Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-02 / 31. szám

KUüGE'l LEN BUDAPEST.

a mely az egyenlő nyomorúság állandósítását akarja és a mely az állam hatalmi szavával akadályozza meg azt, hogy a főváros tisztviselői emberségesebb sorsba jussanak. Micsoda kormányzati bölcseség az, a mikor az állam akarja útját állam egyéb tisztviselői-kategóriák boldogulásának csak azért, mert a maga tisztviselői ehhez a boldoguláshoz hozzá nem juthatnak ?

Andrdssy Gyula gróf evvel a famózus határozatával feltette a koronát egész fővárosi politikájára, a mely folytonosan csak a főváros fejlődésének és haladásnak kerékkötője volt. De bármennyire beleillik is ez az esztelen és gyenge érvekkel támogatott határozat a belügyminiszter eddigi egész rendszerébe, mégis annyit legalább el lehetett volna tőle várni, hogy a humanizmus ily arczulcsa- jp ás át ól tartózkodni fog. Nem tudja-e a belügyminiszter ur, hogy a főváros sok kiváló érdemekben megőszült tisztviselője és alkalmazottja hő vágyakozással lesi az uj nyugdijszabályzat jóváhagyását, hogy betöltött 35 évi szolgálat után a jól megérdemelt nyugdíjba vonulhasson ? Ezek a tisztviselők és alkalmazottak most várakozásukban megcsalatottnak érezik magukat, mert azt ugyancsak senki sem tételezhette volna fel, hogy a belügyminiszter lesz az, a ki egyetlen kézzel széjjelfoszlatja a várakozók biztos reménységét. A miniszter három esztendő [múlva \ tekintélyes nyugdijat kap. Nem elég-e, ha j az a városi tisztviselő tiszenkétszer oly ' sokáig robotol, a mig az öregség napjaira j hozzájut nyudijához ? Ezzel vessen számot a miniszter ur és akkor talán revideálni fogja szörnyen méltánytalan és hatásában- szívtelen elhatározását.

Legjobb a ,,Vas”-fti« acetylén lampa

L □ □ □ □ Budapest. VI., kerület, Liszt Ferencz tér 6. □ □ □ □ ^

Krónika.

Öntözés az uíczán. A főváros utczáin nyaranta dicséretes buzgósággal működik az öntözés. Elég sűrűn megjelennek az utczákon az uj egyenruhába bujtatott utczaseprök, a kik a forró és gyakran olvadó járdát hideg viz- özönbe boritják. És hogy a közönség meggyőződhessék róla, hogy az öntözés mily buzgón folyik, rendszerint olyankor történik ez a köztisztasági művelet, a mikor a legnagyobb a forgalom az illető utczában és a legtöbb járókelő néz a dolga után. Ilyenkor az öntöző funk- czionárius korlátlan ur az utczán. A vizsugarat tetszése szerint irányozza és meg kell hagyni a fővárosi utczaöntözőknek, hogy kiválóan fejlettesztétikai érzékük van. Kikeresik a legjobban öltözött férfiakat, kiszemelik a legnagyobb és legtarkább női kalapot tevékenységük czélpont- jául és mint a kiknek van érzékük a humor iránt, hangosakat mulatnak a megázott emberek szitkozódásán és káromkodásán. De ezek az öntözök nem csupán nagy emberbarátok, de nagy állatvédők is Különös előszeretettel árasztják el a hideg vízzel a kocsik elé fogott lovakat, a melyek a kéretlen zuhanytól megijedve gyakran örült vágtatással iramodnak el az öntözés mindig csuszamiós színhelyéről. Az sem utolsó mulatsága az öntöző közegeknek, hogy egy-egy villamos-kocsi nyitott ablakán eresztenek be hűsítő vizcseppeket. így a pesti ember akárhányszor hideg fürdőben részesedhetik az utcza nyílt során. És még mondja valaki, hogy Budapest — nem fürdőváros.

Budapesti nők népviselete. A ki esténként végigmegy a dunaparti korzón, csodálkozással látja a pesti szép nőket — mert hiszen még nyári időben is marad elég szép nő BudaAzuj lakásbérleti szabályrendelet.

Hosszas tárgyalások után tető alá jutóit végre a főváros uj házbérleti szabályrendelete. Most már mondhatjuk, hogy tető alá jutott, mert habár a formai jóváhagyás még nincs is rajta a szabályrendeleten s éppen ez okból még nem történhetett meg az életbeléptetés sem, a kormányhatóság már kijelentette elhatározását; s miután a kikötött feltételekhez a főváros hozzájárult, a szabály- rendelet jóváhagyódnak tekinthető és alkalmasint már a novemberi bérévnegyedre életbe is fog lépni.

Az uj lakásbérleti szabályrendelet a szo- cziális törekvéseknek egyik diadalát jelenti. A szocziális álláspont győzött a magánjogi aggályokon. Különösen a szerződés szabadságának az elvi szempontja volt az a bástya, a melyet nemcsak az érdekeltek állítottak a szabályrendelet útjába, hanem a melyről tudós jogászok is harczot vívtak a szabály- rendelet egyes intézkedései ellen, hirdetve egyebek közt azt is, hogy a főváros munkája, melylyel a szabályrendeletet megalkotja, hiábavaló lesz, mert kizárt dolog, hogy az igazságügyminiszter hozzájárulását adja a magánjogi elvekbe ütköző olyan rendelkezésekhez, a melyek nagy számmal vannak az uj szabályrendeletben.

Nos, a valószínűtlennek látszó jóváhagyás megtörtént. A kor szelleme, a mely mindig erősebb volt a jogi elveknél, ezúttal is győzött. A kormány hatóságoknak, sem az igazságügyminiszternek, sem a belügyminiszternek nem volt észrevétele a szabályrendeletnek azok ellen az intézkedései ellen, a melyek a szerződési szabadság korlátozását foglalják magukban, vagy a melyek bizonyos esetekre a szerződés kötelező formáját Írják elő. Csak természetes, hogy a szerződési szabadság korlátozása a szabályrendeletnek csupán azokra a szocziális jelentőségű intézkedéseire vonatkozik, a melyekkel a szabályrendelet a lakókat kívánja védeni a lakáshiány folytán a lakók kényszerhelyzetéből származó visszaélésekkel szemben, a midőn az évnegyedről-évnegyedre történő béremelések megakadályozása czéljából kimondja, hogv a beköltözést követő első esztendőben

i ,

a bért. felemelni, sem a béremelést egy éven belül megismételni, avagy ezen idő alatt a lakást a bérbeadónak felmondani nem lehet, továbbá a midőn a lakót a különféle házmesterpénzek czimén való megsarczolás ellen védi, megállapítva a házmesterpénzek maximumát, vagy a midőn a szabályrendeletnek az úgynevezett házirendszabályok utján való kijátszását teszi lehetetlenné, végül a midőn azt a kivételes jogot biztosítja, hogy a lakás bizonyos esetekben a bérbeadás beleegyezése nélkül is albérbe adható s a hosszabb időre kötött bérlet is felmondható legven. Ezekre az intézkedésekre nézve mondja ki a szabály- rendelet azt, hogy azoktól eltérően szerződni nem lehet és az azokkal ellenkező esetleges szerződési kikötés érvénytelen.

Ezeken kívül is vannak azonban a szabályrendeletnek szocziális szempontból jelentős és a lakók javára szolgáló rendelkezései. Végleg leveszi a lakó válláról a házbérkraj- czárok fizetésének a kötelességét és azt kifejezetten is a háztulajdonosra hárítja, továbbá kimondja, hogy a vizdij vagy pl. a lift használata czimén és egyéb czimeken külön járulékokat szedni nem szabad.

Védi a szabályrendelet az u. n. hónaposszobák bérlőit is, egyrészt azzal, hogy a bérlet az első bérleti hónap letelte előtti időre fel nem mondható, másrészt azzal is, hogy a bérlő a lakást a férgesség miatt bármikor rögtöni hatályával (vagyis másnapra) felmondhatja.

Gondoskodik a szabályrendelet arról, hogy egyik lakó a másiknak a nyugalmát ne zavarja; hogy a bérbeadó el ne titkolhassa azt a lakást kibériő előtt, hogy a házban kéjnő lakik; hogy a bérlők közös használapesten— kendőkben sétálni. Közönséges, színes mintázott, rojtos vállkendőkben, a minőket a magyar, tót, oláh vagy sváb asszonyok viselnek otthon falujokban, vasárnap. Persze, még sem egészen olyanok ezek a kendők, mert a kivitelben finomabbak, a rajzban tökéletesebbek. Alapjukban véve azonban úgy rikító színeikkel, valamint ornamentikájukkal a hazai népviselet nyomán készültek. Ezek a kendők most szörnyen divatba jöttek. Eddig hölgyeink csak a fürdőhelyeken és a? zöldben hordták, most azonban néhány hét óta. hogy a nagy meleg beköszöntött is a pesti nö a leglengébb nyári toalettekben méri végig a dunaparti kor zot; estefelé, a mikor kKsé hűvösebb az idő előkerülnek az utczán és a népies kendők és az ember azt hihetné, hogy valahol a boldog Hódmezővásárhelyen sétál vasárnapi időben. Hölgyeinknek ez a divatja nagyon dicséretes mert legalább valami magyaros vonást vegyit ebbe a külsejére nézve egészen kozmopolita jellegű magyar főváros látképébe. Azután meg azzal is szolgálják hölgyeink e népviselet portá- lásával a nemzeti ügyet, hogy itt időző idegen hölgyek megismerkednek ez igen tetszetős magyar kendőkkel és azoknak viseletét otthonukban, a külföldön is terjesztik. Mellékesen megjegyezzük, hogy sajnos, ezek a kendők is osztrák gyárban készülnek, hogy tehát a magyar hölgyek ízlésének a népviselet felé hajlása egyelőre csak az osztrák iparnak válik nagy hasznára. E válkendők példája után indulva, meg kellene kísérlem, hogy hölgyeink egész ruházkodásukba hasonló magyar motívumokat vegyítsünk. A tarka kendő biztató kezdete a magyar női divat térfoglalásának.

A liga sorsjátéka. A pesti lakosság körében nagy az izgatottság a Gyermekvédőliga sorsjáténak nyereményei miatt. A kirakatokban elhelyezett gyönyörű nyereménytárgyak, valamint a hangzatos reklám oly erősen csábította a népet a sorsjegyek vásárlására, aminőre alig volt még példa, szegény kofák, munkásemberek, villamos kalauzok, a szép nyereménytárgyak reményében öt, tiz és még több sorsjegyet vásároltak abban a biztos reményben, hogy minden sorsjegy nyer, egy szép arany vagy ezüst tárgyat. A ki csak egy kicsit számolni, tud az előre is tisztában volt vele, hogy 75 krajezáros sorsjegyeknél minden egyes sorsjegyszámra nem juthat értékes nyeremény. Ámde a nép széles rétegei nem szoktak sorsolási számításokkal foglalkozni, hanem vakon hitték, a mit a hirdetések neki ígérlek. Mostanában fejeződtek be a húzások és a sorsjegytulajdonosok ezrével tolonganak a városligeti iparcsarnókba, hogy átvegyék nyereménytárgyaikat. hl aztán keserves csalódás érí őket. A remélt értékes arany- ' agy ezüsttárgy helyett kapnak apró kis dobozokban értéktelen gombostűket, gyűrűket, függőket és más hasonló csecsebecsét. Valóságos háborgás van naponta az iparcsarnokban, és a rendőrség állandó jele - létére van szükség, hogy a zajos jeleneteknek eleje vétessék. Annyi bizonyos, hogy hiba volt a közönség várakozását a sorsjegyek mód feletti feldicsérésével ennyire felcsigázni, bár másrészt kétségtelen, hogy ily reklamirozás nélkül a sorsjegyek aligha keltek volna el. Azonban nagy kár volna, ha e szerencsétlenül keresztül vitt sorsjáték miatt a nagyközönség szimpátiája a Gyermekvédő-ligától elfordulna. Ez az intézmény oly fontos hivatást tölt be az elzüllött gyermekek me mentésével, hogy megérdem !i<a további támogatást még akkor is, ha nem mindenkinek sikerült a sorsjegyével főnyereményt csinálni.