Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-30 / 13. szám
FÜGGETLEN BUDAPES1. geket és klikkeket a magánérdekek erős lán- czai szinte széttéphetetlen erővel fűzték össze. A letűnt rendszer ez erős várai immár bom- ladozni kezdenek, a függetlenségi-párt hóditó ereje a fővárosban is rést ütött a szabadelvű klikkek bevehetetlennek látszó sánczain és a megtérteknek száma egyre nő. Hűvös Józseffel eddig szembenállotlunk a kommunális ügyek küzdőterén. Bizton hisz- szük. hogy a milyen erélyes és szívós ellenzék volt, ugyanolyan becses, hasznos és tiszteletreméltó lesz, mint a függetlenségi-párt hive és barátja. Az ilyen megtérésnek csak örülni lehet. Gáncsoskodók mérgezett nyilai lepatlanak az igaz meggyőződés vértezetéről. A viczinális-vasuti törvény és a főváros. A kereskedelemügyi miniszter a múlt év nyarán közzététette az alsóbbrendű vasutakról készült előadói tervezetet, a mely számos vonatkozásában természetszerűleg közelről érdekli a fővárost is. A törvényhatósági bizottság közgyűlése még a múlt ősz folyamán elhatározta, hogy a főváros az előadói tervezetre vonatkozólag óhajait és aggályait egy emlékiratban foglalja össze, a mely a kereskedelemügyi miniszterhez lesz telterjesztendő. Ez a memorandum most készült el és benne összefoglaltatnak mindazok a sérelmek, a melyeket a tervezet a fővárosra és általában a városokra nézve tartalmaz. Az emlékirat igen szakszerű és higgadt tárgyilagossággal készült munkálat, a mely meggyőző erővel érvel a főváros igaza mellett és bizonyára méltánylásra és meghallgatásra fog találni illetékes helyen. A legfőbb kifogás általánosságban az uj tervzet ellen az, hogy benne a vasúti ügyek mellett minden más háttérbe szorittatik és hogy vasúti ügyekben a kormányhatóságon kívül más tényezőnek érdemleges befolyást nem enged. Az emlékirat kimutatja, hogy éppen a vasúti kérdések ilyen egyoldalú és csakis a vasúti érdekek szempontjából történt intézésére vezethető vissza az a sajnálatos állapot, hogy a főváros területén levő nagy vasutak a fővárost gyűrűként körülövezve, annak egészséges fejlődését, helyes irányban való terjeszkedését megakadályozzák. Ezzel szemben az olyan vasúti politika volna a helyes, a mely az ügyeket az önkormányzati hatóságokkal egyetértőén intézné. Ám az előadói tervezet még az eddiginél is jobban kizárja a törvény- hatóságokat a vasúti ügyekben való közreműködésből, a mennyiben a szorosan vett helyi közlekedés szolgálatában álló közúti vasutak ügyeinek intézését is elvonja tőlük és a közúti vasutakat is — ellentétben ezeknek helyi jellegével — olyképen kezeli, mintha azokhoz országos érdekek fűződnének. A törvényhatóságoknak ilykép való kizárása annál sérelmesebb, mert hiszen a városok vagyonilag is érdekelve vannak a közúti vasutaknál, a melyek a részesedés révén már a jelenben, a megváltási és háramlási jog folytán pedig a jövőben jelenté- j kény bevételi forrásai a városoknak. Azt is kívánja az emlékirat, hogy a főváros területén és környékén közlekedő ugyneve- 1 zett helyiérdekű vasutak a közúti vasutak osztályába soroztassanak, minthogy a fejlődés során ezek a vasutak is helyi vasutakká váltak és válnak, a melyek a főváros egyes részeit kapcsolják össze. Ezért e vasutak nem helyiérdekű vasutak, hanem a közúti vasutak kategóriájába sorozandók. A községi vasutak előmunkálati engedélyét eddig a főváros polgármestere adta meg és ez a jövőben is meghagyandó. A vasutakra adott maximális engedélyidő a tervezet szerint 60 évben van megállapítva, a mit a főváros azért kévéséi, mert a nagy költséggel épülő magas épitményü és földalatti vasulainak nagy befektetésére nem igen akad majd ilyen rövid engedélyidő melleit vállalkozó. Az is igen nagy sérelem, hogy a közúti vasút építésének és engedélyezésének jogát a tervezet kizárólag a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe utalja, a mi teljesen indokolatlan, mert a pusztán helyi forgalmat lebonyolító közúti vasút engedélyezése kizárólag az ön- kormányzati hatóságot illeti meg. Éppen ezért az emlékirat a tervezetnek oly irányú megváltoztatását követeli, hogy a közúti vasutak építésének és üzletének engedélyezése a helyi hatóság hatáskörébe tartozzék. Minthogy pedig a főváros környéken számos oly vasút van, a melynek az a hivatása, hogy a fővárossal már úgyszólván összenőtt helyeket az előbbivel összekösse, a törvényben ki kell mondani, hogy a fővárosi közüli vasúti hálózat meghosszabbításaként létesítendő — bái a főváros határán túl is menő — vonalakra nézve, a megvállás és háramlás joga a székesfővárost illeti meg. A legnagyobb sérelem a fővárosra nézve a tervezetnek az az intézkedése, mely a iő- vasutaknak, valamint a helyi érdekű- és gazdasági vasutaknak a város belterületére való bevezetését megengedi, és hogy a fővasuták érdekében a kormány a közúti vasutak épitési és üzleti engedélyét korlátozhatja, sőt egészben hatályon kívül is helyezheti. A fövasutak bevezetése a fővárost pénzügyileg súlyosan érinti, mert a helyi érdekű vasutvállalat versenye a főváros részesedését a közúti vasutak jövedelméből jelentékenyen csökkentheti. A közúti vasút építés'- és üzleti engedélyének a korlátozása vagy hatályon kívül helyezése pedig állandó veszélyként fog lebegni a közúti vasutak felett, a mi nyomasztólag fog hatni a vasúti vállalkozásra és megakasztja a már létező közúti vasutaknak modern irányban való továbbfejlesztését. Másfelől pedig ez a veszedelem illuzóriussá teszi a fővárosnak a közúti vasutakra vonatkozó háramlási jogát. Éppen ezért azt követeli az emlékirat, hogy ez a sérelmes rendelkezés, mely nemcsak a fővárosra, hanem az összes városokra nézve igen káros, a tervezetből teljesen kihagyassék. Ha ez azonban mégnem történnék, úgy a fővasutaknak, valamint a helyi érdekű- és gazdasági vasutaknak bevezetése a város területére csakis külön törvényhozási intézkedés utján legyen megengedhető. Azonkívül kimondandó a törvényben, hogy a közúti vasutak üzleti jogának korlátozása vagy esetleg hatályon kívül helyezése csak egyezség létrejöttével és teljes kártalanítás mellett történhetik, ez utóbbi alatt értve a tényleges kárt, valamint az elmaradt hasznot annak kamatos kamataival. Ha pedig egyezség létre nem jön, az intézkedés joga külön törvényhozási aktusnak legyen fentartva. Helyteleníti az emlékirat a közúti vasutak kötelezését a levélpósta közvetítésére és a vonatkozó szakasz törlését kéri. Tiltakozik továbbá a főkapitányi hatáskörnek kiterjesztésére a közúti vasutakra nézve, mint a mely a főváros szerzett jogait csorbítaná. Végül kifejezi a főváros azt a meggyőződését, hogy miként a fővárost, azonképpen az osztály többi önkormányzati tesületeit is az a modern törekvés vezérli, hogy az önkormányzati hatáskörök a városok összes érdekeinek hivatott letéteményeseid a képviselőtestület tekintessék. Nem kételkedünk benne, hogy a főváros e jogos kívánságai, a tervezet megfelelő átdolgozásával kielégítést fognak nyerni. vMiaj- landó ez nemcsak az önkormányzati hatáskör közjogilag és a közigazgatás szempontjából oly fontos megóvása érdekében, hanem egyszersmind a főváros, valamint a vidéki városok dénzügyi érdekei miatt is. Függetlenségi pártélet Budapesten. d kér. függetlenségi pártkör közgyűlése. A ti. kér. függetlenségi 48-as pártkör márczius 14-én délután tartott évi közgyűlést dr. Németh Imre országgyűlési képviselő elnöklete alatt. Dr. Chilling Mihály ügyvezető elnök megnyitója után Raj hát hy Győző tőtitkár előterjesztette évi jelentését, melyet a közgyűlés lelkesedéssel és egyhangúlag tudomásul vett. Berzeviczy Kristóf fópénztáros s Lépes Árpád számvizsgáló jelentésének meghallgatása után a l'el- mentvényt megadták s a tisztikarnak köszönetét szavaztak. A számvizsgálók közzé beválasztották Pichler Károlyt. A választmányba uj tagokként beválasztottak : Bezák József, Brunhuber Géza, Csima József, Gáspár Lajos, Győrffy József, Kranz Alajos, Nagy Gáspár, Praskiewitz Ferencz, Pindinger Lajos, Rauch Gyula, Tóth Elemér, Dr. Vladái József, Dr. Zoltán Elek és Bozólcy Ádám. A VII-ik kerületi függetlenségi és 48-as pártkor Almássy-téri házának dísztermében vasárnap délután hat órakor tartotta rendes évi közgyűlését. A pártkör tagjai rendkívül nagy számban jelentek meg a gyűlésen, a melyet Földiák Gyula elnök vezetett Földiák megnyitó beszédében visszapillantást vetett az elmúlt esztendő eseményeire s megelégedéssel konstatálta, hogy a pártkör lelkesen támogatta az országos függetlenségi pártot az önálló bankért való liarczában. A fővárosi politika terén is eredményes volt a pártkör munkálkodása. Az adókivetóbizott- ságban és az iskolaszékben is volt képviselete. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd végén B. Virágh Géza főtitkár bemutatta évi jelentését. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt esztendő a békés munkáé volt. Az eredmény kielégítő. A sikereket Holló Lajosnak és Földiák Gyulának köszönheti a pártkör, a mely szeretettel és lelkesedéssel ápolta a függetlenségi szellem jegyében a baráti viszonyt és a testvéries érintkezést. Ä jelentés végül az elhunytakról emlékezik meg. Jelentébe kapcsán B. Virágh Géza a közgyűlés közönségének lelkes éljenzése közben indítványt tett arra, hogy Lovászig Márton dr. országgyűlési képviselőt, a pártkör eddigi elnökét, diszelnökké válaszsza a közgyűlés. Az indítványt egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés, a mely Battenberg Lajos indítványára vita nélkül, egyhangúlag tudomásul vette a titkári jelentést s köszönetét szavazott érte B. Virágh Gézának. A Ladányi Miksa dr. előterjesztette pénztári jelentés tudomásulvétele és a jövő évi költségvetés megállapítása után a közgyűlés Kovács Antal kúriai biró korelnök vezetésével a választásokat ejtette meg. A választások eredményeképpen a pártkör disz- elnökei lettek: Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter, Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, Batthyány Tivadar gróf, Barabás Béla dr. és Lovászy Márton dr. országgyűlési képviselők. Elnökké Földiák Gyulát, társelnökké Somogyi Lajos dr.-t, ügyvezető elnökké Földiáik Gyulát, alelnökökké Battenberg Lajost, Gitányi Jánost, Kauser Józsefet, Kovács Emilt és Schwartz Vilmos dr.-t választották. Főtitkár újból B. Virágh Géza lett, titkárrá Schemmel Emil dr.-t, gazdákká Friedrich Ferenczet és Kecskés Károlyt, pénztárossá Ladányi Miksa dr.-t, ellenőrökké Balkányi Simont és Herzfelder Ervint, ügyészszé Bernfeld Izsó dr.-t, könyvtárosokká Erdélyt Mihályt és Szerencse Józsefet, jegyzőkké Tisch Gyulát, Sámson Aladárt, Varga Lászlót és Steiner Márkust választották. Kívülük 96 rendes és 7 pótválasztmányi tagyot választottak. Földiák Gyula a maga és tiszttársai nevében megköszönte a bizalmat, mire a közgyűlés Bródy Lajos dr. indítványára elhatározta, hogy a pártkör főtitkárát, B. Virágh Gézát kitűnő munkássága elismeréséül aranvtollal jutulmazza meg. A „Kőbányai függetlenségi 48-as kör“ e hó 25-én tartotta a tagok nagy érdeklődése mellett évi rendes közgyűlését. A megnyitó beszédet a kör érdemes elnöke Minké Béla tartotta Hosszasan fejtegette a kerületi s általában a lokális jellegű függetlenségi köröknek az országos függetlenségi és 4S-as párttal való harmonikus működését, melytől egyedül várhatjuk hazánk boldogulását. Indítványára a kör kimondta, hogy Kossuth Ferenczet, az országgyűlési 84-as pártnak nagynevű vezérét az öaálló magyar bank megteremtése érdekében való tántoríthatatlan kitartásáért táviratban üdvözli s biztosítja a végsóig menő támogatásáról. Ugyancsak Minke Béla indítványára kimondotta a közgyűlés, hog}r az önálló nemzeti banknak, mint az önálló vámterület elengedhetetlen előfeltételének megvalósítása érdekében az országgyűléshez felirattal él s azt nagy küldöttség utján fogja a képviselőház elnökének átnyújtani. A lemondott titkár, Keller Sándor helyett Pálmay Kálmánt választották egyhangúlag titkárrá. A közgyűlésen jelen volt a kerület országgyűlési képviselője, dr. Ballagi Aladár is. Csenevész gyermekek gyorsan egészségesekké válnak, ha a SCOTT- féle Emulsiót szedik. A javulás már az első adag használata után észlelhető. A SCOTT féle Emulsio oly édes, mint a tejszín és a beteg szívesen veszi be és megemészti még akkor is, ha a tejet visszautasítja. Köztudomású, hogy az orvosok az egész világon legmelegebben ajánlják a Az Emulsio vásárlásánál a scon- SCOTT-féle Emulsiót. féle módszer védjegyét - a halászt Egy eredeti üveg ára 2 К 50 fii. — kérjük figyelembe venni. Kapható minden gyógytárban. A hétről. A franczia gázgyári ajánlat. Fonienay marquis franczia főkonzul fíárczy István polgármesternek bejelentette, hogy a gázgyár bérletére ajánlatot tett franczia pénzcsoport óvadék gyanánt az Osztrák-Magyar banknál 2 millió korona értékpapírt helyezett letétbe. Ezzel a ténynyel a francia ajánlat komolysága annyira dokumentáltatott, hogy felette minden továbbiak nélkül napirendre térni
