Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-20 / 51. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST utaltatott. Ez csak természetes folyománya az autonómia alapelvének, mely szerint a lokális szükségletek rendezésére és ellátására maga a község van hivatva. Tagadhatatlan, hogy a főváros ezen a téren az utóbbi esztendőkhen sokat tett. A kenvérgvár létesítése, a kislakások építése: a drágaság elleni küzdelem hathatós fegy­vereiként valósultak meg. Mindazonáltal nem beszéltünk arról, hogy a főváros egy szerves egészet képező általános programmot álla­pított volna meg a drágaság leküzdésére. Ha egészen őszinték akarunk lenni, nem tit­kolhatjuk el, hogy még a legbeavatottabb szakférfiak sincsenek teljesen tisztában a mai drágaság tulajdonképeni előidéző okaival. Agrárius szükkeblüség, kartell-politika és sok minden egvéb tényező játszik közre a drá­gaság létrehozatalában. Ez okok kifürkészése, az ellenszerek megállapítása és használatba­vétele oly kötelessége a fővárosi adminisztrá- czió vezetőinek, a mely elől többé kitérni nem lehet, kétségtelen, hogy a drágaság szá­mos előidéző oka között szocziálisan a mi városi közélelmezési intézményeink is szere­pelnek és nem csekély azoknak a komoly megfontolásu polgároknak a száma, a kik az élelmiszerek drágulását részben a vásár- csarnoki intézményekre hárítják. A kommunális élet vezérei tehát igen helyesen lennék, ha a drágaság ellen a terv­szerű és rendszeres harczot felvennék. Ennek a sztratégiának a megalapítása alapos tanul­mányt, az összes tényezők együttműködését teszij szükségessé. És éppen ezért czélszerü volna, ha a főváros a maga tisztviselői kará­ból, valamint a közgyűlési tagok kebeléből egy külön bizottságot küldene ki, a mely kiegyenlítené magát a különböző gazdasági érdekképviseletek delegáltjaival valamint az összes érdekelt üzleti szakmák képviselőivel és ezek bevonásával egy nagy bizottságot alakitana meg, melynek egyedüli feladatává tétetnék a drágaság okainak és a leküzdésére alkalmas eszközök és intézmények megálla­pítása. Ha ez a bizottság, a melyben főképen a gyakorlati élet embereit kell szóhoz juttatni, rögtön munkához lát és minden fontoskodás és nagyképűsködés nélkül elvégzi a reá bízott feladatot: meggyőződésünk szerint igen be­cses anyagot fog szolgáltatni a drágaság elleni küzdelemhez. Ajánljuk ez eszmének komoly mérlege­lését és megvalósítását a főváros vezető­köreinek figyelmébe. Mi korántsem akarjuk a már meglevő nagyszámú bizottságok szá­mát egygyel szaporítani és szemeink előtt nem lebeg eg}- bürokratikus formák közt mű­ködő hivatalos orgánum, hanem a mindennapi élet összes jellenségeit ismerő praktikus fér- fiakbólálló fórum,a mely bizonyára megtalánáa leghelyesebb utat a drágaság megszüntetéséhez. A hétről. A fővárosi gázgyárak szervezeti sza­bályzata. Az annakidején kiküldött gázbizott­ság Heltai Ferencz gázgyári igazgatót meg­bízta a gázgyárak szervezeti szabályzatának az elkészítésével. Az igazgató e megbízásnak hamarosan eleget is tett és Buzáih János tanácsjegyző közreműködésével kidolgozta a szabálvzatot. A tervezet szerencsésen oldja meg azt a kérdést, hogy miként lehet a gáz­gyárat a közgyűlés befolyása alól mentesíteni, de emellett a tanács cs a törvényhatóság felügyeleti jogát a gyakorlatban biztosítani. Az igazgatóság egyrészt a főváros főtiszt­viselőiből, másrészt a közgyűlés képviselőiből áll, de helyet foglal benne oly elem is, a mely egyáltalán nem tagja sem a tanácsnak, sem a közgyűlésnek A gázgyárak igazgató­ságának tagjai volnának hivatalból: a polgár- mester. az alpolgármesterek, a középitési- és pénzügyi osztályok vezetői, a főügyész, az építési igazgató, és a gázgyárak vezérigaz­gatója. A közgyűlés a maga kebeléből tiz tagot választ az igazgatóságba és a tanács előterjesztésére öt oly tagot, a kik nem város­atyák. Ez az utóbbi elem tehát biztosítja a polgárság szeles rétegeinek a befolyását a gáz­gyárak vezetésében. Az igazgatósági tagok díjazása, igen szerény, ülésenkint 40 korona jelenléti dij van preliminálva, a mely vissza nem utasítható. Ez a szervezete a gázgyárak igazgatósának igen szerencsésnek mondható és már eleve is ki van zárva, hogy nagymérvű improduktív igazgatási költségekkel terhelje a gázüzem jövedelmeit. A szervezeti szabályzatot a közgyűlés kétségkívül magáévá fogja tenni. Kereskedelmi kamarai választások. A kamarai választások előkészítésére kiküldött központi bizottság most tartott ülésében a választások határidejét márczius hó első felére szabta meg. Ez alkalommal a bizottság oly határozatot hozott, a melyet a választások szabadsága és a kamarai választói jog gyakor­lása érdekében helytelenítenünk kell. Kimon­dotta ugyanis a bizottság, hogy a választók számára igazolványok fognak kiállíttatni és: szavazni csakis ily igazolványokkal ellátott választónak lehet, avagy pedig annak, a kinek személyazonosságát a választási küldöttség valamelyik tagja igazolja. A választói jogo- sultakságnak az igazolványhoz való kötése nem gyökerezik törvényben, minthogy a választói jog megszükitését jelenti, az ha gyakorlását egy a törvényben meg nem követelt előfel­tételekhez füzzük. Az sem helyénvaló, hogy a személyazonosság igazolása csakis a válasz­tási-küldöttség egy tagja által lehetséges, minthogy lehetetlen, hogv az a néhány kül- döttségi tag oly sok ezer választót — mint a mennyi a névjegyzékben szerepel — szemé­lyesen ismerjen. A választói jog gvakorlásá- nak ilyen különös kellékekhez való kötése kétségtelenül bonyolítja az egész választási eljárást, holott a kamarai intézmény érde­kében éppen az volna szükséges, hogy a választást lehetőleg megkönnyítsék. Köztudo­mású, hogy a kamarai választásokra jogo­sultnak csak igen kis része él választói jogá­val. A kereskedők és iparosok nagy tábora teljes közönnyel távoltartja magát a válasz­tásoktól, a minek az az eredménye, hogy a kamara tulajdonképen mint a fővárosi klikkek egy mellékes expoziturája alakul meg, a melynek működése, sem felfelé sem lefelé nem örvend a kamarát megillető súlynak és tekintélynek. A törvény a kereskedelmi- és iparkamarát egyáltalán nem kontemplálta a kerületi klubok ily fiókocskájának, már pedig a mostani választási aktus mellett lehetetlen, hogy a választók széles rétegei a kamarai választások iránt érdeklődéssel viseltessenek. Hogy egyébiránt a kamarai választások is a községi választások ismert alacsony szín­vonalára sülyesztetnek, az kitűnik már a választási küldöttség névlajstromából is, a melyben hiába keressük kereskedelmi és ipari életünk kitűnőségeit, mert ezek helyett csakis néhány klikkembert és a kerületi klikkemberek hűséges csatlósait látjuk. Alig hisszük, hogy e névsorban Magyarország székesfővárosának a kereskedelem és ipar terén érdemeket szerzett férfiak lajstroma kimerülne. A milyen ez a választási küldött­ség, olyan a választók érdeklődése, követ­kezésképen ismét olyan lesz a kamara jövendő képe. Ez pedig nagyon szomorú. Láz és egyéb gyengítő betegségek után a teljes egészség gyors visszanyerésére a Scott-fele csukamájolaj Etnulsió biztosan kipróbált szer. Kellemes izü és könnyen emészthető és ennélfogva sokan vehetik, a kik más szereket nem tudnak bevenni. A SCOTT-félfi EMULSIO azonfelül sokkal hatásosabb is. A tisztaság ideálja. A SGOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb Egy eredeti üveg ára 2 К 50 fill. Kapható minden gyógytárban. A fővárosi gázgyárak kőszene. A tarifa-bizottság legutóbbi ülésén a kőszén­tarifákkal kapcsolatban Chorin Ferencz, a magyar bányavállalatok elnöke, kifogásolta azt. hogy a fővárosi gázgyáraknak szállítandó porosz- és sziléziai kőszén-küldemények a jövőben is az eddigi viteldij-kedvezményben részesülnek. Felszólalását és tiltakozását azzal indokolta, hogy e kedvezmények folytán a magyar szén nem versenyezhet a külföldi szenekkel, holott a gázgyárak, mint legna­gyobb szénfogyasztók, még mindig húzódnak a magyar szén kasználatától. A tarifabizott­ságban elnöklő Szteréngi József államtitkár védelmére kelt e kedvezményeknek, igen helyesen azzal érvelvén, hogy a mit eddig a gázgyár mint magánvállalat élvezett, azt a főváros kommunális vállalatától sem lehet megvonni. Ez a szempont egymagában meg­védi a szóban forgó kedvezményeket min­dennemű kifogás ellen. A kérdésnek a lé­nyégé abban rejlik, hogy a hazai kőszén a gázgyártási technika mai állása mellett a kokszolásra előnyösen nem alkalmazható, úgy hogy a főváros gázmüvei belátható időn belül kénytelenek az idegen kőszén haszná­latára. A mennyiben a technika haladása meg fogja engedni a magyar szén alkalma­zását a gázgyártásban, a főváros gázmüvei a külföldi szénnek engedélyezett viteldij-ked- vezmények mellett is természetesen a ma­gyar szenet fogják használni, minthogy ennek a szállítási dija a magyar bányák közelsége mellett mindenképen csekélyebb lesz. Ä kő­szénbárók állásfoglalása a főváros érdekeivel szemben nem lep meg senkit, a ki a magyar kőszénkartell urainak kapzsiságát ismeri. Salgótarjáni, petrozsényi, karwini ^ ^ és porosz szenet, kovács- szenet és pirszenet minden állomásra. Budapesten fuvarokban és zsákokban is szállit SALAMON JAKAB És ТА Budapest, V., Erzsébet-tér 5. sz. .............Telefonszámok: 73-96, 73-97 és 73—9$. ­Az Emulsió vásár­lásánál a SCOTT- féle módszer véd­jegyét — a halászt — kérjük figye­lembe venni. A Gambrinüs értesítése! Mindennap d. u. fél 5-től fél 7 óráig nagy szimfonikus Ä4' ozsonna-hangverseny "ЗИМ Bachó, Janda, Prychestál és Paceller karmester urak személyes veze­tésével és teljes zenekarral. — Teljesen kávéházi rendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom