Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-14 / 29. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST.

nagyobb kamatlábat szedhet Lánczy a bankvezér a magyar közgazdaságtól és bármily szép dolog is a kuruczkodás és hazafiság: a 16%-os osztalék se utolsó dolog és ezért némileg érdemes egy perezre a hazafiságot felfüggeszteni.

A Lánczy ur vádjain végigmenve, kiviláglik, hogy ezeket nem objektiv ismérvek és tények, hanem politikai ellenszenv inspirálták. Mert mit szóljunk például ahhoz, hogy a kamarai elnök ur olybá tünteti fel a magyar államvasutakat, mintha azok a tönk szélén állanának? E részben közvádló urnák még a jóhiszeműségét is kétségbe kell vonnunk, mert hiszen Lánczy Leó ur éppen olyan jól tudja, mint bármely más újságolvasó ebben az országban, hogy az államvasutak fejlesztése és reorganizácziója érdekében éppen Kossuth Ferencz kormányzata idején oly nagy munka végeztetett, mint soha ennek előtte. És vájjon nem hat-e sajátszerüen az, hogy Lánczy ugyanakkor, a mikor az egész kormányról még a keresztvizet is leszedi, egyedül csak az iparfejlesztés nagy sikerét emeli ki, a melyeket azonban nem a miniszter nevével hoz kapcsolatba, hanem a 67-es államtitkár érdeméül tud be.

Az elnök politikai gyűlölettől sugalmazott vádjainak igen átlátszó a czélja. Konkolyt akar hinteni. El akarja hitetni az ország kereskedőivel és iparosaival, hogy a mai kormányzat nekik esküdt ellenségük, hogy ez utón ezeket a rétegeket ismét a 67-es politika karjaiba kergesse.

Ez a politizálás nem méltó az ország első kamarájának elnöki méltóságához, annál kevésbbé, mert a kamarának a rekriminálás nem egyedüli hivatása, a

politizálás pedig egyáltalán nem feladata. A Lánczy Leó egyoldalú vádaskodása korántsem objektiv ismertetése a kormány közgazdasági politikájának és minden elfogulatlanul gondolkozónak rögtön a szemébe ötlik, hogy a kamara elnöke szándékosan fekete képet festett, eltitkolván a kedvező jelenségeket és elhallgatván a kormány gazdasági politikájának sok üdvös eredményét. Tehát ferditett.

Hogy ez az eljárás opportumus és hazafias-e, hogy helyes dolgot művelt-e az elnök ur akkor, a mikor a magyar gazdasági életet a külföld előtt mint terpedésben sinylődőt tünteti fel; és a magyar kormányt és törvényhozást a külföldi tőkének mint a vállalkozás és ipar esküdt ellenségét mutatja be: azt Lánczy Leó ur végezze el a maga lelkiismeretével. Akár a bankelnöki, akár a kamara-elnöki lelkiismeretével.

Legjobb a „Vas”-féie ITT' acetylén lámpa- i . kerékpárJD □ □ □ Budapest, VI., kerület. Liszt Ferenoz-tér 6. □ □ □ □

jára és a kies szigetre. Sose hittük volna, hogy a villamos kábel oly poétikus hajlandóságú legyen, hogy diszkrét homályba burkolja a suttogó párok legrejtettebb titkait, és ki tudja, hogy valamikor a jövőben hány rabja a szent házasság nemes intézményének fogja átkozni azt a villamos egyenáramot, a mely hirtelen megszűnt működni, és házasságszerzővé csapott fel. A budai anyakönyvvezetők házassági anyakönyvei lesznek hivatva erről statisztikai adatokat szolgáltatni. A szigeten a sötétség nagyobb balesetet nem okozott csakis a fizetőpincérek tévedtek a megszokottnál nagyobb mérékben, persze a maguk rovására.

A sok nyári kalamitás között azzal vigasztalódik a pesti ember : lesz még szőlő és lágy kenyér. Hogy a kenyér lágy lesz. azt nem tudjuk, mert a nemsokára megnyiló hatósági kenyérgyár igazgatójául egy katonai főpéket szerződtettek; a profuntról pedig még az osztrák ármádia legnagyobb jóakarói sem mondhatják, hogy valaha is puha lett volna. Viszont, hogy feketének elég fekete lesz a pesti kenyér, az valószínű, mert ha a pesti »szalmá«-nak nem is ártott meg a hideg, a búzatermést sajnosán tönkretette és fogadunk, hogy jövő esztendőre példátlanul fellendül Budapesten a drágasági ankétezési ipar.

kott volt megjelenni a tanácskozásokon, és akárhány életbevágó fontosságú ügy tárgyalása üres padsorok mellett ment végbe. Már ez a tény is bizonyítja, hogy a városi képviselők számának apasztása semminemű kárral nem fog járni. Azok, a kiknek nincs érzékük a közügyek iránt, bátran kimaradhatnak a törvényhatósági bizottságból. Nem lesz értük kár. Sőt ellenkezőleg, a főváros kormányzata csak nyerni fog azáltal, ha pusztán ama kevés számú polgár fogja intézni az ügyeket, a ki át van hatva hivatásának fontosságától és azt a nobile officiumot, a melyet a polgártársak bizalma reá ruház nemcsak külső diszként viseli, hanem kötelességnek is érzi, a melynek teljesítése áldozatot is igényel. Ennek az áldozatkészségnek — valljuk meg őszintén — a lefolyt közgyűlési cziklus alatt is csak kevés nyomát láthattuk, mert a közgyűlés maga, bár sokat szavazott, de keveset dolgozott. Értjük a közgyűlésnek munkája alatt azt, hogy a városatyák egész hévvel nekifeküdjenek a szőnyegen forgó kérdések tanulmányozásának, holott erre a közelmúltban is csak kevés példa volt.

És ha ennek daczára a városatyák nagy tömegének indolencziája mellett is ritka, nagy eredményekkel fejeződik be az elmúlt cziklus, ebben az érdem oroszlánrésze a polgár- mesteré, a tanácsé és ama néhány kiváló székesfővárosi tisztviselőé a ki a neki kiosztott ügyet alaposan előkészítette. Ha végig tekintünk e férfiak munkásságán el kell ismernünk, hogy az aratás oly bő, a minő talán még sohasem volt. Elsősorban nagy eredményül mutatkozik a főváros pénzügyeinek rendbehozatala, a mi alapja annak, hogy a székesfőváros most már nagy erővel hozzáláthat a községi szocziális politika kiépítéséhez. Osztályrésze van ez eredmény előidézésében a kormánynak is, a melyet annyiszor vádoltak meg a főváros érdekeinek elhanyagolásával, de a mely a gyakorlatban tagadhatatlanul sokat tett a fővárosért.

Legfontosabb esemény az imént lefolyt időszakban a gázgyárak községi kezelésbe leendő átvételének az elhatározása és megfelelő előkészítése. Hasonlóképpen nagyíon- tosságu az építési programm elkészülte és keresztülvitelének komoly megkezdése. Megalkották ezenkívül a fővárosi tisztviselők nyugdijszabályzatát és az uj épitési szabályrendeletet és elkészült a hatósági kenyérgyár. A közúti közlekedés hálózatának kibővítése is gyors lépésben haladt előre. Elkészült és jóváhagyást nyert az uj lakbérszabályzat, elhatároztatott a Tabán nagyszabású rendezése, elkészült a községi takarékpénztár alapszabálya, az Allatkert-nek városunk színvonalához méltó reorganizálása folyamatban van és a fővárosi közigazgatás terén is kez- J denek mutatkozni a haladás jelei, habár e tekintetben még nagyon sok a tennivaló,

| főképpen a mi a bürokratikus huza-vona kiküszöbölését illeti. De hát Rómát sem épi- | tették fel egy nap alatt és nem lehet kívánni, bogy évtizedek mulasztása máról-holnapra | egyszerre jóvátétessék. A fővárosi admi- nisztráczió fejlesztése és gyorsítása mindenesetre az a terrénum, a melyen még sok teendő vár a polgármester erélyes kezére.

Már e futólagos szemléből is látszik, hogy nagy munka folyt az elmúlt időszakban a tanács hivatalaiban. Alig van ügyosztály, a mely nem szállított volna a főváros fejlődésére nézve nagy kilátású tervezeteket és munkálatokat és itt első sorban a pénzügyi

tanácsos egyfogatuba ülni, ha csak valahol az utcza közepén döczögés közepette nem fogja el a konfortáblis, a mely esetben a »cserkész«-szel hamarosan és olcsón meg lehet alkudni. Mert a mily hangos és követelődző az állomás helyén avagy künn, messze a várostól, ép oly alázatos cserkészés közben. Aminek az a magyarázata, hogy a cserkésző a fuvart »in sich« végzi, zsebrevágván a pasas pénzét. A főkapitány urnák úgy látszik még tanulmányoznia kell egy kevéssé a pesti konflis pszichológiáját, mert a rendőrség kiváló feje abban a babonában leledzik hogy az egyfogatu kocsis egyáltalán ád valamit a taksára. Ha Boda Dezső dr. urnák oly tapasztalatai volnának a pesti konfortá- blisok körül, mint a budapesti nyári szalmaözvegyeknek, úgy nem tekintené megoldottnak a konflis-problémát azzal a bölcs tanácscsal, hogy a szállodákban oktassák kí az idegeneket a bérkocsi-díjszabásra.

Hogy mik történnek az éj leple alalt, a mikor a sötétség reá borul erre a mostanában hűvös fővárosra, arról nem akarjuk a fátyolt felrántani. De érdekes volna megtudni, mi történt e napokban az esti órákban Budán, O-Bu- dán és a Margitszigeten akkor, a mikor a villamos lámpák hirtelen elaludtak és jótékony egyiptomi sötétség borult a Duna jobb partSzünet.

A főváros törvényhatósági bizottsága nyári szünetét megkezdette, anélkül, hogy sokat dolgozott volna. A nagy munkában, a mely a lefolyt kampány alalt a városházán végbement, a városatyák túlnyomó része alig működött közre. Dolgozott sokat a polgár- mester, dolgozott sokat a tanács és — ismerjük el készséggel — dolgoztak a szakbizottságok, helyesebben, e bizottságoknak néhány tagja. E lelkes, buzgó férfiak száma kicsiny és két kezünk tiz ujján felsorolható. Mindig és minden ügyben ugyanazt a néhány kevés városatyát látjuk buzgólkodni, a közgyűlés nagy többsége azonban indifferens magatartást tanúsított most is, miként a múltban. Négyszáz tagja közül alig egy harmada szó-