Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-05 / 14. szám

■ )

ugyszólván teljesen eltűnik. A szerződés vége felé tehát az osztrák ajánlat az ingyenes közvilágításon kivitt egyébb jövedelmet a fővárosnak egyáltalában többé nem biztosit. Az összes készpénzjövedelem, melyre a fő város a gázgyárakból a szerződés tartama alatt az osztrák ajánlat szerint számíthat, kitesz körülbelül 14 millió koronát.

A gáztársulat azonkívül a magánfogyasztóknak a jelenlegi díjszabáshoz viszonyítva bizonyos kedvezményeket nyújt, a mennyiben a kisebb fogyasztók számara bizonyos időpontoktól kezdve a világiló gázt 16 fillérért fogja szállítani. Hogy ez az olcsóbb áron szállítandó légszesz mennyit fog kitenni, az egyelőre megállapítva nem lett, és igy ennek a kedvezménynek tényleges értékét csak becslés alapján lehet kiszámítani. De a díjengedmények értékét az előadó nem hajlandó tényleges készpénzkedvezménynek tekinti, mert az egységártarifának csökkentése az általa okozott fogyasztásszaporilás révén ép úgy fog a légszesztársulat, mint a közönség javára szolgálni. Mindazonáltal előadó kiszámította a díjengedmények által képviselt összeget is, hogy a gázgyáraknak hatósági kezelésben várható jövedelméből kiindulva \ megállapíthassa, hogy a gáztársulat még az ajánlatban felkínált engedmények mellett is milyen tiszta nyereségre számíthat. Ezt a tiszta nyereséget előadó a szerződéstartam alatt 6k millió koronára becsüli. Megjegyzendő azonban, hogy e számítás adatai az osztrák ajánlatra nézve igen kedvezően vannak felvéve.

Láttuk az előbb, hogy a főváros az osztrák ajánlat szerint a szerződéstartam alatt ik millió korona tiszta jövedelemre számíthat. Ezzel az összeggel szaporodnék a város tiszta haszna házi kezelés esetén, itt tehát olyan összegről van szó, mely a házi kezelés mellett hozott határozatnak tényleges végrehajtását megokolná teszi.

Azokhoz, a miket az előadó mondott, alig van megjegyezni valónk. Tagadhatatlan, hogy a házi kezelés képes a fővárosnak a legnagyobb anyagi előnyöket biztosítani, ha megfelel azoknak a várakozásoknak, melyeket szószólói hozzáfűznek. Mivelhogy azonban, mint már volt alkalmunk rámutatni, a főváros széles köreiben kétségkívül erős házi kezelés ellenes hangulat uralkodik és mivel ebből kifolyólag nem tartjuk abszolúte kizártnak, hogv a törvén} hatósági bizottság még sem fog végleg a házi kezelés mellett kitartani, mindenesetre üdvös az ügy érdekében, hogy a jelenlegi társulat ajánlatán kívül most még egy másik ajánlat is áll a főváros rendelkezésé.e, még pedig olyan helyről, a mely legalább is ugyanazt a biz- tosrtékot nyújtja a gázgyára írnak esetleges jövő vezetését illetőleg, mint a jelenlegi társulat. Eontosnak és kívánatosnak tartjuk, hogy ez az ajánlat épugy tárgyilagos és pártatlan megítélésben részesüljön a főváros és a közönség^ részéről mint a franczia ajánlat, és ezért érdeklődéssel nézünk a mérnök- egyleli további előadások elé, melyek során a franczia ajánlat is megbeszélés tárgyát fogja képezni. Ivajlinger előadása után ugyanis Forbáth Imre dr., a budapesti gázkérdésnek egyik legalaposabb ismerője már bejelentette, hogy f. hó 6-án úgy a házi kezelésnek, mint a lianczia és osztrák ajánlatnak viszonylagos értékét fogja ismertetni.

Megint a baccarat.

Bátrunk Írhatnánk : még mindég a baccarat, mert hiszen az örületes játékszenvedély itt Budapesten egy perezre sem szűnt meg. Minden morálprédikálas hasztalan a kártyásoknak, de a néhány év óta dúló jatékragályban éppen az a szomorú, hogy oly emberekre is reáragad, a kik soha életükben nem kártyáztak. A különböző kaszinók és klubok, melyek a hazárdjátékok tanyái, egyszerűen azzal védekeznek, hogy senkinek semmi köze ahhoz, mi történik a priváttársaság körében. Ők legfeljebb arra őrködhetnek, hogy más, mint a saját tagjuk ne játszhasson a termekben és igy meg van

FÜGGETLEN BUDAPEST.

az a nyugodt lelkiismeretük, hogy csak a saját tagjai lesznek esetleg sikkasztókká, tolvajokká, vagy — öngyilkosokká. Legjobb esetben pedig koldusokká, ha a becTiletük még megmenthető.

A kaszinók maguk pedig egészen szépen virágzanak a kártyaüzlet mellett. Először is a hazárdjáték nélkül az ördög se jár el a kaszinóba, másodszor pedig a különböző társasegyesületek óriási jövedelmekre tesznek szert a kártyapénzekből, mit sem törődvén azzal, hogy akárhány esetben büntetendő cselekményből szerzett pénz egy része folyik be a pénztárukba. A kaszinókra pedig feltétlenül szükségük van azoknak az uraknak, a kik a vezetők sorában ülnek és a kiknek a kaszinói funkezió- náriusság polgári díszt és tekintélyt kölcsönöz. Ezek az urak nem ülnek le a kártyaasztalhoz, bőrüket és pénzüket nem viszik a vásárra, és ha megkérdezed őket, nagyúri nonsálansz-szal azt mondják, hogv ők nem akadályozhatják meg a hazárdjátékot, de ők maguk a szigorú erkölcs alapján megmaradnak, mert hiszen nem kártyáznak. Ezek a nem kártyásoknak fényes és nyugodalmas hajlékot nyújtanak a kaszinók előkelő termei és szellős nyári kerthelyiségei, melyben üres óráikat nagy lelki nyugalommal eltö thetik. Kényelmüknek árát pedig a szomszéd teremben fizetik meg azoknak a tragédiáknak szerencsétlen szereplői, a kiket a kártyasors üldözőbe vett.

Különben ne panaszkodjunk a hazárdjátékok ellen mindaddig a mig a játék számos egyébb fajtája hatósági asszisztencziával vígan burjánzik. Mert igazán egészen mindegy, hogy egy magáról megfeledkezett postafőtiszl a bakk- asztalra, vagy pedig a lóversenyre viszi-e az ellopott ezreseket. És még mindig nem akarunk játékbankot engedélyezni a Margitszigeten?! Hol itt a következetesség?

Csenevész gyermekek

gyorsan egészségesekké válnak, ha a SCOTT- féle Emulsiót szedik. A javulás már az első adag használata után észlelhető.

A SCOTT-féle Emulsio

oly édes, mint a tejszín és a beteg szívesen veszi be és megemészti még akkor is, ha a tejet visszautasítja. Köztudomású, hogy az orvosok az egész világon legmelegebben ajánlják a

SCOTT féle Emulsiót.

Nyáron is legjobb eredménynyel adagolható.

Egy eredeti üveg ára 2 К 50 fii.

Kapható minden gyógytárban.

Az Emulsio vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni.

A hétről.

A népszerű rendőrtanáesos. Egész kis

fiókforradalom dúl a VlI-ik kerületben. A kerület méltán népszerű és kedvelt rendőrkapitányát, Sajó Sándor rendőrtanácsost, a szolgálat érdekében a kerületi kapitányságok uj beosztása alkalmából a iőkapitány a IX-ik kerületbe helyezte at. Ritka dolog Budapesten, bogy a polgárság ragaszkodjék egy rendőrkapitányhoz, a ki hivatásánál lógva a bosszúálló angyal, a büntető hatalom szerepét játsza. Sajó Sándor e tekintetben kivétel. Egyéni szere tétre méltósága, előzékeny modora, nagy igazságszeretete és nem utolsó sorban rendörtalentuma, mely az elhanyagolt VII. kerületben rendet ludott teremteni, a kerület polgárságának közszeretetét és közbecsülését vívta ki a maga számára. A polgárság megmozdult és ezúttal igazán meg nem szokott utón nagy erőlködést fejt ki, hogy el ne veszítse kedves rendőrkapitányát. A ragaszkodás megérdemelt és érthető, de a Sajó Sándor megtartására irányuló mozgalom nem helyeselhető, mert ebben ismét a partikuláris szellem megnyilatkozását látjuk. A közszolgálat , érdeke, a fontos rendőri szempontok bizonyára

szükségessé teszik azt, hogy ez a kipróbált lünk czionárius a neki kijelölt kerületet vegye át. Ha szabad magunkat úgy kifejeznünk: a VII- ben a mór meglette kötelességét, most menjen rendet csinálni a IX-be. A közhivatalnok beosztása és működési köre nem szimpátiákon vagy antipatiákon fordul meg, hanem a szükség- szerűségen és a czélszerüségen. Éppen ezért mi voltunk azok, a kik tiltakoztunk annakidején ama mozgalom ellen, a mely egy igen kedvelt kerületi elöljáró szolgálati áthelyezése ellen irányult. Sajó Sándor képességeire az állam- rendőrségnek most a IX. kerületben van szüksége. Ne nehezítsük meg a férfiúnak a válást azzal, hogy belekapaszkodunk és a hivatali fel- söbbséget ostromoljuk. Elvégre i t marad a kedvelt rendőrtanácsos Budapesten és bizonyára dicsőséges pályafutását ezentúl is itt fogja megfutni. E pályafutásának útjába ne álljon senki és semmi, még a szeretet és bizalom sem.

Fiumei és budapesti czégtáblák. A magyar állam egy kis része, az autonómiával felruházott Fiume nagyon soknak találta a magyar felirásu czégtáblákal. Ezért olasz érzelmű képviselőtestülete egyszerűen dekretálta, hogy minden czégtábla olasz nyelvű legyen és a magyar felírás legfeljebb csak apróbb betűkkel alkalmazható az olasz felírás mellett. Mi sovinisztáknak és németfalóknak kürtőit budapestiek pedig nap-nap után elmegyünk hány német czégtábla mellett anélkül, hogy eszünkbe jutna e czégfelirások német volta Pedig Budapest az ország fővárosa és a német nyelvű czégtáblák száma sokkal nagyobb, mint az összes fiumei czégfelirások együttvéve. Hogy e tolerancziánk helyes-e, ahhoz sok szó fér. Úgyis nagyon kevés az, a mi arra inti az itt járó idegent, hogy magyar városba van. Budapest magyarsága külsőleg, sem az épületekben, sem az emberekben kifejezésre alig jut. A czégtáblákon pedig legkevésbbé. Jó volna, ha kereskedőink, a kik a magyarosodás terén valóban rekordot teremtettek és lassan-lassan leszoktak a német könyvelésről és a német levelezésről, a ezég- feliralok nyelvében is dokumentálnák magyarságukat. Az a kereskedelem, a mely magát 90ü/0-ában magyarnak vallja, igazán nem res- telheíi magyar voltát czégtábláin is világgá kürtölni.

A fővárosi lakóházak. A pénzügyi bizottság döntött a nagy építési programra felett. Bárczy István polgármester maga revidiálta a jövő évre előirányzott programmot akként, hogy a fővárosi alkalmazottak számára tervezett bérházak építésétől elállott, és ezek helyeit a kis lakások és az egyébb bérházak szaporítását indítványozta. A programmot a polgár- mester e módosulásával a bizottság ellogadta és a szerdai közgyűlés már tárgyalni fogja a lakóházak ügyét. Az elfogadott formában helyeselhető a jövő esztendei programra, a mely most már teljesen megfelel az általunk több ízben kifejtett amaz álláspontnak, hogy az egész fővárosi lakosság számára kell mentül több lakást létesíteni! A programmban semmi nyoma sincs annak, hogy miként képzeli el a polgár- mester a nagyszámú fővárosi bérházaknak a kezeléséi, holott ez igen lényeges kérdés. Ily nagy tömegű bérlakásnak központi kezelése ugyszólván lehetetlenség, és minden nagyobb bérháznak kell majd egy kezelőt állítani, a ki a felettes hatóságnak lesz köteles beszámolni. Előre látható, hogy e házkezelői tisztségek után nagy tülekedés fog megindulni és gondoskodni kell arról, hogy e házkezelés ne váljék szine- kurává, a mely körül a protekezió és pajtáskodás fogja apró játékait űzni. A bürokratikus kezelés egymagában is nehéz dolog, és a mikor a főváros szocziális érdekből lakossága javára a bérházépités szokatlan útjára lép, ezt akként kell megcselekednie, hogy a főváros pénzügyi érdeke emellett csorbát ne szenvedjen. Mert különben a lakosság amit nyer a réven a lakás- nyomoruság enyhítése folytán, ugyanannyit veszítene a vámon a közterhek növekedése miatt. A házak helyes kezelésének a megállapítását éppen ezért az egész lakásépítő akczió csak oly fontos részéül kell tekintenünk, mint magát az építést, mert ettől a kezeléstől függ, hogy a lakások tényleg olcsók legyenek, de hogy emellett a főváros rá ne fizessen c nagy- I szabású kezdeményezésére.