Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-07 / 49. szám
V. évfolyam. 1909. deczeniber 7. 49. szám. FÜGGETLEN BUDAPEST Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Hegjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ............................................ 10 korona. F él évre ............................................... 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- üjlajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők 'öRií/j^x VII., Rottenbiller-utcza 5/A. ‘“•■"tkesztöség és kiadóhivatali telefon 119—35. Tisztujitás. Három esztendő múlt el azóta, hogy a főváros közgyűlése Bárczy Istvánt választotta meg polgármesterül. Azok a várakozások. a melyek az uj polgármester személyéhez fűződtek, beteljesültek. Tagadhatatlan, hogy a székesfőváros ma kedvezőbb viszonyok között van, mint volt három évvel ezelőtt. Elsősorban a kummunális háztartás javult meg lényegesen és eltűnt a fenyegető deficzit. Másik igen nagy vívmánya a Bárczy István polgármesterségének az, hogy aránylag igen rövid idő alatt a főváros igen egészséges és üdvös községi szocziálpolitikát tudott inaugurálni. Rövid pár esztendő alatt évtize- zedek mulasztását pótoltuk helyre ezen a téren és a győzedelmes kommunalizáló irányzat uj korszak hatalmas perspektíváját nyitja meg Budapest számára. A végzett munkát nem lehet kicsinyelni, ha számba vesszük azt, hogy a klikk-érdekek ellentáliását, nyárspolgári konzervativizmust, virilista-szükkeblü- séget kellett legyőzni, mielőtt ez a szocziál- politika bevonulhatott a városházára. De az is kétségtelen, hogy a még hátralévő munka sem csekély. A megcsontosodott klikkek ellentállása megtörött ugyan, de azért nem szűnt meg teljesen. Minden újabb lépés a községi szocziálpolitika utján, újabb ellenkezésre fog találni és a polgármesternek és tanácsnak helyzete annál nehezebb lesz, mert a közgyűlésen nem rendelkeznek egyöntetű többség felett, a mely előre megállapított Programm alapján állva, biztos támaszául szolgálna a polgármester tervének. Az ilyen egységes pártnak a hiányát súlyosan érezte eddig nemcsak a polgármester, hanem a főváros egész polgársága, a mely tisztában van azzal, hogy a közgyűlés nem igazi és méltó mandatáriusa a polgárság óhajainak és nem igazi képviselője a nagyközönség érdekeinek. Éppen ezért csak sajnálni lehet, hogy a polgármester nem volt hajlandó annak a felmerült és általunk is propagált tervnek a keresztülvitelére, hogy a saját vezetése alatt egységes és hosszú időre megállapított pro- grammot követő közgyűlési pártot alakítson. Ennek a többségnek a hiánya érezhető lesz a jövőben is mindaddig, mig a szükség és az emberek belátása végre is ily természetű j párttömörüléssé nem fog elvezetni. A legközelebbi hetekben tisztujitás lesz a városházán. Választás alá kerül a polgár- mester, az alpolgármesterek, az egész tanács és a főtisztviselők egy része. Ez a tisztujitás annyiban fog nagyobb változásokat hozni az előbbi állapottal szemben, mert az uj nyug- | díjszabályzat értelmében több előkelő funk- czionárius nyugdíjba lép és ezeknek helye betöltendő lesz. A várható változások az eddigi diszpozicziók szerint a következők: A tanácsnokok közül nyugdíjba mennek: j Viola Imre és Kán Gyula. Nyugdíjba lép továbbá az árvaszék elnöke : Sipőcz László. Ez utóbbi helyre Melly Béla tanácsnok pályázik, akinek megválasztása esetére még egy tanácsnoki állás üresedik meg. A kerületközi 36-os bizottság jelöltjei az előbbi két tanácsnoki állásra a kiszivárgott hírek szerint : Folkusházy Lajos és dr. Déry Ferencz tanácsjegyzők. A Melly Béla lemondásával megüresedő tanácsnoki állásra pedig pályázni fognak: Antal Gyula, Buzay Károly, Buzáíh Ferencz és Márkus Jenő tanácsjegyzők. Valamennyi jelölt egyformán érdemes a tanácsnoki állásra. Eddigi működésűkben kiváló tisztviselőknek bizonyultak, a kik a polgár- mester üdvös programmjának keresztülvitelében tevékeny részt vettek. A tények regisztrálásához tartozik annak megemlítése, hogy felmerült az az eszme, hogy a közgyűlés Kán Gyula tanácsnoknak a további szolgá- latbanmaradást az uj nyugdijszabályzat értelmében lehetővé tegye. Amennyiben Kun Gyula erre hajlandó volna, természetesen csak két tanácsnoki állásra nézve történnék változás. A tisztujitás mindenképen érdemes emberekre fogja bízni a székesfőváros ügyeinek az intézését. Örömmel konstatálható, hogy a fővárosi főtisztviselői kar lépést tart a korral és úgy készültség, mint buzgóság és lelkiismeretesség dolgában nemcsak megfelel a követelményeknek, hanem kötelességén felül dolgozik. A tanácsnak felfrissülése ifjabb erőkkel ennek az üdvös munkának bizonyára előnyére lesz, úgy, hogy az újonnan megválasztandó polgármester és a két alpolgármester kipróbált, bevált gárda élén fog ismét bevonulni a főváros kormányzatába. A székesfőváros egész polgárságának érzését tol- mácsoliuk, amikor munkájuknak sikert és áldást kívánunk. Politika és főváros. — Mért maradt el a fővárosi kölcsön ? — A nagy politikai válság számos gazdasági- és pénzügyi kárai között egyik legsúlyosabb kár az, hogy a székesfőváros megállapított beruházási programmja nem vihető keresztül oly gyorsan, a mint tervbe volt véve. Ugyanis Krónika. Az első közgyűlés. Nem is dúló csaták után bevonult a főváros közgyűlési termébe az újonnan megválasztott városatyák sokasága. Csupa régi arcz, csupa ismerős. Csak elvétve látunk egy-egv uj embert, de ezek is iparkodnak otthonosan viselkedni, mintha már régóta letéteményesei volnának a polgárság bizalmának. Az uj emberek között nehány országos hirü férfiú. Ott van Ehrlich G. Gusztáv oldalán Szterényi József államtitkár, a kire az Erzsébetváros generálisa legbüszkébb. Ott van Hoitsy Pál, de már nem Ehrlichék padjain, akik a törvényhatóságba beválasztották. A függetlenségi Kossuth-párt alelnöke úgy jár- kél, mintha egész éleiében viselte volna a városatyai tisztség súlyos nyűgét. És ott látjuk az újak sorában botiért Károly jóságos, szelíd arczát. A főpostás megszokott szerénységével húzódik meg egy másik szerény városatya, a Ilii •es kriminalista : Friedmann Bernát mellett. Felvonultak azután az uj városatyák közt a dii minorum gentium, akikek csak a saját sziikebb kerületeik társasköreiben ismernek. Legjobb benyomást a budai szabad polgárok teszik, akik egy csomó jóképű ifjabb városatyát literáltak a közgyűlésbe. A budaiak saját külön pikantériája Riser Nándor uj virilista városatya, a kit élő czáfolattul használnak a szabadpolgárok az antiszemitizmus vádja ellen. | Uj ember, de csak a városházán: a kereskedelmi ministerium tanácsosa Dr. Lers Vilmos, aki sok kemény csatát vívott már meg az osztrák kollegákkal és helyét a közgyűlésen is bizonyára kiválóan fogja betölteni. Uj városatya a negyedik kerületből a Belváros szimpatikus és és szépszavu plébános : Bakács János, az ötödik kerületből Mangold Ármin dr., a kit az uralkodó Glücksthal-párt függetlenségi létére is besegített a közgyűlés termébe, azután Kiausz Simon, a hires tőzsdei bajvívó, a kiben sen- kisem sejtené annyi nagy árfolyamcsata had vezérét. A VI. kerületi demokraták sorában uj emberként jelent meg Magyar Miklós, azután a simára borotvált angol genfiemen külsejű Pucher épitész elegáns alakja. Ehrlich beszállította nagy ágyúin kívül Topils József magyar makaróni-királyt, a szeretetreméltó Walla Józsefet és a uagy vajkapaczitást Bogdányi Mórt. A VIII, kerület uj emberei: Lengyel pndre dr., a kiről feljegyzi a krónika, hogy mindig, mindenhová tél órával későbben érkezik, és a ki csak egyetlenegy alkalommal volt pontos, a mikor oltár elé vezette ifjú feleségét: Hűvös József szépséges leányát, továbbá a tejesek elnöke Kelemen Adolf, a kinek jó képe után el sem hiszik, hogy mestersége a tejdrágitás. Az ünnepi hangulatot le lehetett olvasni a városatyák ünneplő ruhájáról. Fekete öltönyben jelent meg az első közgyűlésre a városatyák legnagyobb része. A békés, csendes hangulat is mutatta, hogy ma nem lesz sem hangos kiabálás, sem csatározás, sem szavazás. Vázsongi, a demokraták padsoraiban látható megelégedéssel legeltette szemeit a városatyák sorai fölött. A szanguinikus Pető Sándor nyugtalan vére, ezúttal sem tagadta meg magát. Kiszorult a helyéről és mindjárt a Józsefvárost akarta egy sorral hátrább kergetni. Megszólal az elnöki csengetyii éles szava. Halotti csendben hallgatják a főpolgármester, keresetlen, de erős hangsúlyozással elmondott szavait. A mikor Fülepp Kálmán arról beszél, hogy a polgármester mily nagy érdemeket szerzett a lefolyt időben, kitör a taps és per- ezekig lelkesen él jenzik Bárczy Istvánt, a kit a spontán óváczió láthatóan meghat. Semmi diszharmónia nem vegyült az első közgyűlés lágy akkordjaiba, és ha a mai megnyitó után szabadna következtetni a közgyűlések jövőbeli lefolyására, azt kellene hinni, hogy Vázsongi— Piatthg-xal, Pető Sándor—Bnránszky-x al. Ehrlich G. Gusztáv— Kan tér apát plébánossal fognak testvéri szeretetben ölelkezni. Talán nem egészen igy lesz. Sok a fiatal ember, lesz hát a jövőben is heveskedés, kiabálás. De az uj bornak is forrnia kell és ne féltsük a fővárost a városatyák izgalmaitól és vitáitól. A vita, a lárma: az életnek, a munkának, az érdeklődésnek a jele és hadd legyen a komoly vitától, meggyőződéses lármától hangos a közgyűlés terme.
