Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-04 / 19. szám

IV. évfolyam. 11)00. május 4. 10. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felöielő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre .................... ... ... ... 10 korona. Fé l évre ... ... ... ... ... ... — 5 „ Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A.l Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztősé és kiadóhivatali telefon 119—35. A király.* Egy évi távoliét után ismét magyar székesfővárosába látogat — sajnos, hogy még mindig csak látogat — a magyar király. Eljön hozzánk, hogy itt, a mi körünkben intézze el a politikai válságot, a melynek azért kellett kitörnie, mert a nemzet túlnyomó többsége szilárdan ra­gaszkodik egy törvényben gyökeredző és a király által is elismert jogához. Mily fonák helyzet! A parlament több­sége, a mely ezúttal minden kétségen felül a nemzet igazi többségének a kép­viselője, egy akarattal meg akarja csinálni az önálló bankot. Ez teljesen a mi jogunk, a melyet még csak kétségbe sem von senki. És mégis, minden parlamentáris elv és szokás ellenére, nem ennek a több­ségnek alkotmányos és parlamentáris akarata érvényesül. És most azzal álla­nak elő a függetlenségi-párt ellen áskáló­dok, hogy épen ez a párt volt az, a mely Tisza Istvánnal szemben lábbal tiporta a többségi elvet. Csakhogy elfelejtik a jó urak, hogy Tisza István többsége: a szabadelvű párt — melyet a nemzet haragja elsöpört nem törvényes, nem alkotmányos dolgot akart a házszabályok erőszakos megváltoztatásával, hogy tehát ez a többségi akarat alkotmánytalan volt; ellenben a függetlenségi-párt az ország törvényben garantált jogával akar élni, | a mikor külön magyar bank felállítását sürgeti, ennélfogva ez a többségi akarat törvényes, alkotmányos, és ehhez képest a parlamentárizmus fogalmai szerint érvé­nyesülnie is kell. Az akadály, a mely ez érvényesülés elé tornyosul, ezúttal ismét a királynak, bár alkotmányosan megnyilatkozott és alkotmányos akarata. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternek és a füg­getlenségi-párt vezérének Ő Felsége kijelentette, hogy az önálló bank fel­állítását kimondó törvényt szentesíteni *) Egy előkelő függetlenségi politikus volt szives a kibontakozás módjáról lapunk számára e fejtegetése­ket megirni. Közöljük e kibontakozási tervet nemcsak szerzőjének kiváló, országos hirü egyéniségére való tekintettel, hanem azért is, mert tudomásunk szerint a liiggetlenségi-párt tekintélyes részének felfogását tükrözi vissza a helyzetről, bár nem ériünk mindenben egyet a czikkben foglalt okfejtéssel. nem fogja. Ezzel a ténynyel szemben már most a következő lehetőségek állanak: a függetlenségi-párt, mint az ország kétségtelen többsége, szembehelyezkedik a korona akaratával és minden kormányt elsöpör, a mely 1911-re meg nem csinálja az önálló magyar jegybankot. Ez az eljárás nagyon következetes volna ugyan, de alig volna politikus, mert ezzel ismét felidéztetnék az alkotmányválság vesze­delme anélkül, hogy czélunkhoz: az önálló jegybankhoz a közel jövőben közelebb hozna. A másik lehetőség az, hogy a füg­getlenségi-párt, fentartván az ország világos jogát az önálló bank felállítására, átveszi az ügyek intézését és a nemzeti engedmények elérhető legnagyobb mértéke mellett alakítaná a kormányt. E módus mellett a függetlenségi-párt, amely kétség­telenül óriási többséget nyerne egy eset­leges uj választáson, a maga progiamm- jából már most mindazt megvalósíthatná, a mi a belügyekre vonatkozik. Jelesül megcsinálhatná; az ország és a magyar­ság igényeinek megfelelő valóságos, álta­lános választói jogot, pluralitás és egyéb sallang nélkül, és az ország közgazda­ságát előkészíthetné gyakorlati politi­kával a gazdasági függetlenségre, a melynek 1917-ben be kell következnie. A bankkérdésben ehhez képest tűrné a egy rövid lejáratú provizórium megálla­pítását, a melynek tartama alatt is azon­ban Magyarország külön államiságának és a magyar közgazdaság érdekeinek az eddiginél sokkal hathatósabban kellene kifejezésre jutnia. A két eshetőség már most igy áll egymással szemben: a »törik-szakad«-politika, avagy a guvernementális függetlenségi politika lesz-e közelebb az áhítozott czélhoz: az önálló jegybankhoz ? A felelet nem ne­héz. Ausztria merev magatartása és a király kijelentett vonakodása útját állják a jegybank rögtöni megvalósításának. Mi a helyesebb és a czélszerübb tehát ? És egyúttal mi felel meg az igazi füg­getlenségi politika követelményeinek ? Kétségtelenül az, hogy kerülve a ko­ronával való konfliktus felidézését, a függetlenségi-párt egymaga veszi át a kormányzást és készíti elő czéltudatos nemzeti és függetlenségi politikával az önálló jegybankot és az önálló vám­területet. Ha ellenben sürgeti minden egyébre való tekintet nélkül az önálló bank rögtöni felállítását, úgy ellenzékbe kell mennie és többség létére ezáltal ismét egy nemzeti ellentállásba kénytelen belevinni az országot. Hogy e kontroverza helyes eldön­tése mily véleménynyel találkozik a 67-esek táborában, az teljesen közömbös lehet a ftiggetlenségi-pártra nézve. Ezek az urak azt szeretnék, hogy az elvhüség és következetesség ürügye alatt bele­lovagolhassák a íüggetlenségi-pártotismét egy veszedelmes és kétélű politikába, a melyben nemcsak a párt, hanem maga a függetlenségi politika is esetleg tel­jesen felemésztődnék. Ezt a szívességet azonban a függetlenségi-párt a 67-esek- nek meg nem teheti. Erre a pártra nézve a mai válságnak más megoldása nem lehet, mint az, a melyet az imént kör- vonaloztam. Persze, a királytól függ elsősorban, hogy a függetlenségi-párt soraiból ala­kítsa meg a tisztán függetlenségi kabi­netet. Sokat rebesgetnek a beavatottság látszatával kérkedő 67-esek arról, hogy a király idegenkedik egy ilyen tisztán függetlenségi kabinettől. A ki azonban ismeri a királynak parlamentáris felfo­gását, az nem kételkedhetik abban, hogy általa elfogadható programúi mellett az alkotmányos többség táborából nevezi ki az uj kormányt. Az a tény, hogy a király a válság elintézése végett Budapestre jött, ked­vező auspiczium arra nézve, hogy a válság elintézésében kizárólag a parla­mentáris többségre óhajt támaszkodni. Ebben a reményben örömmel üdvözöl­jük a Felséges Urat hazánk székesfő­városában. Városok kongresszusa. Május hó 21-én a fővárosban össze fog ülni a magyar városok kongresszusa. Az utóbbi években ismételve megtörtént, hogy a váro­sok polgármesterei a közédekü községi ügyek megbeszélése végett tanácskozásra ültek össze, de ezúttal először lesz a városok e tanács­

Next

/
Oldalképek
Tartalom