Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-13 / 50. szám
V. évfolyam. iwoil. deczember 13. 50. szám. FÜGGETLEN BUDAPEST1 Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, □ A Budapesti függetlenségi és 4 S - a s part, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfon, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ... .................................... 10 korona. F él évre ... ... .................................... 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. és kiadóhivatali telefon 119—35. Az uj közgyűlés. Szerdán délután ül össze első Ízben érdemleges tanácskozásra a lezajlott választásokból kikerült uj közgyűlés. Az új városatyák aligha vannak tudatában annak, mily fontos szerep vár erre a közgyűlésre. Számos folyamatban levő ügy, nagyszabású, megvalósításra váró alkotás, fontos reform van most a közgyűlés kezébe letéve. A mint ezt már évekkel ezelőtt megjósoltuk: Budapest fejlődésének egy uj érájába jutott, a melyet a szocziális kifejlődés korszakának lehet nenevezni. Ennek a nagyarányú fejlődésnek az alapfeltétele: a rendezett háztartás és a főváros pénzügyeinek kedvezővé válása teljes mértékben meg van, ugv, hogy joggal mondhatta Fülepp Kálmán főpolgármester, hogy ez a közgyűlés az előzőnél sokkal kedvezőbb helyzetben van. Ám a nagyobb feladatok fokozottabb munkát és lelkiismeretes kötelességteljesitést rónak a városatyákra. És éppen ezért óhajtandó, hogy a közgyűlési terembe vonuljon be végre az egészséges közszellem, hogy úgy mondjuk: lokálpatriotizmus, a mely egyéb nagy városok képviseletét oly nagy mértékben áthatja, de a melynek megnyilatkozását eddig a közgyűlésben sajnosán nélkülözni kellett. Ezideig voltak a városatyák között klikkek, személyes kapcsolatok, egyéni érdek- szövetségek és legfeljebb valamelyes kerületi kapcsolat, a mely az egész közgyűlést annyi frakczióra bontotta, ahány kerület benne képviselve van. Ám nélkülöztük az egységes, igazi, közérdekű szempontok uralmát, azt a bizonyos kommunális együttérzést, a mely büszkeséggel tölti el a városatyákat és minden budapesti polgár szivét. Gáncsoskodás, lekicsinylés, az ellenfelek leszólása; a barátoknak minden kritika nélkül való dicsérése, a klikkvezérek néma követése: ezek uralkodtak mindezideig a közgyűlésen. Addig, a mig a székesfőváros a kétségtelen stagnáczió jegyében állott, mely a milleniumot megelőzőit nagy erőfeszítés és mesterséges fejlesztés volt, az éber közszellemnek e hiánya nem járt igen káros következményekkel, mert a természetes reakczió ellen az emberek erői rendszerint gyengék. De most, a mikor a főváros újabb fejlődési korszakának küszöbére jutottunk el, a mikor a szükséges reformok, a szocziális haladás elemi erővel kiküzdik a maguk érvényesülését, igenis: arravalóemberek hozzáértő férfiak és nemcsak jóakarattól vezérelt, de egyúttal kemény munkára kész városatyák kellenek. A főváros élén álló polgár- mester és tanács meg vannak áldva a kellő érzékkel az uj kor követelményei iránt. A közelmúltban megmutatták, hogy meg van bennük az akarat és a képesség a főváros nagyarányú fejlődésének igényei és kövelel- ményei iránt. A közelmúltban megmutatták, hogy meg van bennük az akarat és a képesség a főváros nagyarányú fejlődésének igényei és követelményei iránt. Am a kommunális élet demokratikus szervezeténél fogva, a mely a főváros ügyeinek intézésébe is belevitte a parlamentarizmus elveit, a /legjobb végrehajtó- és kormányzó közegek is tehetetlenségre vannak kárhoztatva akkor, ha a közgyűlés nem áll velük kongeniális egyéniségekből, a kikben meg van a kellő megértés és a szükséges érzék a fejlődés és haladás nagy problémái iránt. Jelesül megkívánható a közgyűléstől,hogy azonosítsa magát minden kicsinyes akadékoskodás nélkül az njabb időben inaugurált szocziális politikával, a melynek vezérlő gondolata az, hogy a kommunitás a maga erejével és eszközeivel a polgárság legszélesebb rétegeinek, az alsóbb néposztályok helyzetének a megjavítására törekedjék. Minden községi intézkedésnek ezt a czéit kell szolgálnia. Küzdelem a lakásnyomor ellen, a közélelmezés olcsóbbá és egészségessé tétele, a modern technika által lehetővé tett közszolgáltatásoknak a legszélesebb néprétegek számára való hozzáférhetővé létele (mint a közvilágítás és közlekedés olcsóbbá tétele és javítása), a közegészségügy emelése, a kuliurának a közoktatásügy fejlesztésével járó terjesztése : mindezek manapság beletartoznak a község feladatai közé és hogy e feladatokat maga a község a kommunitás erejével és eszközeivel lássa el: ebben rejlik az üdvös kommunális szocziálpolitika titka. Ha az új közgyűlés fel tud emelkedni ennek a községi politikának a magaslatára, ha benne az ily értelemben vett igazi közérdek felülkerekedik az apró-cseprő klikk- és magánérdekeknek, akkor munkássága eredményes lesz. Ha azonban az eddigi módszer szerint a régi szükkeblüség, kicsinyeskedés, nyárspolgárság marad úr a lelkeken, és a közgyűlés szembe fog helyezkedni a szocziális fejlődés gyorsított menetének, úgy ezzel nagy kárára lenne a főváros fejlődésénak, mely másként mint egészséges szocziális alapon el sem képzelhető. Az elvégzendő munkapenzum óriási. Nagy anyagi érdekekkel egybekapcsolt alkotások várnak megvalósításra. Meg kell csinálni az egész községi közvilágítást, a városi gázgyárakat és a villamossági művet. Be kell fejezni a nagyarányú lakásépítési akcziót. Meg kell valósilani a községi takarékpénztári. Lényegesen meg kell javítani az összes közélelmezési intézményeket; építeni kell kórházakat, iskolákat; felépítésre vár az uj városháza; nagyarányú szabályozásokat és városrendezési terveket kell végrehajtani és mindezekhez a szükséges nagy tőkéket elő kell teremteni. Mily rengeteg programra egy közgyűlésnek, mily irigylésre méltó feladat becsvágyó, az igazi közérdeket szolgáló polgároknak! Óhajtandó, hogy az uj közgyűlés tudatában legyen e fontos missziójának. És ha igaz is, hogy farkasból sohasem lesz bárány, mégis meg fog talán történni az a csoda, hogy a közgyűlés ifjabb, a közérdek szempontjaitól áthatott elemeivel való együttmunkálás a megkövesedett klikkférfiakba is át fogja plántálni az igazi közérdek tudatát. Az uj városatyáktól elsősorban megköveteli a főváros polgársága, hogy a fent vázolt községi szocziálpolitika igényei iránt fogékonysággal bírjanak és hogy magukkal hozzák a közgyűlési terembe áz uj emberek uj lelkesedését, munkakedvét és kötelességérzetét. Városatyák mint szakbizottsági elnökök. A főváros kommunális életében eddig is igen fontos szerep jutott a szakbizottságoknak. Érdemleges, tárgyilagos és szakszerű elbírálása a kérdéseknek nem a közgyűléseken, hanem a szakbizottságokban történt, a melyek egyesitették mindig a városatyák szine-javát. E szakbizottságokba az uj jelöléseket a 36-os kerületközi bizottság most ejtette meg és a kiiépett községi választás alá esett városatyák legnagyobb része ismét belekerül a szakbizottságokba, a melyek nehány újabb erővel bővülnek. A közgyűlés legközelebb megválasztja a szakbizottságokat és biztosra vehető, hogy a jelölések változatlanul keresztülmennek. A kerületközi bizottságban Vázsonyi Vilmos a szakbizottságok vezetésére és elnökségére nézve érdekes indítványt tett. Ugyanis gyökeres módosítását ajánlja annak az eddigi uzusnak, hogy a szakbizottságokban a tanácsnokok elnököljenek. Ezazuzus bátran mondható abuzusnak, mert hiszen a tanácsnok, aki a szakügyek előadója a közgyűlésen, és a maga ügyosztálya javaslatának a képviselője egyáltalában: nem lehet arra hivatott, hogy a saját javaslatai felett való tárgyalást és vitát egészen objektive vezesse. Azonkívül az eddigi állapotnak meg volt az a hátránya, hogy a városatyáknak nem is volt módjában a felmerült ügyek előzményeit és összes részleteit az aktákból megismerni, mert a bizottsági tárgyalásokra előkészített ügyek csak a tárgyalás napján kerültek a bizottság elé, úgy "hogy a szakbizottságoknak majdnem lehetetlen volt az ügyosztályok javaslatai és előterjesztései felett már előzőleg a szükséges tájékozódást megszerezni. Valószínűleg ez a helyes megfontolás vezette Vázsonyi Vilmost akkor, a mikor a kerületközi bizottságban azt az indítványt tette, hogy a jövőben a szakbizottságokban ne a tanácsnokok elnököljenek hanem a bizottságok válasszanak a maguk kebeléből elnököt. A tanácsnok pedig a szakbizottságban a szakügyek előadójaképen szerepeljen. Megjegyezzük, hogy ez az eszme nem most merült fel először, mert már egy évvel ezelőtt éppen e lapok hasábjain Platthy György dr. bizottsági tag fejtegette egy ilyen reform szükségességét. Éz az újítás megegyezik egyébiránt annak a tervezetnek az álláspontjával, a melyet a fővárosi törvény revíziójának előkészítésére kiküldött bizottság a belügyminiszterhez felterjesztett és a melynek egyik alap- gondolata az. hogy a tanács tagjai legyenek előkészitő- és végrehajtó [szervek, de az intézkedés vétessék ki a hatáskörükből. Nincs is semmi értelme annak, hogy az ügyosztály vezetője, mint elnök, abba a helyzetbe jusson, hogy esetleg a saját ügyosztályának a javaslata felett döntsön, a mi a szavazat- egyenlőség esetében megtörténhetik. ( FttV bjrnt*| pl áÜal biztosan meg fog győződni, Wljj hlJtl Ibi hogy legjobb a szabályozható nyakböségü férfiing kapható Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. J
