Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-16 / 33. szám

2

képviselőház elé kell vinniök ezt az ügyet. Hadd feleljen a gróf úr a törvényhozásnak a főváros autonómiájának folytonos lábbal» tiprásáért. A főváros közgyűlése pedig forduljon peticzióval az összkormányhoz, valamint az országgyűléshez, a melyben kérje a végrehajtó- és törvényhozó hatalom támogatását a budapesti házbéruzsora elleni küzdelmében. Most mutassák meg Bárczy István polgármester és Vázsonyi \ ilmos. valamint a demokrata érzelmű városatyák, hogy hajthatatlanok a polgárság érdekeinek a megvédésében. A közgyűlés foglaljon állást Andrássy leirata ellen, tiltakozzék az építési Programm erőszakos megnyirbálása ellen, határozza el en bloc az egész építési pro- grammot, kimondván, hogy egyszer s mindenkorra megbízza a polgármestert és a tanácsol az elhatározott építkezési programra teljes keresztülvitelére, és hogy esetről-esetre nem óhajtja külon-külön határozat tárgyává tenni az egyes építkezéseket. Végül pedig határozza el a közgyűlés újból a bérlakások építését és ezt a határozatát ujabbi belügyminiszteri elutasítás esetén ismételje meg mindaddig, a mig a belügyminiszter úr végre jóvá nem hagyja, avagy pedig el nem tűnik a közélet sülyesztőjében, oly férfiúnak engedvén át helyét, a kinek szocziális érzéke nemcsak barátainak és sajtójának magasztalásaiban, hanem a szivében és az elméjében van, és a ki tisztában lesz azzal, hogy a főváros autonómiáját tisztelni: alkotmányos kötelessége még a belügyminiszternek is.

Legjobb a „Vas”-fáie ES acetilén lámpa"

L □ □ □ □ Budapest. VI., kerület, tiszt Ferencz-tér 6. □ □ □ □ j

Egy állami kedvezmény története.

Lapunk legutóbbi 32-ik számában közöltünk egy nekünk beküldött levelet, a mely az ifj. Walla József czégnek engedélyezett állami kedvezményt tette bírálat tárgyává. E közleményre most Szíerényi József kereskedelemügyi államtitkár ur aláírásával vettük az alábbi felvilágosító sorokat:

Budapest, 1909. augusztus 12-én.

Tisztelt Szerkesztő Ur!

Becses lapjának folyó évi augusztus hó 9-iki száma közgazdasági rovatában egy levelet közöl, mely kritika tárgyává teszi a kereskedelemügyi minisztérium azon intézkedését, hogy itj, Walla József budapesti czement és mozaik gyárát állami kedvezményekben részesítette.

Erre nézve van szerencsém megjegyezni, hogy az 54.099/907. számú itteni rendelettel a nevezett vállalatnak mozaiklemezeket és mozaik árukat előállító üzemágai részére az állami kedvezmények öl évre tényleg engedélyeztetlek, jnég pedig azon okból, mivel ezen czikkekből még jelentékeny behozatalunk van.

Ugyanezen okból azonban a Walla Jó- zsei czement árugyáros számára korábban tiz évre engedélyezett állami kedvezményeknek a ezég jogutódjára Walla József eze- mentáru gyár részvénytársaságra a 9915/909. szánni rendelettel történt átruházása alkalmával ezen kedvezmények háláivá további két évre meghosszabbittatott; ez a vállalat tehát 12 évi, az uj ifj. Walla József féle vállalat pedig 5 évi kedvezményeket élvez.

Megjegyzem még, hogy a fenthivatkozott két rendelet a Budapesti Közlönyben, a Ma- g\ai Ipáiban és a Közgazdasági Értesitó-ben is közöltetett s igy nyilvánvaló, hogy a keFÜGGETLEN BUDAPEST.

reskedelemügyi kormány e két ügyben is következetesen, egyöntetűen járt el, levélírónak azon állítása tehát, hogy a kereskedelemügyi kormány nem mindenkit részesít egyenlő elbánásban, sőt hogy az érdemteleneket támogatja az érdemesekkel szemben, helyt nem áll.

Az állami kedvezményeket egyébként is az 1907. évi 111. t.-czikk értelmében a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egvetértőcn a törvény előírásainak szigorú figyelemmel tartásával vállalatoknak és nem személyeknek engedélyezi, mert a tör vén V személyeknek szóló kedvezményeket nem ismer, engedélyeztetnek pedig a kedvezmények szigorúan az egyenlő elbánás elveinek figyelembe vételével: egyéni kedvezés vagy nem kedvezés, vagy bárminő befolyás teljesen kizárt.

Tisztelettel Szíerényi József.

fBÁRDI g AUTOMOBILOK g MDZSÄR-U.9

A hétről.

Székesfővárosi kenyér. Néhány nap múlva a főváros czimerével ellátott hirdetési táblák fogják jelezni az egész város területén Budapest modern haladását a községi szo- cziálpolitika terén. A székesfővárosi czimerek azokat a helyeket fogják jelezni, ahol az uj fővárosi kenyérgyár termékei lesznek kaphatók. A kenyérgyár üzemét már a legközelebbi napokban megkezdi és a vásárcsarnokokban, piacokon, a központi tejcsarnok fiókjaiban és a községi lóhusszékekben fogják árusítani a székesfővárosi kenyeret. A megállapított árak valamennyi minőségre nézve lényegesen olcsóbhak a ma érvényben lévő kenyéráraknál, úgy hogy a pékeknek vagy le kell szállitaniok a kenyér árat vagy pedig el lehetnek rá készülve, hogy a közönség lassan- lassan felcsap a hatósági kenyérgyár állandó vevőjének. Hogy ez lehetségessé váljék, gondoskodni kell arról, hogy a hatósági kenyér lehető legtöbb helyen legyen vásárolható és ezért feltétlenül szükséges, hogy a füszeres- és szatócsboltban, esetleg a kofáknál az utcza sarkokon szintén kapható legyen a fővárosi kenyér. Mert nagy kelendőségre csak úgy lehet számítani, ha a lakosság közvetlen közelben kapja meg a kenyérét, a vásárcsarnokokba és piaczokra a távolabb lakó közönség csak ritkán jár el és ez a túlnyomó része a lakosságnak el volna ütve az olcsó hatósági kenyér élvezetétől. Örömmel üdvözöljük a tanácsot és különösen a közélelmezési ügy- : osztályt ez áldásos intézmény életbeléptetése alkalmából.

Kivágott iák. A főváros legfőbb kertészeti bölcsesége ismét pusztítást rendez a főváros amúgy is gyér fái sorában. Most a Bökk Szilárd-utcza Iáit fogják kivágni, mert e fák különben kivesznének. Lassan-lassan egészen kipusztul a fa Budapest utczáiról és nemsokára azt a bizonyos ezer aranyat lehet Ígérni egy budapesti fáért. Az Erzsébet-tér I folytonos kertészeti kísérleteknek a tárgva, melyeknek a fák és nagyobb bokrok mind. sűrűbben áldozatul esnek. Ha ez igy tart tovább, néhány esztendő múlva az Erzsébet-tér olyan lesz, mint egv virággal beültetett Vérmező. Az egykori Széchényi-tér terebélyes fáiból

sem maradt semmi, mert a Szabadság tér „parkja“ nehány szegényes pázsitsziget az aszfalHengerben és ugyanigv fest az Országház előtti úgynevezett park is. Az utóbbi időben beültetett terek, mint az István-tér, Bákóczi tér, Hunyadi-tér szintén nagy lombszegénységben szenvednek és még a gyermekeink gyermekei sem fognak e tereken a fák árnyékában játszadozhatni. A fővárost kertészeti intézőségnek csak angol diszkertek iránt van érzéke, pedig a nyári melegtől el- tikkasztott fővárosi polgárságnak nem disz- virágokra, hanem lombos, árnyékos, igazi parkokra van szüksége. Megdöbbenéssel látjuk a pesti korzó akáczfáinak az elcsenevé- szesedését is, holott a budai korzó gyönyörű vadgesztenyefái nagyszerű sétáló és üdülőhelyet nyújtanak a budai közönségnek. Kötelezni kellene a kertészeti igazgatót, hogy évente legalább ezer ily vadgesztenyeíát ültessen el a íőváros különböző sétányain és terein. A fahiány sajátszerü ellentétben álla „Virágos BudapesL-tel, a melynek az a czélja, hogy fővárosunkból igazi kertvárost csináljon. Kert fa nélkül lehetetlenség és ezzel a lehetetlenséggel végre szakítania kell fővárosunk kertészetének.

A lóversenytér kitelepítése ellen foglal állást Szemere Miklós egy most megjelent ötletes és frissen megirt röpiratában. Szemere óva inti a fővárost a mostani lóversenytérnek kitelepítésétől, mert szerinte a lóversenyügyből a fővárosra nézve igen nagy előnyök háramolnak, a melyektől a főváros magát megfosztaná, ha a lóversenytér valahol a távolban volna. Szemere minden sorából a a lótenyésztés érdekeit szivén viselő sportsman szólal meg, de éppen ezért érvelése a főváros érdekei szempontjából nem helytállók. Szemere kitűnő sportsman, de igen gyenge várospolitikus. A lóversenylér területére a fővárosnak nem azért van szüksége, mintha a lóverseny nem teljesítene igen fontos közgazdasági missziót, hanem azért, mert útjában áll a íőváros fejlődésének. A külföld nagy városaiban is egészen a városon kívül kisebb-nagyobb távolságokban van a lóversenytér, anélkül, hogy ez a versenyügynek ártalmára válnék. A Freudenau Bécsben, Hoppegarten Berlinben, a Homer Moor Hamburgban, Auteuil és Longchamps Párisban, mind távolesnek a városoktól és daczára ennek nagyszerű versenyüzem színterei. A lóversenynek tehát nem árt a kitelepítés, a fővárosra nézve pedig határozottan szükséges. Ennek az ellenkezőjét még Szemere Miklós temperamentumos fejtegetései sem tudják bebizonyítani.

Függetlenségi pártélet Budapesten.

A II. kerületi függetlenségi és 48-cis pártkör rendes összejöveteleit hetenkint kétszer — szerdán és szombaton — tartja saját körhelyiségében (II., Cor- vin-tér 2. I.).

*

Az V. kerületi lipótvárosi függetlenségi- és 48-as kör rendes összejöveteleit hetenként szerdán este 9 órakor saját helyiségeiben Hold-utcza 15. sz. alatt tartja.

А VII. kerületi függetlenségi- és 48-as pártkor rendes szerdai társasvacsoráját a kör nyári helyiségében (VII., Aréna-ut 8). Putzer-léle vendéglő) tartja.

Ж

Л „Zugló és környéke függetlenségi és 48-as kör" minden csütörtök és szombaton este tartja társas összejöveteleit saját kerthelyiségében, VII., Bosnyák- utcza 3. sz.