Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-23 / 34. szám

о е nagy tömeg megfelelő ellátása még a világ­városokban is bizonyos készülődéseket tenne szükségessé. Most tűnik ki ismét, hogy fő­városunk mily szegény megfelelő szállodák­ban, mert a kongresszisták legalább három­negyed részét magánlakásokban kell elszállá­solni, a mi semmi esetre sem normális állapot egy csaknem millió lelket számláló városban. Éppen attól kell tartani, hogy az egész kongresszus lebonyolításánál az el­szállásolás kérdése fogja a legnagyobb bajt okozni. Nem utolsó sorban azért, mert félő, hogy a magánszállásadók szokás szerint tul- drága árakat fognak követelni az idegenektől, a mi pedig tapasztalat szerint igen rossz emlékeket kelt a nálunk megfordult kül­földiekben. A székesfőváros fényesen felkészülve várja a kongresszust, melynek nagy költsé­geihez dicséretes áldozatkészséggel járult hozzá. A kormány is megtette a magáét, a midőn orvostudományi intézményeink ismer­tetését valóban impozáns könyvben bocsáj- totta közre. De legtöbbet dolgozott Müller Kálmán tanár vezetése alatt álló kongresszusi előkészítő-bizottság, a mely óriási munka­anyagot gyűrt le, és a mely hónapokig tartó szívós tevékenységgel előkészítette a kongresz- szus talaját. A ki látta a műegyetem falai közt mostanában végzett rengeteg munkát, a kinek csak némi sejtelme van arról a száz­féle gondoskodásról, melyet egy ily kongresz- szus kellő előkészítése igényel, annak elisme­réssel kell adóznia az előkészítő-bizottság és általában a magyar orvosi kar buzgalmáért. Budapest az idesereglő idegenek előtt egész pompájában fog feltárulni: Vigyázzunk arra, hogy vendégeink jól érezzék magu­kat és panaszra semmi okuk ne legyen. A fő­város minden polgára legyen áthatva attól a tudattól, hogy városunk és nemzetünk repu- tácziójáról van szó, a mikor a müveit kül­föld itélőszéke előtt jelenünk meg, hogy be­mutassuk kulturális mivoltunkat. Azok a be­nyomások és emlékek, a melyeket az idege­nek innen a kongresszusról magukkal visz­nek, lényegesen fogják befolyásolni a külföld véleményét mirólunk és a kongresszisták remélhetőleg avval a meggyőződéssel fognak innen távozni, hogy ellenségeink vádaskodásai a magyar állam barbarizmusáról nem egye­bek üres hazudozásoknál. Ez a körülmény, hogy tudniillik az orvos-kongresszus alfélé világareopág lesz hazánkkal szemben fokozza annak jelentőségét, és még a rendesnél is nagyobbá és bensőbbé kell hogy tegye a világ­szerte híres magyar vendégszeretetet. Magya­ros vendéglátó szívélyességgel köszöntjük a világ orvosait székesfővárosunk falai közt. A tüdő vész gyógyításáról. Irta : Dr. Borsai A., gyakorló orvos. Régen történt hazánkban alakulás, melynek nagyobb horderejű, magasztosaid) és az össztársa- dalomra áldásosabb czélja lett volna, mint a most megalakult Dr. Wettenstein-Szanatórium Részvény- társaságnak. A feladat, a melyet maga elé tűzött na§y cs nemes és abban áll, hogy a dr. Wettenstein altat feltalált és bevált gyógymódot minél szélesebb rétegekben megismertesse és terjessze és ambula toiiumok és szanatóriumok létesítése által minden szenvedő ember számára hozzáférhetővé tegve. Rar kétségte en, hogy az orvostudománynak az ulolso évtizedekben szinte rohamos lépésekkel tür- , „ , haladasa, különösen pedig a bakterológia fej­lődése erősen hozzájárultak az általános közegész­ségügyi viszonyok javulásához, mégis a legfontosabb pi oblémáic egyike, az öldöklő háborúknál is irtóza­tosat)!) emberpusztitast végző tuberkulózis gyógyí­tásának nagy problémája, még nem talált megol­dásra. Es noha mióta Koch Róbert 1882-1 en a tuber­kulózis bacillusát felfedezte — az e betegség ellen irányuló védekezés biztosabb alapokra lett fektetve , FÜGGETLEN BUDAPEST. és nagy társadalmi mozgalmak indultak meg min­den országban ezen rettenetes nyavalyának leküz­désére, mégis évről-évre sok száz, meg százezer ember halálát okozza a tuberkulózis. Kiapadhatatlan a gyász és végtelen a nyomor és szenvedés, a tnely- lyel ezen megbetegedés az emberiséget sújtja. Érthető tehát, hogy a tüdővész kérdése — bár­mennyit Írtak is már e tárgyról — aktuális marad és hogy a társadalom minden rétegének érdeklődé­sére számíthat minden oly momentum, mely ezen veszedelmes kórság gyógyítása körül időnként fel­merül. Hisz oly rengeteg nagy azoknak száma, kik­nek boldogsága üdvössége, léte vagy nemléte füzo- . dik e nagy kérdés megoldásához és igy nem csoda, ha a közvélemény szinte mohósággal kapkod a tu- I berkulózis kérdését akár közelebbről, akár távolabb- j ról érintő újabb hírek után. Ha most már tekintetbe vesszük, hogy éven­ként körülbelül három millió ember pusztul el több­nyire munkaképes korban tuberkulózis következté­ben, akkor elképzelhetjük, mily nagy volt az öröm és lelkesedés, midőn első Ízben terjedt világgá a hir, hogj' sikerült az életmentő panaceát feltalálni. Azon­ban ezen örömkeltő hir alaptalansága csakhamar kiderült és ezzel együtt veszendőbe ment sok száz meg százezer szenvedő embernek ama reménysége, hogy talán mégis csak sikerül a menekülés a biztos halál torkából. Ugyanis a sokszor nagy lármával kikürtölt felfedezések itt-ott a siker látszatával bír­tak, sajnos azonban ez nem tartott sokáig és be­bizonyult, hogy az öröm és lelkesedés korai volt, mert a tuberkulózis a földi üdvösséget Ígérő pana­cea daczára, csak épp úgy szedte áldozatait, mint annak előtte. Ily értelmű csalódás többször ismétlődött és az a magyarázata annak a skepticzizmusnak, a mely- ivei minden a tuberkulózis gyógyításáról szóló újabb hir találkozik napjainkban. Különösen pedig érthető a tudományos köröknek kétkedése és jogosult szi­gorú álláspontja, a melynél fogva azt a kívánságot hangoztatják, hogy a tuberkulózis therapiája terén nem lehet beérni egyes tüneteknek háttérbe szorí­tásával, azaz látszólagos sikerekkel, mert itt eredmé­nyek a szó valódi értelmében, még pedig tartós gyógyeredmények kellenek. Csakis ilyenek esetében lehet a tuberkulózis gyógy hatásáról beszélni. Nos bármily hihetetlennek is tessék, való j tény, hogy egy magyar orvos, dr. Wettenstein József i által feltalált comain ezen szigorú kívánalomnak is tökéletesen megfelel. A comain a tüdővész ellen eddig alkalmazott és legjobbnak elismert szerek felett áll, a mennyiben — eltekintve ártalmatlanságá­tól — a leghatározottabban oly eredményeket nyújt, a milyeneket eddig egyetlen antituberkutotikus szer- | rel sem sikerült elérni; ez azt jelenti, hogy a dr. j Wettenstein comainjával kezelt betegeknél nem az egyik, vagy másik tünet múlik el időlegesen, hanem, hogy a comain hatása tartós gyógyeredményekben nyilvánul. Nem szabad azt sem hinni, hogy talán csak a kórfolyamat kezdeti stádiumában tuberku- lotikusok gyógyulnak meg; nemcsak ezek, hanem visszanyerték egészségüket oly súlyos betegek is, a kiknek állapotát úgy kezelő orvosaik, mint hozzá­tartozóik teljesen reménytelennek látták. Magától értetődik, hogy a gyógyuláshoz szükséges kezelés tartama az eset súlyossága szerint változik s hogy az incipiens (azaz kezdeti) szakban levő betegek gyorsabban gyógyulnak, mint azok, akiknél a beteg­ség1 hosszabl) fennállása folytán már nagyobbfoku pusztítás ment végbe a szervezetben. Tagadhatatlan tény azonban, hogy dr. Wettenstein számos igen súlyos betegénél szinte csodával határos eredménye­ket ért el, igazán olyanokat, a melyek előtt még a legmakacsabb szkepticzizmus is előbb-utóbb kényte­len lesz meghajolni. A dr. Wettenstein-féle gyógymód kitűnő hatása folytán a betegek állapotában már néhány hét múlva mutatkozik jelentékeny javulás. A betegeket sor­vasztó lázak fokozatosan csökkennek, az éjjeli izza- dás, köhögés lassanként elmaradnak, a beteg étvágya és ennek kapcsán ereje is fokozódik, szóval a beteg közérzete feltűnő javulást mutat. Mindez pedig azért lehetséges, mert a dr. Wettenstein alkalmazta gyógy­mód nem a betegség egyes sziraptomái ellen irányul hanem a tuberkulózis körfolyamatát előidéző Koch- féle baczillust teszi tönkre, a mint az a dr. Augustin Béla tanár állal eszközölt sorozatos bakteriológiai köpetvizsgálatokból fényesen kitűnik. Igen plauzibi­lis, hogy ha megszűnt az ok, megszüik az okozat is, más szóval, miután elpusztulnak fokozatosan a baczillusok, ennek arányában el is maradnak a romboló hatásuk okozta kóros elváltozások. „Facta loquntur“, atények, az eredmények beszél­nek : azok a nagyszerű gvógyeredmények, melyeket dr. Wettenstein elért, ma már oly nagyszámunk és gyógymódjának hatása oly határozottan bebizonyí­tott, hogy tüdővészes embertársainknak öröme és reménysége ez egyszer 'alóban jogysult, mert egy teljesen kipróbált, bevált és feltétlenül megbízható gyógy mó d ra szá m i t ha in а к. Vajha az ezen gyógymód alkalmazására a fő­városban Rákóezi-ut 18. szám alalt felállított dr. Wettenstein-féle ambulatorium és szamatórium mun kálkodása minél több szenvedd embertársunknak válnék javára és üdvére ! A hétről. A főváros vagyonmérlege — és a külföld. A pénzügyi ügyosztály most tette közzé a főváros háztartásának eredményeit, valamint a főváros vagyonmérlegét a három utolsó esztendőről. Ez a vagyonkimutatás a magyar nyelven kívül német, angol és franczia nyelven is elkészült, a mi igen helyes volt, már csak azért is, mert tudomásunk szerint a külföldön a küszöbön álló nagy fővárosi kölcsönre való tekintettel nagyon érdeklődnek a főváros vagyoni viszonyai iránt. A kölcsön tárgyában újabban egv német pénzcsoport valamint egy holland bankkonzorczium ré­széről történtek puhatolódzások és alapos a remény, hogy a nagy fővárosi kölcsön e közel jövőben a külföld élénk részvétele mellett nyélbe lesz üthető. A főváros köl- csönkötvénvei a mai nemzetközi pénz viszo­nyok mellett elsőrendű befektetési érlékek és kellő propagálás mellett bizonyosra ve­hető, bogy a külföldi tőke érdeklődését e kötvények iránt fel lehetne kelteni A fővá­ros vagyonmérlegének a külföldi sajtóban való ismertetésével’ nagy szolgálatot lehetne tenni Budapest községi hitelügyének és a pénzügyi osztály buzgó vezetője, Body Ti­vadar dr. tanácsnok értesülésünk szerint ebben az irányban üdvös tevékenységet fejt ki. A fővárosnál — úgy látszik — kezdik már belátni, hogy mily nagy hatással lehet a külföldi publiczitás megfelelő igénybe vé­tele idegenforgalmunk emelésére, valamint általában székesfővárosunknak a külföld előtt való ismertté tételére. A főváros kedvező háztartása mellett éppen ezért czélszerü volna jelentékeny összeget áldozni Budapestnek a külföldön való reklamirozására és elvárjuk a pénzügyi ügyosztálytól, hogy erre vonatko­zólag a következő évi költségvetés beter­jesztése alkalmával a szükséges javaslatokat meg fogja tenni. Addig is azonban gondos­kodni kellene arról, hogy a főváros imént közzétett vagyonmérlege a főbb nemzetközi pénzpiaczok sajtójában objektiv módon tár- gyaltassék. Erre nézve igénybe lehetne venni a miniszterelnöki sajtóirodát, a belügymi­nisztériumot és elsősorban a nagy európai lapok budapesti és bécsi levelezőit. Meg­vagyunk győződve, hogy a vagyonméideg megismerése a külföldön Budapest hitelének lényegesen előnyére válnék. Lakbérleti irodalom. Az uj fővárosi lakbérszabályzat még jóvá sem hagyatott, a mikor gombamódra támadtak a különböző kiadványok, a melyek az uj lakbérjogot tartal­mazzák. A különböző illetékes és illetéktelen szerzők nagy mohóságára jellemző az a körülmény, hogy könyveikbe egyszerűen a közgyűlés által elfogadott szöveget vették fel. be sem várva azokat a változtatásokat, a melyeket a belügyminiszter esetleg a szabály­zaton végezni fog. Már most is sok ezer példány forog közkézen az ily nem hiteles szövegű kiadványokból, a miből a nagyközön­ségre, mely az előtte fekvő paragrafusokat véglegeseknek hiszi, alkalomadtán kár hára­molhat. A belügyminiszter tudvalevőleg meg­változtatta az eredeti szöveg néhány rendel­kezését és éppen szerdára van egybehiva az a rendkívüli közgyűlés, a melynek tárgya lett a belügyminiszteri módosítások tudomásul­vétele. Autentikus szöveg tehát csak e köz­gyűlés után fog előttünk feküdni, holott a számos, nem ellenőrizhető magánkiadvány a lakbérszabályzatot nem egészen ebben a szövegben terjesztette a nagyközönség között. Éppen ezért a dolog nagy horderejénél fogva kívánatos volna, hogy a főváros ható­sága figvelmeztesse a nagyközönséget kellő nvilvánossággal erre a körülményre és hogy a hiteles szövegű szabályrendeletet a házi­nyomdában kinyomtatva, önköltségi árban a könyvpiacára bocsássa. Eképpen 10—15 fillér­ért hozzájuthatna mindenki az uj lakbér­szabályzat hiteles szövegéhez és a közönség nem volna kitéve annak, hogy a reá nézve oly fontos dologban nem hiteles és a mellett drága magánkiadványokat kelljen igénybe venni. Ezzel eléretnék egyébként az is, hogy a teljesen felesleges lakbérleti irodalom az eddiginél szükebb mederbe tereltetnék. fi Legjobb a „Vas”-téie flf" acetylen lámpa] [ □ □ □ □ Budapest. VI., kerület, Lisit Ferenci-tér 6. □ □ □ □ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom