürgős orvoslást a leg­égetőbb bajokra? Persze mindezekre nem ér rá a belügyminiszter, mert 6 a megsem­misítésekkel van elfoglalva, ahhoz pedig, hogy valamit alkosson, a jóváhagyás folytonos meg­tagadásától nem ér rá. Budapest székesfőváros pedig gratulálhat magának ehhez a szép autonómiához, a mely­nek birtokában egy belügyminiszteri fogal- mazócska felfricskázhatja a közgyűlés 400 tagjának akaratát. Ha már másért nem, ezért is meg kell csinálni az uj fővárosi törvényt, mert a belügyminiszter önkénykedésének és folytonos beavalkozásának törvényhozás utján okvetlenül véget kell vetni, ha csak azt nem akarjuk, hogy a főváros önkormányzata ne­vetséges karikatúrává sülyedjen. ARCZ! 2 korona beki Ülése ellenében "I ARCZ---------------------- bérmentve küldök egy nagy I—• té gely olyan arczkrémet, a melynél jobb az egész vilá- I gon nem létezik és becsületszavammal kezeskedem, bogy I teljesen ártalmatlan. — RAINER L. T. okleveles gyógy- I 'i' i szerész és illatszerész, BUDA- •— ARCZ! ARCZ!

Next

/
Oldalképek
Tartalom