Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-01 / 23. szám
9 FÜGGETLEN BUDAPEST. tán, melylyel a VII. kerületi függetlenségi- és 48-as párt a székesfőváros igazoló választmányához fordul, az egész összeirási eljárás megsemmisít fess ék. A VII. kerületben két küldöttség működött. Az egyik bizottságnál az А —К kezdő- betűs, a másik bizottságnál az L—Z kezdő- betűs választókat írták össze. A törvény szigorúan előírja, hogy az összeírásra jelentkezettek sorszám szerint iktatandók, mégis az össze- iró-küldöttség elnöke jónak látta, hogy mindkét küldöttség az összeírást az egyes folyószánmái kezdje meg és csupán annyiban tél el az egyik küldöttségi szavazóbárcza a másiktól, hogy az első küldöttségit 1 A., a másik küldöttségit 1 B. jelezték. Ekképpen körülbelül 4700 bárcza bir egy és ugyanazon kettős-folyószám mai, minthogy pedig az A—В törtjelzést az ott működő közegek Írták, vagy elfelejtették Írni a bárczára, önként következik, hogy pld. a 2325-ös szavazóbárcza nem kevesebb, mint 3 példányban van kiállítva. Hogy ennek a konzekvencziája a választási aktusnál a legsúlyosabb visszaélésekre fog vezetni, az senki előtt kétséges nem lehet, a ki a régi klikknek hunczutságait, választási trükkjeit és ravasz fondorkodásait ismeri. Az összeiró-küldöttség egy másik nem kevésbbé súlyos beszámítás alá eső ténykedése az, hogy az összeirási eljárásnál esküt nem tesz, teljeséggel ismeretlen, a klikk szolgálatára berendelt közegeket alkalmazott, a kiket bírói funkczióval is ruházott fel. A törvény határozottan tiltja még azt is, hogy az összeirási eljárásnál bizalmiférfiak szerepeljenek. A Vll. kerületi összeiró-küldöttségnél ezt a rendelkezést a függetlenségi-párttal szemben teljességgel érvényesítették is, ezzel szemben pedig egyesekre olyan funkcziót ruháztak, a mely funkcziót csakis a közgyűlés által kiküldött, feladatuk tisztességes elvégzésére esküt tett bizalmiférfiak gyakorolhatnak. E funkcziók között legsérelmesebb a függetlenségi-párt szempontjából az, hogy e pártérdeket szolgáló, esküje által nem kötött funkczionárius vizsgálat alá vette a íügget- lenségi-párt által benyújtott meghatalmazásokat és az ő jelentése és véleményezése alapján utasították vissza százával a legkülönfélébb czimek alatt a szavazóbárczák kiadását. A mikor a függetlenségi-párt részéről ez ellen a törvénytelenség ellen felszólaltak, az összeiró-küldöttség elnökei arra a nevetséges és abszurd álláspontra helyezkedtek, hogy az efféle helyettesítéshez nekik törvényadta joguk van, mert esküjüknél fogva a hívatlanok által végzett munkáért is a felelősség őket terheli és ők e felelősséget vállalják is. Ésmig az összeiró-küldöttségne'k semmiféle skrupulusa nem volt abban a tekintetben, hogy a saját meghatalmazásai alapján régen meghalt, vagy a kerületben soha nem lakott, végül pedig abszolúte nem létező emberek nevére állította ki a szavazóbárczákaí: addig a függetlenségi-párt meghatalmazásait szigorú és törvénytelen vizsgálatnak vetették alá. A helyett, hogy az idejében beadott meghatalmazások alapján sorra vették volna e bárczák kiadását, a függetlenségi-párti meghatalmazásokat saját párlczéljaikra statisztikába foglalták, a vasutasok, a postások meghatalmazásait külön jegyzélcbe vették és minden egyes ilyen meghatalmazást a hivataloktól beszerzett birtokukban levő lakás- , kimutatás alapján intézték el, visszautasítva mindenkit, a ki a jegyzékükben nem szerepelt: azon a czimen, hogy az illető nem lakik a kerületben. Vagyis tisztára spiczliszerepre vállalkoztak a függetlenségi-párti meghatalmazásokkal szemben. íme gyönvörü bokrétája azoknak a súlyos sérelmeknek, melyeket а \ II. kér. összeiró- küldöttség a függetlenségi-párt rovására követett el. Ezek a tények mindennél ékesebben beszélnek. Beigazolják, hogy a választások meghamisításának az összeírás az első stá- cziója. Az összeírásnál gyűjt magának a klikk olyan választói tábort, mely valójában nem létezik, de a választási harezot már eleve eldönti. Viszont tetszése szerint és jogtalanul fosztja meg a jogosult függetlenségi-párti választókat attól, hogy a választáson törvény- adta alkotmányos jogaikkal élhessenek. Ezt a bűnös, lelkiismeretlen eljárást meg kell bélyegezni, és szinte bizonyosra vehető, hogy az igazoló-választmány, a mely elé mindezek a vádak konkrét felsorolva fognak elbírálás alá kerülni, e bűnös manipulácziót meg is fogja torolni. És a fővárosi törvény reformja, mely mindezeken segítene, még mindig késik? Az önérzetes, független fővárosi polgárság régi óhajtása a belügyminiszter urnái még mindig süket fülekre talál? Wekerle és az építési programul. A főváros nagyszabású bérházépitési ak- cziójának keresztülvitele váratlanul nagy akadályba ütközött. Értesülésünk szerint Wekerle az építési programúinak a bérházak építésére vonatkozó részét helytelenítette és a Programm e része a kormányhalósági jóváhagyást megnyerni nem fogja. E szerint csakis népszállók. népotthonok és kis lakások, valamint az iskolaépítések volnának megkezdhetők, a bérházak építése pedig egészen abbanmaradna. Wekerlét ez elhatározására hir szerint a kővetkező megfontolok bírták : A hatósági építkezésekkel nem szabad a magánépitési tevékenységnek versenyt támasztani. A magánépitkezés oly erővel indult meg, hogy rövid idő múlva kellő számú uj lakás áll majd a fővárosi közönség rendelkezésére. Ez a gondolatmenet ugyanaz, mint a melyet Polányi Géza fejlett ki a főváros közgyűlésén az építési programm tárgyalása alkalmával és a mely a közgyűlési határozat ellen beadott felebbezésben részletesen pertraktálta- tik. Hogy Andrássy Gyula gróf belügyminiszter osztja-e a miniszterelnök e nézetét, azt nem tudjuk, beavatottaknak tartott körök azonban azt állítják, hogy a belügyminiszter e tekintetben más véleményen van és hogy a Bárczy-féle építkezési programmot egész mértékében helyesli. Wekerle álláspontja e dologban legalább is következetlen, ő maga volt az, aki a pénzügyminisztériumban nagyarányú drágasági ankétot hívott egybe, melyhez tárgyalásai alapján rendszeres tervet dolgoztatott ki a drágaság elleni védekezés czéljából. Ebben benne volt többek között a lakáskérdés is, a mely irányban a kormány a munkásházak építésével kezdeményezőleg lépett fel. És ha most Wekerle a bérházak építését a város részéről azzal üti el, hogy csakis a szegény néposztályok számára van hivatva gondoskodni a hatóság olcsó lakásokról, úgy ezzel az állásfoglalásával — ha talán nem is akarva a budapesti házbéruzsorások védnökévé avatja magát. Vájjon a kispolgárság és a középosztály nem szorult-e védelemre a kiszipolyozó lakbéruzsora ellenében? Nem tudja-e talán a miniszterelnök, hogy a budapesti emberek jövedelmének a normálisnál jóval nagyobb részét felemésztik a drága lakbérek? Ám próbáljon csak egy összeírást végeztetni az államhivatalnokok körében és meg fog róla győződni, hogy csak elenvésző kis töredéke tud a lakbérért lakást kapni, °/io része pedig a lakbérre fizetéséből kénytelen ráfizetni. Ily körülmények között lehet-e arról beszélni, hogy a középosztály nem szorult hatósági védelemre a házbéruzsora ellen? És a mikor a főváros igen egészséges és üdvös tervre határozza el magát, a melylyel radikálisan megoldható a pesti lakásnyomor és lakásuzsora : Magyarország miniszterelnöke nem a polgárság segítségére kél, hanem a nehány szász háziúr és házbérspekuláns mellé áll, lehetetlenné téve a tűrhetetlen viszonyok szanálását. A főváros mindent elkészített az építések megkezdésére, dicséretes gyorsasággal látott hozzá a programm keresztülviteléhez és ime most váratlanul akadályt gördítenek elébe csak azért, mert Polónyi Géza herosztráteszi szerepben tetszeleg magának. A midőn a főváros hosszas huza-vona után végre tisztességes községi szociálpolitikára szánja el magát, akadnak a közgyűlésen olyanok, a kik a kerékkötő szerepére vállalkoznak, azért mert a polgármesternek személyes ellenfelei vagy pedig, mert ezek az üdvös kezdeményezések nem tőlük, de másoktól erednek! Wekerle sokat hiresztelt és alkotásokkal megerősített szociális érzékére furcsa világot vet a fővárosi bérházak építése ügyében tanúsított magatartása. Reméljük, hogy a miniszter- elnök elhatározása nem végleges, és hogy alapos megfontolás után oly döntésre szánja el magát, a mely megfelel a főváros polgársága érdekeinek és összhangban áll a múltjával és eddigi politikájával. L ARk^Z ! I 2 korona beküldése ellenében I ARC^Z ! I tégely olyan arczkrémet, a melynél jobb az egész vilá- ! gon nem létezik és becsületszavammal kezeskedem, hogy 1 teljesen ártalmatlan. — RAINER L. T. okleveles gyógy- i ! ARCZSi PEST, Damjanich-ntcza 2S. ARCZ! 1 Ä hétről. Az országos függetlenségi párti nagygyűlésre a budapesti pártszervezetek minden előkészületet megtettek. A vezető-bizottság, mely dr. Platthy György elnöklésével per- manencziában van és marad a nagygyűlés napjáig, részletes programmot állapított meg, úgy a vidéki küldöttségek, valamint a nagygyűlés napirendje tárgyában. Mindeme megállapodások utczai plakátok utján is publikáltainak. Olyan hatalmas nagyarányú demon- stráczió még alig volt Budapesten, mint a minő e vasárnapi nagygyűlés lesz és a melynek gyönvörü és lelkes befejezése lesz az a tüntető-felvonulás, mely Kossuth Ferencz pártvezér lakása előtt fog tömörülni, hogy őt az egész ország függetlenségi polgárságának szeretetéről, bizalmáról és ragaszkodásáról biztosítsa. A főváros nagy kölcsöne felkeltette már a külföldi tőkéskörök figyelmét. Nemcsak Németországban és Francziaországban, hanem az angol pénzpiaczon is foglalkoznak a nagy kölcsönnel és tudomásunk szerint több külföldi fézör puhatolódzik Budapesten a kölcsön esélyei iránt. Egy német és angol tőkepénzesekből álló csoport megbízottja a
