Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-02 / 9. szám

EUliGETI.EN BUDA FEST. nem is összeférhetetlenség, hanem érdekelt­ség. Az uj törvénynek személyes összeférhe­tetlenségei kell megállapítani, vagyis azt, hogy az ily érdekelt egyének egyáltalán ne lehessenek tagjai a főváros törvényhatóságá­nak. Hogv e tekintetben miként határozott az ad hoc bizottság, azt eleddig nem sikerült a hírmondóknak kihámozniok. De félünk tőle, hogy a nagy purifikálók a gyakorlatban megalkudtak a maguk lelkiismeretével és a klikkek hatalmasaival. Az ni fővárosi törvényből azonban a mostani viszonyok közt egyhamar törvény nem válhat. A dolog természeténél fogva a választói reformnak meg kell előznie a fővá­rosi törvénv reformját Kizártnak tekinthető tehát, hogy ez év őszéig, a mikor a főváros­ban községi választások lesznek, az uj fő­városi törvény életbe lépjen. Éppen ezért a belügyminiszter a törvény elkészítését meg­előzően novelláris utón akarja orvosolni a legégetőbb bajokat úgy, hogy az őszi községi választások már a novella által megállapí­tandó uj rend szerint menjenek végbe. A novelláról a legellentélesebh híresz­telések keltek lábra. Így némely hir tudni akarta, hogy a belügyminiszter az egész tör­vényhatósági bizottságot feloszlatja, ugv hogy az egész bizottság uj választás alá esnék. A választójog kiterjesztésének mérvéről is ellen­tétes hírek kerültek forgalomba, valamint arra nézve is, hogy a virilizmus egészen el- töröltelik-e vagy sem és hogy az inkompa­tibilitás miképen fog szabályoztatni ? Mind­ezek iránt pedig nagyon szükséges volna tájékoztatni a közvéleményt, mert hiszen a dolog nagyon sürgős: nemcsak a bizottsági tagválasztás, hanem a tisztujitás is ez éven belül meglesz, illő tehát, hogy a polgárság már most megtudja, milyen elvek szerint fogja megalkotni a novella az uj törvény- hatóságot. Ebben a dologban hivatalos titko­lózás egyáltalán nem indokolt és nem szabad a polgárságot elzárni attól, hogy idejében megtehesse a maga előkészületeit az uj vá­lasztásokra. Ma még azt sem tudjuk, hány városatyát és kik közül, mily alapon és bo gyan fogunk választani. A belügyminiszter vessen véget ennek a bizonytalanjának és tájékoztassa hitelesen a közvéleményt erről a nagyfontosságu dologról Ha már bele kell nyugodnunk abba, hogy radikális és kielégítő reform helyett csak toldozgató-foltozgaló no­vellát kapunk, legalább tudjuk meg idejeko­rán, hogy e félmunka mitakar és mire terjed ki. Lóverseny és lakáshiány. A lóversenytér rengeteg területe be Van ékelve a főváros házsorai közé. Köröskörül, minden oldalon házak épültek. Az Aréna-uh a Tököly-ut, Verseny-utcza, Stefánia-ut, szóval valamennyi határos útvonal már megnyílt az építkezések számára és a nagy pusztas'áo : a lóversenytér területe ott éktelenkedik, mint egy lakatlan sziget a főváros háztengerében. Nem a mi dolgunk, mérnökök számítsák ki: hány száz, vagy talán ezer lakóház helvét foglalja el a zöld pázsit, melyen nagy urak töltik passziójukat a főváros közönségének pénzén. És ugyanakkor, a mikor tud jóisten hány ezer négyszögöl területet a lósport ekképcn elvon az építkezéstől, a fővárosban a legborzasztóbb lakásluánv dühöng, melvnek nem utolsó oka az építési telkek igen nagy drágasága, sőt hiánya. A lóversenytér területéi a főváros három évi felmondással szükség esetén visszaveheti, ^fővárosnak a szerződés szerint most mintegy 200 ezer koronájába kerülne a lóversenytér visszaváltása. Ezenkívül elveszítené a főváros a totalizator után való részesedését, a mely az utolsó évi arány szerint mintegy 220 ezer koronát tesz ki. Ä kérdés tehát ez: érde­mes-e a fővárosnak 200 ezer koronát fizetni tízéit, hogy a lóversenytér rengeteg területét házhelyekre parczellázza és ho«v e házhelyek eladási ára felér-e a veszen­dőbe menő 220 ezer koronás részesedéssel ? A kérdés meggyőződésünk szerint még a fmancziális eredmény szempontjából is köny- nyen eldönthető, mert a lóversenytér terü­letének eladásából olcsó árak mellett is fel­tétlenül kikerül 5 millió korona. De ennek a kérdésnek az eldöntésénél a pénzügyi szem pont egészen mellékes. Itt arról van szó, hogy egy óriási terület megnyílnék az épít­kezés számára. Még pedig olcsó háztelkek mellett. És nagy hiba volna ide valamelyes villanegyedet vagy kertvárost tervezni, mert ez a terület volna legtermészetesebb kiegé­szítése és kiterjesztése a fővárosnak kelet felé, a mely fejlődésnek nemcsak a keleti pályaudvar’ állta el az útját, hanem a melybe legfőképen a lóversenytér vert bele éket. Ennek a területnek beépítésével helyrcállana a mesterségesen és körivel műén megszakított összefüggés a kültelekkel, mely az összefüg­gés helyreállítása után szintén közelebb es­nék és nagvobbmérvü építkezés színterévé lenne. Nagv és magas bélházak felépítése a lóversenytéren egyszeribe mcgszaporitaná a lakások számát, mert az olcsó építési tel­lek, a legerősebb ösztönzés az építésre. Épen ezért merjük állítani, hogy a fővárosi lakásproblémának egyik tengelye a lóvcr- senvtér visszaszerzése. Ennek az akcziónak a főváros bérházépitési tervével együttesen kell megoldást nyernie. gyengeséget még ha betegség után való szervi betegség is, könnyen le lehet győzni, valamint az egészsé­get és az erőt gyorsan s biztosan helyre lehet állítani a SCOTT-Féle Emulsio által. Kényes iny és gyomor A7. Emulsio vásár­lásánál a SCOTT- féle módszer véd­jegyét — a halászt — kérjük figye­lembe venni. a mely nem bírja el a közön­séges csukamájolajat, a SCOTT-féle Emulsio-t eszményi gyógyszerként fo­gadja. Ehhez még az az előny is járul, hogy háromszorta táp­lálóbb, mint а к ö z ö n s é g e s csukamájolaj. Egy eredeti üveg ára 2 К 50 fii. Kapható minden g'yőgytárban. F ii ggetle 11 ség, i p ártél t i Budapesten. A főváros kerületközi függetlenségi párt választ­mánya tegnap este Holló Lajos elnöke alatt ülést tartott, melyen két fontos kérdéssel foglalkoztak: az önálló nemzeti bankkal s a fővárosi törvény revíziójával. Az első kérdésben nagy lelkesedéssel határozati javaslatot hoztak, mely szerint a parla­ment többséget az önálló bank melletti rendületlen kitartásra hívják lel. Nagy Dezső képviselő javas­latára pedig üdvözölték Holló Lajost az önálló bankért folytatott küzdelméért. A napirend második pontja a budai kerületeknek a fővárosi, törvény’ reví­ziójára vonatkozó indítványa volt, melyet egyhan­gúlag elfogadtak. A gyűlésről a következőket jelentik: A fővárosi kerületközi függetlenségi és 48-as párt központi választmánya Holló Lajos képviselő elnöklésével tegnap este G órakor а VI. kerületi függetlenségi pártkör nagytermében értekezletet tartott. Az értekezleten az elnökló Holló Lajoson kívül megjelentek Nagy Dezső, Németh Imre, Szebeny Antal és Bötzenhurdl János képviselők is, tuvábbá Plallluj György, dr. Slark Andor, Földiáik Gyula, Mangold Ármin, dr. Mittelmann Bern át, IJahóthy Sándor, Hegedűs János, Seffer László kerületi párt­elnökök, továbbá számos választmányi tag. Az érte­kezletet Holló Lajos nyitotta meg. A jegyzőkönyvet B. Virágh Géza vezette. Napirend szerint az első, második és harmadik kerületi függetlenségi pártoknak az önálló nemzeti bankra vonatkozó indítványa következett, melvet Platthy György terjesztett elő. Az indítvány a következő: A budapesti függetlenségi és 48-as párt biza­lommal eltelve az országos függetlenségi és 48-as párt és annak vezére Kossuth Ferencz iránt, kéri az országgyűlés többségi pártjait, hogy az önálló bank érdekében folyó küzdelmet lankadatlan erélylyel és bnzgósággal folytassa és elvárja Buda­pest székesfőváros országgyűlési képviselőitől, hogy a székesfőváros szempontjából is eme első­rendű fontosságú gazdasági és politikai kérdésben rendületlenül kitartson. Az indítvány beterjesztése után Plal/hy utalt arra, hogy már a fővárosi függetlenségi pártok c kérdésben már állást foglaltak, mégis szükségesnek tartja, hogy megismételjék azt, annak a kijelenté­sével, hogy a legteljesebb bizalommal viseltetnek úgy az országos negvvcnnyolczas párt, mint annak vezére- iránt. Holló Lajos elnök helyesnek tartja azt az intencziót, amit az indítvány czéloz, hogy a tó­városi függetlenségi párt tartsa ébren és mindert alkalommal nyomatékosan hangsúlyozza az önálló bankhoz való ragaszkodását. Ebben az ügyben a központi szervezet nagygyűlést tartott, a melyben a függetlenségi párt vezére Kossuth Ferencz kije­lentette még akkor, a mikor messze voltak a küz­delemnek mai újabb fázisától, hogy álláspontja az, hogy az önálló nemzeti bankot létesíteni kell, még áldozatok árán is. Innét indult ki a további harcz a parlamentben és az egész országban. Erre a a harezra szükség van, mert hiszen találkozunk ellenküzdelemmel, a mely az osztrák gazdasági és hatalmi körökből indul ki. Sajnos, hogy ez az az osztrák álláspont némely rétegekben idehaza is támogatásra talált, szerencse azonban az, hogy a döntés a parlament többségének, a függetlenségi ; pártnak kezében van, a mely pártnak mindenegyes tagja hive az önálló nemzeti banknak és megingás nélkül követi vezérét, Kossuth Ferenczet. (Hosszan­tartó, zajos éljenzés.) Dr. liörmöczy Zoltán hozzájárul az indít­ványhoz és a választmány nevében köszönetét fejezi ki Holló Lajosnak és a fővárosi függetlenségi párti képviselőknek, a kik az önálló bankért küzdők sorában az elsők között foglalnak helyet. Földiák I Gyula szerint a dolog mai stádiumában, jóllehet ezt a kérdést már megvitatták, szükség van arra, hogy újból állást foglaljanak és állásfoglalásukkal erő­sítsék azokat a faktorokat, a kik hivatva lesznek szemben állani az akárhonnét megnyilvánuló eset­leges ellenkező felfogással. Nagy Dezső czélhoz vezetőnek tartja és öröm­mel látja, hogy a közvélemény ebben a kérdésben minél többször nyilatkozzék meg. Szükséges az, hogy a képviselőket a polgárság egész ereje támogassa s hogy munkájában a polgárság véleménye, meggyő­ződése táplálja és buzdítsa őket. Az önálló bank megvalósítása különösen fontos a székesfőváros érdekében, a melynek fejlődése azzal szerves össze­függésben van. A függetlenségi párt mérlegelte ennek a nagy kérdésnek gazdasági oldalait, épp úgy, mint a politikaiakat és e párt tagjait nem fogja eltánto­rítani az önálló bank ügyétől soha semmi és senki. (Éljenzés és taps.) A legnagyobb elismeréssel adózik Holló Lajosnak, a bankért folytatott eddigi küzde­lemben nem hervadó érdemeket szerzett magának. I (Viharos éljenzés.) Pán Sándor dr. tiltakozik az ellen, hogy az önálló bank kapcsolatba hozzák külügyi vonatko­zásokkal és különösen tiltakozik az ellen, — a mit a bécsi sajtó már is pedzeni kezd, — hogy két évi bankprovizórium hozassák be. Piallhy György dr. bizton hiszi, hogy a függetlenségi párt az önálló bank érdekében minden lehetői elkövet, szükség esetén az ellenlábas terére is lép. Holló Lajos elnök ezt természetesnek és a füg­getlenségi párt elveivel folyónak mondja; megvan róla győződve, hogy a függetlenségi párt a leg­teljesebb ellenállásba is kész belemenni az önálló bank érdekében. Ezután a közgyűlés úgy Flatthy javaslatát, mint Bán pótinditványát egyhangúlag elfogadta. Ezután áttértek a budai kerületek második indítványára, a melyei ugyancsak Piallhy György dr. terjesztett a közgyűlés elé. Az indítvány a követ­kezőképpen hangzik : A budapesti függetlenségi párt nemcsak párt­érdekből, hanem kiváló országos érdekből is föl­tétlenül szükségesnek tartja, hogy a fővárosi törvény novellája sürgősen benyujtassék és az még* oly időben emelkedjék törvényerőre, hogy nemcsak a legközelebbi őszi választás már ezen törvény alapján történjék meg, hanem a tiszl- ujitás is már az uj törvényhatósági közgyűlés által eszközöltessék. A párt nem kívánja a novella létrejöttét részletekbe menő újításokkal megnehe- ziteni; leginkább szükségesnek tartják, hogy a novella a következő intézkedéseket foglalja magában : 1. A községi választói jogra addig, mig az általános választói jogon alapuló törvény létrejön, az országgyűlési választói névjegyzék

Next

/
Oldalképek
Tartalom