Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-14 / 16. szám

A hétről. Szoczialisták parlamentje. Husvét ünnepén zajlott le a fővárosban a nemzet- | közi szocziáldemokraták szokásos kongresz- szusa, a női élv ezúttal is számos tanulságot nyújt a figyelmes szemlélőnek. Az első érdekes jelenség az, hogy a szocziáldemokrata pái t- vezető urak is a vizet csak prédikálják, de meg nem iszszák. Ugyanazok, a kik nap-nap után szemére vetik a koalicziónak és kor- j mánynak, hogv nem tüii az ellenzéket, a maguk tanácskozásain minden ellenzéki lel- j szólalást csirájában elfojtanak. És nincsen az a perczeldezső, a ki az elnöki hatalmat oly terrorizmussal kezelné, mint a szocialisták elnöke: Garbai Sándor. Mihelyest egy szónok megbírálni merészkedett a szent és sérthe­tetlen pártvezetőség eljárását, a szólásszabad­ságért annyit dikcziózó elnök egyszerűen beléfojtotta a szót a vakmerőbe. Minthogy | pedig a karzat is ellenzéki velleitásokat árult el és a kritikusoknak tapsolt, az elnök ur ép oly szigorúan kiürítéssel fenyegette meg, mint akármelyik legerélyesebb parlamenti elnök. Ám nemcsak a szólásszabadság tiszte­lete áll nagyon gyenge lábon a szociálista- vezéreknél, hanem a sajtószabadság is, a melylyel pedig a szocziálistasajtó emberei tulon-tul élnek. így az egyik szónok elmon­dotta, hogy a »Népszava« egy kiváló irót egyszerűen elhallgattatotl csak azért, mert ez a hipermodern Ady-Endréskedö irányzat­tal szembe mert szállni. Az sem utolsó dolog, hogy apártvezető urakat több szónok »puritán« életre oktatta ki. szemükre hányván dölyfös- ségüket, mely annyira megy, hogy kérges tenyérrel kezet sem fognak. Kisült a párt­vezető urakról, hogy bizony ők is az annyira szidott burzsoá élvezeteit áhitják, semmibe sem maradván hátra a polgárság »uri« pasz- szióitól. Hátha még ezek a jó proletárok látnák a pártvezető urak egynémelyikét a legdrágább éjjeli mulatóhelyeken dőzsölni és az urivilá^ kedvencz italát, a drága pezsgőt fogyasztani. Azt is szemére hányta a párt- j vezetőségnek egy a magyar érzéséből még j ki nem vetkőzött elvtárs, hogy a nemzet­köziség hangsúlyozása miatt a magyar nép elfordul a szocializmustól. A választójogi harcz tultengését is hibáztatta több szónok. A pártvezetőség pedig a vádakkal szemben oly érzékenységet tanúsított, akárcsak a leg- hiubb burzsoá miniszter és a bírálók jóhisze­műségét is kétségbe vonták a megtámadott pártvezetők. Ez apró vonásokból is láthatjuk, hogy bizony a hires szocziálista pártvezérek sem jobbak a Deákné vásznánál és hogy az a sok szálkakeresés a más szemében csak arra való, hogy a jármukba fogott munkások tömegei a gerendákat észre ne vegyék. Maga I a pártvezetőség megválasztása és a határo- I zati javaslatok elfogadása csakis közönséges kompromisszium eredménye volt, aminőt az általuk ócsárolt polgári pártok szoktak meg­kötni egymásközt a békesség kedvéért. Bizony­bizony, nagyon gyengén fest a hangos lovagok­nak oly sokat kürtőit radikalizmusa. Az Erzsébet-sugárut. Az idült tengeri kígyók sorában nem a legutolsó helyen áll az Erzsébet-sugárut régen vajúdó kérdése. Már eddig is többféle, helylyel-közzel kalan­dos tervezet merült fel, a melyek nagy el­téréseik mellett megegyeztek abban, hogy az Erzsébetvárosnak feltétlenül szüksége van egy, a nagy forgalom lebonyolítására alkal- , nias, széles sugárutra. Most a középitési igaz­4 _____________________ FÜ GGETLEX BUDAPEST gató dolgozott ki egy uj tervet, a mely nem az eddigi csapásokon haladva, a Dob-utczá- ból óhajt sugárutat csinálni, hanem a Dob­ós Király-ulczák között egy egészen uj sugár­utat akar törni, a mely a Károly-körutat összekötné az Erzsébet-körultal. Itt az uj sugárút véget is érne és a forgalom további lebonyolítása egyfelől a Király-utczán és Városligeti fasoron, másfelől a lényegesen kiszélesítendő Dob-utczán keresztül bonyolit- tatnék le. Az uj sugárút eleje és vége két hatalmas térbe torkolnak. Az összes költségek 9-4 millió koronára rúgnának. E terv, mely kétségtelenül közszükségnek felel meg, élénk bizonysága annak a régi igazságnak, hogy a főváros szabályozását esztelenül, fej nélkül csinálták meg. Sok drága épületet kellene az útból eltakarítani, hogy ezt a sugárutat meg­csinálhassák. Az Erzsébet-körut drága ház­helyei ezt a rendezést igen költségessé tennék és e nagy költségek fedezéséről csakis a be­ruházási kölcsönnel kapcsolatban lehet gon­doskodni. Az uj sugárútnak, ha hamarosan létre akarnók hozni, feltétlenül kedvezményes adómentességet kell biztosítani, úgy hogy ez az uj útvonal nemcsak a fővárostól, hanem az államkincstártól is lényeges áldozatokat követel. A főváros egyik legnagyobb kerü­letének érdeke megkívánja, hogy ez áldo­zattol se főváros, se állam vissza ne riadjon. Az éjjeli Budapest. Az Andrássy-úton van egy pár kávéház, a mely ugyan nappal is nyitva van. de azért az igazi élet bennük éjjel folyik. kávéházak a hírhedt budapesti éjjeli életnek mint mondani szokás - fontos tényezői. Nemcsak azért, mert éjfél utáni egy óráig czigánymuzsika szól bennük, hanem még inkább azért, mert éjjeli egv óra után is tekintélyes számban vannak jelen hölgy vendégek, a kik fesztelen magatartá­sukkal, lekötelező, barátságos modorukkal, szókimondásukkal és a férfivendégek irányá­ban tanúsított kapaszkodásukkal előnyösen elütnek — szigorú apáczáktól. E hölgyven­dégek működési terrénuma a kávéház, a melyben tömeges és kiváltságos hölgyközön­ség jelenléte rendőrileg meg van engedve. Most az egyik sarok-kávéház éjjeli hölgy­közönsége nagy zavarban van. A kávéházat átalakítják és a bezárás idejére a hölgyek hajléktalanokká lettek. Minthogy pedig az üzletkötés kávéház nélkül nem lehetséges, a hölgyek összeültek és élénk vitatkozás után elhatározták, hogy az átalakítás befejezéséig átteszik működésűk színterét egy másik Andrássy-uti kávéházba, a melynek tulajdo­nosát nemrégiben a rendőrség — alighanem csak túlbuzgóságból erkölcstelen üzelmek miatt érzékeny büntetéssel sújtotta. Erről a nagy eseményről a hölgykoszoru néhánv lap hirdetései között kedves kis híradást lett közzé. Ez az érdekes és tagadhatatlanul ere­deti hirdetés ekként szól: Határozat! Miután a F .. . kávéház huzamosabb ideig renoválás miatt zárva lesz, el­határoztuk állandó tartózkodási kávé­háznak az Andrássy-ut és E . . ,-utcza sarkán levő L .. . kávéházal. Ah. . kávéház női vendégei. Az ékes magyarsággal megfogalmazott ötletes hirdetés egy kis darab budapesti éjjeli életet varázsol a szemeink elé. Megtudjuk belőle, hogy a kávéházak között van »állandó tartózkodási kávéház«, még pedig női ven­dégek részére. Az egész dologban csak az a kivetni való, hogy az ilyen kávéház nem kül­városi mellékutczában, hanem a főváros leg­díszesebb és legelőkelőbb útvonalán illesz­kedik bele a budapesti éjjeli életbe. A Rákóczi-ut fényárban Igazi nagy­városi látvány tárul az ember szeme elé egy bét óta, a mikor az esti órákban a Rákóczi-ut belső részén végigtekint. Vagy másfél eme­letnyi magasságban a széles útvonal mindkét oldalán hatalmas villamos ivlámpák osztják fehér fényükét. Amikor a szemlélő a Kossuih- utczából végignéz a fényesen megvilágított útvonalon, szeme elé tárul a nagy harcz, a me­lyet a légszesz és villamosság egymás ellen folytat és a melyben feltétlenül a villamosság marad diadalmas — legalább is künn az utczán. Az uj oszlopokon legfeljebb az a kivetni való, hogy meglehetősen vékonyak, másrészt pedig nem oly magasak, mint a bécsi és berlini ivlámpák oszlopai. Eehet különben, hogy ez optikai csalódás, a melyet az okoz, hogy a villamos ivlámpák igen közel vannak egymás­hoz. »De némuljon el a mindenbe belekötni akaró pesti kritika és örüljünk annak, a mi nem volt eddig.« A nyüzsgő forgalmú Rákóczi­id legalább estére legyűrte az Andrássy-utat és félő. hogy az idegenek szemében a főváros e leghíresebb útvonalának nagy konkurren- cziát fog csinálni. Mily kár, hogy ez a mese­beli világosság csak próbára megy és hogy még mindig nem általános a villamos utczai világítás. Budapest szépségéhez és érdekessé­géhez az ilyen világítás nagyban hozzájárulna : ez az általános Ítélet, a melyet a hétnapos próba- világitás a polgárság körében keltett. Függetíenségi pártélet Budapesten. Dobieczky József meghall. Dobieczkv József, nyugalmazott magyar királyi honvédhuszárezredes, a „Tulipán szövetség — magyar védőegyesület“ megalapítója és lelkes vezére, a függetlenségi esz­mék és törekvések buzgó apostata, a hazafiui eré­nyekben gazdag Ián glel kü férfiú, váratlanul és hir- telenül meghalt, nagy, szinte pótolhatatlan veszte­ségére az egész magyar társadalomnak és súlyos fájdalmára a budapesti függetlenségi pártnak, mely Dobieczky Józsefben egyik leghűségesebb katonáját gyászolja. Idegenben halt meg, a hová gyógyulási ment keresni, de haló porait itt temették el Buda­pesten, általános, benső részvét mellett. Temetésén testületileg jelent meg a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör is, melynek Dobieczky József intéző­bizottsági tagja volt. A párt koszorút hetyezett a sírra, melyet dr. Somogyi Lajos, a párt társelnöke tett le, megható bucsuzóbeszéd kíséretében. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkor kegyelete jeléül megfesteti Dobieczky József képét és azt a kör nagytermében üst elhelyezni. __________ Kö zgazdaság. Jubiláló egyesület. A mészárosoknak a mel­léktermények értékesítésére alakult országos szö­vetsége jubileumi esztendőhöz ért az idén. Fennál­lása tízéves fordulóját ünnepelte jubiláns közgyűlés keretében. Schubert Sándor elnökölt a gyűlésen, amelyen a mészárosmesterek sokadalma vett részt. Schubert elnök köszöntője után dr Erős Samu ügy véd Pető István és Varga István tagokat kérte fel az ünnepi közgyűlés hitelesítésére. Aztán méltatta az egyesületnek tevékenységét fennállása tiz eszten­deje óta és a mély elismerés hangján adózott az egyesület volt és ez idő szerinti vezetőinek. Utána Reis Árpád, Keszler Jenő és Varga István méltatták az egyesület vézetőinek. kiválóképen az egyesület megalapítójának és elnökének, Schubert Sándornak hervadhatatlan érdemeit. A szónokok örök hálájuk és ragaszkodásuk nyilvánításával hódoltak Schubert Sándor munkásságának és arra kérték, hogy nagy munkaerejével és kiváló szervezőképességével to­vábbra is szolgálja az egyesülést, a melynek felvirá- gozása örökön kapcsolatos az ő nevével. A beszédet zajos tüntetés követte az elnök személye mellett- Schubert elnök mély meghatottsággal köszönte meg a tüntetést, amelyből csak kevés rész illeti meg őt. Az elismerés legnagyobb része az igazgatóság tag­jait s kiváltképen Fritz János alelnököt illeti meg. Az elnök szavaira a közgyűlés zajosan tüntetett Fritz János melleit. Végül tudomásul vették az évi jelentést, a zárószámadási, mire a közgyűlés, az el­nök éltetése közben, véget ért. Fonciére. pesti biztosító intézet. A Foncicre, pesti biztosító intézel f. évi április 15-én fogja ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom