Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-27 / 52. szám
6 FÜGGETLEN BUDAPEST. Belenyúlhatnék bekötött szemmel a megoldandó feladatok legdusabb tárházába, ha a tanácsi és a bizottsági tagok meg nem oldott indítványait összegyüjteném, vagy ha a választások alkalmával elhangzott programm beszédek és erős fogadkozások anyagából merítenék, avagy végül — s nem utolsó eszköz gyanánt — a szabadpolgári párt pro- grammját fektetném magam elé,s mindből sok, igen sok legsürgősebbjfeladatol sorolhatnék fel. Azonban nem ezekből meritek. A legsürgősebb feladat a székesfőváros lakóságát nevelni. Nevelni a józan éleire, a takarékosságra, a munka szeretetére és az illemre. Szomorú látni azt, hogy mennyire szaporodik az alkoholisták száma s hogy mily kevéssé vannak felvilágosítva az emberek az alkohol romboló hatása felöl. Igen sok buta szülő még iskolás gyermekének is pálinkát ad reggelire, mint azt a hatóság megállapította. Hogy mi lesz ezekből a testileg és lelkileg megmérgezett gyermekekből, annak a jó Isten a megmondhatója, de jót mi sem jósolhatunk. Szemben áll ezzel a józan élet minden áldása: a jó egészség és ennek folyománya, a munkabírás és megelégedettség. A munkaszeretet és a takarékosság nem a mi népünk általános vonása. Mily messze vagyunk e tekintetben a hollandusoktól, dánoktól s egy egész sorától azon népeknek, kiket éppen ezen jellemző tulajdonaik miatt dicsérünk és óhajtunk. Az illem-, a tisztességtudás megsértőivel folyton-folyvást találkozunk. A küzdelem a megélhetés és különösen a könnyű megélhetésért eldurvitja a lelkeket, elnémítja az egyénben a köz iránt való önzetlen érdeklődést, az emberszeretetet. A legsürgősebb feladat tehát az, hogy az iskolák józan életű, takarékos, munkaszerető és illemtudó polgárokat neveljenek. Az iskola tanítson az életre, ruházza fel a gyermekeket az elsőrendű életszükségletek megszerzésére Kenyér és ruha sokkal nélkülözhetetlenebb életszükségletek, mint a zene, a rajz és idegen nyelvek tudása. Az iskolák tantervét — értem elsősorban az elemi iskolákét — úgy kell megváltoztatni, hogy abban a fenti eszmék érvényesüljenek. Telkes Aladár. •k Még »ujoncz« vagyok és mint ilyen hamarjában nem igen tudok disztingválni, hogy a sok »sürgős feladat« közül, melyeknek helyes megoldása, a közel jövőben a közgyűlésre hárul, melyik a »legsürgősebb la Azonban legyen szabad igen tisztelt szerkesztő ur, ezen kérdésével kapcsolatosan, abbeli szerény véleményemnek kifejezést adnom, miszerint a közgyűlés, a mindenkor napirendre kerülő ügyeket, csakis abban az esetben fogja tudni, szeretett fővárosunk és annak polgársága javára sikeresen megoldani, ha mélyen tisztelt bizottsági tagtársaim, minden tárgyalás és megvitatás alá kerülő ügyet elég fontosnak fognak tartani arra, hogy az eddiginél jóval nagyobb csendben és fokozottabb figyelemmel hallgassák meg egvmást. Vértes Emil. A feltett kérdésre nehéz a felelet. A helyes városi politika nem abból áll, hogy doktrínákat állítsunk fel, hanem az élet gyakorlati szükségeivel kell mindig számolnunk. Hogy időbeli sorrendben miket tartok szükségesnek, azt a pártunk idei programmjában pontokba foglalta. A legégetőbb szükség még mindig az, hogy minden erővel, a mi még a fővárostól telik, a megélhetés feltételeit tegyük könnyebbé a fővárosi dolgozó nép számára. Ez igen primitiv dolognak látszik, pedig e primitiv kérdés megoldásától függ a város sorsa. Még hosszú ideig a lakáskérdés és a közélelmezés kérdései fognak dominálni a városi politikában. Minden egyéb kérdés, — a városnak a pénzügyi politikája is — ennek a két uralkodó kérdésnek van alárendelve, mert a várost pénzügyileg is abba a helyzetbe kell hozni, hogy e primitiv, de nagy feladatának képes legyen megfelelni. Még a város szervezetének demokratikus átalakítása is azért szükséges, mert az a közgyűlés, a mely Budapest eleven életét fogja képviselni, minél erősebb érzékkel csinálhatja az élet politikáját. Dr. Vázsonyi Vilmos. Л „Független Budapest“ olvasóihoz! A »Független Budapest« pályafutása ötödik esztendejének küszöbén szeretettel köszönti a szives olvasót! Nagy feladatok elvégzésére, magasztos, nemes czélok kiküzdésére alakult ez az újság, és ma örömmel, büszkeséggel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a mit irtunk, a mit hirdettünk: termő talajra talált, küzdelmünk nem volt meddő munka, törekvéseinket megértették és méltányolták, mert nem egy sikernek érdeme fűződik ahhoz az önzetlen munkához, melyet a »Független Budapest« szakadatlanul folytatott. Amig egyrészt üldöz- i tűk kíméletlen szigorral a korrupcziót, másrészt melegen karoltunk fel minden közügyet. Eszméket szolgáltunk, ideákat propagáltunk, minden becsületes munkából kivettük részünket; a mivel a nagy köznek érdekeit véltük előmozdítani Es ebben a kitartó, szívós munkás Ságunkban nem támaszkodhattunk másra, mint olvasóink táborának lelkes támogatására a kik megérteitek bennünket és kitartottak mellettünk. Az év végén, és az uj esztendő küszöbén tehát elsősorban olvasóinkra gondolunk, és szeretettel kérjük továbbra is irántunk való jóindulatukat. Mi továbbra is azon az utón fogunk haladni, melyet czélul tűztünk ki magunk elé és a mely ut Budapest nagyságáihoz, lakosságának jólétéhez, felvirágzásához és teljesen magyarrá váláisához vezet. Lapunk minden olvasójának kellemes ünnepeket és boldog uj esztendőt kíván : a »Független Budapest« szerkesztősége. * A »Független Budapest« előfizetési ára: félévre 5 korona, egész évre 10 korona. A kiknek előfizetésük deczember végén lejár, szíveskedjenek az előfizetési mielőbb megújítani. A kik még nem fizették elő a lapot, de azt szívesen fogadják, szíveskedjenek előfizetés utján megrendelni. A »Független Budapesté kiadóhivatala. A hétről. (sz.) Kún Gyula. A főváros egyik érdemes munkása, Kún Gyula tanácsnok nyugalomba vonul. Az idő múlása és a törvény betűje véget vetnek tevékenységének. Nem akarjuk kutatni, miért nem alkalmazza a polgármester Kún Gyulával szemben azt a jogát, hogy a közgyűlésnek ujabbi megválasztását javasolja. De semmi esetre nem fogadható el a korra és a szolgálati időre való hivatkozás. Kún Gyula csak korra nézve öreg ember, munkaképességére vetekedik akármelyik fiatalabb társával. Erős, gerinczes férfin, mintaképe a kötelességet teljesítő, soha meg nem alkuvó, semmiféle befolyásnak nem engedő puritánnak. Az ő egyénisége szikla volt, a melyen megtörtek a klikkek protek- czióinak, kijárásának szennyes hullámai. Ideális elvi magaslatáig nem értek fel az apró- cseprő érdekek tülekedései, mesterkedései és haszonlesése. Mintaképe volt a közhivatai- noknak, akit cselekvésében kizárólag kötelesség vezet, a ki nem ismert elnézéseket, jóakaró barátságot, pajtási szemhunyást, kéz-kezet mosást: mindez elemeit a népszerűségnek. Persze, hogy népszerűtlen volt. Nem volt kedves, nyájas, közlékeny, de ez a zárkózottsága a kötelességteljesilésének, a közérdek szolgálatának tudatából fakadt. Az ily férfiúval szemben mindig a rideg jogot szokták alkalmazni, még akkor is, ha ez a summum jus-summa injura. Kun Gyula — a ki sohasem bajhászta a tapsokat, nem kereste az elismerést a reá nézve bizonyára időelőtti és valóban meg nem érdemlett nyugalomba vonulást, az erős lelkeket jellemző rezigná- czióval fogadja, a mely a maga egyéni értékének teljes tudatában filozofikus bensőbb- séggel tér napirendre a tülekedők vásári zajongása fölött. Ezt a férfit megtörni nem fogja sem a rideg jog. sem az igazságtalanság és hálátlanság. TÖRLEY. ВС7СГ.П n Bárczy telekpolitikája. A polgármester üdvös tervei között különös figyelmet érdemel a fővárosi telkek értékesítésének kérdése, tudjuk, hogy ezen a téren a múltban sok hiba — nem akarunk keményebb szóval élni — történt. A főváros vagyonokat érő telkeket potom áron különböző érdekcsoportoknak odaajándékozott es ezáltal rengeteg nagy értékektől fosztotta meg magát. A klikkek és érdekcsoportok csak nehezen tudnak Mindennap d. u. fél 5-től fél 7 óráig nagy szimíonik LÉÜL ozsonna-hangverseny Bacho, Janda, Prychestál és Paceller karmester urak személyes v lésével és teljes zenekarral. — Teljesen kávéházi rendszer.
