Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-07 / 36. szám
У. évfolyam. 36. szám. 19ü9. szeptember 7. Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit □ A Budapesti független valamint az összes fővárosi fü feiöieió varos-politikai és társadalmi lap, ségi és 48- as párt, U getlenségi pártszervezetek HIVATA3L.O SS L А 2=» 3' A. Megjelenik; minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ......... — Ю korona. Fél évre ... ................. — — — 5 Fő szerkesztő-: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—85. Szünet után. Levelek hullása és az iskolás gyermekek megjelenése arra figyelmeztet, hogy elmúlta nyári szünidő és kezdődik az uj munka. A főváros hivatalaiban is rövidesen megindul újból a lázas tevékenység. Nagy munkaanyag van felhalmozva és a küszöbön álló kampány nagy feladatokat van hivatva megoldani. Az előkészítés és tervezgetés ideje jórészt elmúlt és most következik a keresztülvitel, a megvalósítás korszaka. A legközelebbi hónapok fővárosunk életében nagyfontosságuak lesznek. Elsősorban a törvényhatósági bizottság felerészének helyére uj városatyák választandók. A községi választás november hó végével esedékes, mert ekkor jár le a hat év előtt megválasztott bizottsági tagok mandátuma. A választás időpontja meghatározva még nincsen, sőt még nem rég különböző hirek merültek fel, a melyek szerint nem is lesz választás, hanem a lejáró mandátumok egy évre meghosszab- bittatnak. E veszedelmes kísérlet azonban aligha fog megvalósulni, legalább semmi erre vonatkozó intézkedéséről a belügyminisztériumnak hir nem érkezett. A községi választáson a függetlenségi párt valamennyi kerületben meg fog küzdeni a régi klikkekkel és a főváros közönsége jogos kíváncsisággal várja, váljon a demokraták ezúttal is megismétlik végzetes botlásukat, hogy a. klikkek vezetőivel választási paktumra lépnek. Ha Yázsonyiék ettől az erkölcstelen és természetellenes szövetkezéstől ezúttal tartózkodni fognak, a demokraták minden akcziója erkölcsi erőben nyerni fog és a klikkvezérek korhadt uralma számos kerületben véget fog érni. A demokratavezér sokat tanulhatott a múltban. Ha valaha, úgy a közeli jövő nagv munkája kívánja meg a becsületes, önzetlen és szocziális érzékkel biró közgyűlést. Ámde nemcsak a községi választások teszik nevezetessé a most bekövetkező időszakot, hanem az is, hogy számos nagy alkotás vár keresztülvitelre és megoldásra. Mindenekelőtt meg kell szerezni a nagy beruházási Programm legközelebb esedékes részéhez a szükséges fedezetet. A beruházási kölcsön 70—90 milliós részlete a közel jövőben lesz lebonyolítandó, hacsak azt nem akarjuk, hogy a hatalmas programra ismét huzavona tárgyává tétessék. E programm keretén belül igen sürgős az uj központi gázgyárak építésének megkezdése, mert a jövő év végével a gázgyártás átmegy háziüzembe. A másik igen aktuális teendő a lakásépítési programm belügyminiszterileg engedélyezett részének keresztülvitele, vagyis a kislakások és a népszállók megépítése, melyekre nézve az összes előmunkálatok tudvalevőleg folyamatban vannak. Nagy szerep vár a közgyűlésre a programm ama részének tekintetében is, a melynek jóváhagyását a belügyminiszter megtagadta. Gróf Andrássy Gyula tudvalevőleg elutasította az építési prograramnak azt a részét, a mely nagy bérházak építésére vonatkozott. Minthogy pedig a magánépitkezés a fővárosban még mindig nem indult meg oly nagy mértékben, hogy a lakásuzsorának a kínálat természetes gyarapodása folytán való megszűnésére lehetne számítani: a tanácsnak és a közgyűlésnek kötelessége eredeti határozatához ragaszkodni és a fővárosi bérházak építésére nézve álláspontját — annyiszor, ahányszor szükséges — a belügyin inisz f er hez fel térj e szt e n i. A közgyűlésnek továbbá kötelessége, hogy napirenden tartsa és állandóan sürgesse a fővárosi törvény reformiát, a mely köztudomás szerint megrekedt a belügyminisztériumban. A főváros maga már hónapokkal ezelőtt elkészült elaboratumával és a belügyminisztérium teljesen indokolatlan huza-vonája okozza csak, hogy az elavult fővárosi törvényt még mindig nem cserélhetjük fel újabb és modernebb szervezettel. Akárhogy is alakuljon a politikai helyzet: sodorják el bár a politikai események hullámai a mostani belügyminisztert helyéről, vagy pedig maradjon meg továbbra is belügyek intézésének az élén, a tétlenség erejénél fogva gróf Andrássy Gyula a főváros intéző köreinek legsürgősebb feladata lesz a belügyi kormánynál ennek a régi és kártékony restancziának az elintézését sürgetni. Mert bár szívesen elismerjük, hogy a főváros mai vezetősége igen előnyösen különbözik elődjeitől, mindamellett a főváros adminisztrácziójának egy ismerője sem tagadhatja, hogy a csaknem négy évtized előtt megalkotott fővárosi törvény jórészben keréktörője a modern kor színvonalán álló fővárosi közigazgatásnak. Az uj fővárosi törvénynek főképpen a kormányhatósági felügyeleti és jóváhagyási jogkör tekintetében kell radikális változást hoznia, olyant, a mely mellett a főváros önkormányzata élő valósággá válik a mai látszat-autonómia helyébe. Már e rövid felsorolásból is kitűnik, mily változatos és mozgalmas lesz a főváros községi életének most megnyíló esztendeje. A polgármesterre, a tanácsra, a szakbizottságokra és a közgyűlésre óriási feladatok súlya hárul annál is inkább, mert csak a vak nem látja, hogy a mostani érával a főváros fejlődésének uj korszaka nyílott meg a nagy tespedés után. A miképpen Budapest a 80-as és 90-es esztendőkben fővárossá fejlődött, ózonképpen most megindul a világvárossá való fejlődés utján. Építési, szépészeti, közegészségi, kulturális és általában szocziális téren most jutottunk el ahhoz a ponthoz, a melyen el fog dőlni az, vájjon Budapest igazi világvárossá lesz-e, avagy pedig megmarad-e minden nagysága és népessége daczára egy Potemkin-városnak, a melynek külső szépségei rothadt belsőt rejtegetnek. A legrövidebb idő alatt Budapest lakossága eléri az egy milliót. Csak arasznyi idő választ el attól, hogy a környékbeli községek beolvasztásával fővárosunk Nagy-Buda- pestté növekedjék, a mi a lakosságot egy csapásra több, mint százezer lélekkel fogja szaporítani. Ezzel a közigazgatási aktussal egyúttal szükségképpen velejár a főváros extenziv fejlődése, a mennyiben a főváros mai perifériája és a beolvasztandó községek között mind szorosabb lesz a kapcsolat. Hatalmas területek lesznek szabályozandók és a közmunkának óriási perspektívája nyílik meg. Óhajtjuk, hogy a küszöbön álló nagy munkához adjon a Gondviselés a főváros intéző köreinek és minden egyes polgárának erőt és kitartást. Ä községi üzem térfoglalása A szocziális haladás minden barátját örömmel tölti el az a tény, hogy a főváros a közczélu és érdekű üzemek kommunalizá- lása terén rohamléptekkel halad előre. A kenyérgyártás községi üzemben már megindult, a gázgyártás nagy haszna is nemsokára a főváros pénztárába fog folyni és a íőváros nagyarányú lakásépítkezéssel veszi fel a küzdelmet a lakásuzsorával. Ez egészséges és helyes irányzatnak csak az érdekeikben, és üzleteikben megzavart magánvállalkozók az ellenségei. A főváros polgársága azonban tisztában van azzal, hogy a községi üzem kétszeresen áldásos; először, mert a fogyasztók kiuzsorázása a hatósági kezelésben megszűnik, másodszor, mert az összesség részesül az üzem nyereségében azáltal, hogy a fővárost gazdagítja az eddigi magánvállalkozás. Most ismét üdvös lépésre szánta magát a tanács. Arról van szó, hogy az árusító- csarnokokat, melyekben a kereskedők a nagyarányú építkezések tartama alatt üzleteiket elhelyezik, a jövőben a város maga építtesse fel és adja bérbe. Eddig úgy volt, hogy e csarnokokat magánvállalkozók építették spe- kulácziós szándékkal és a fővárosnak az építési engedélyért egy csekélységet fizettek, de viszont rengeteg drága bért sóztak a kereskedők nyakába, a kik minden árat kényte-
