Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-01 / 22. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 Várkonyi Oszkár dr., ifj. Kellner Ernő és Noszolyi Henrik az V. kerületi függetlenségi és 48-as párt tagjai, ellenben a polgár- mester által kinevezett dr. Czigler Ármin és a helyébe kinevezett Glücksthal Samu dr., továbbá Nagy Andor és Incze Henrik dr. a lipótvárosi egyesült polgári kör tagjai és Sándor Pál képviselőnek hívei; ez utóbbiak közé tartozik valószínűleg Holstein József is. Megjegyezzük, hogy a korábban a bizottságba kinevezett: Haggenmacher Árpád és Förster Konrád is függetlenségi pártiak, bár nem tagjai a körnek. A Terézvárosban a már előzőleg megalakított bizottságok tagjai között szerepelnek : Adamek Ferencz, a kültelki függetlenségi kör társelnöke. A nevezett évek hosszú sora óta azelőtt is tagja volt az adókivető bizottságnak. Most került be dr. Kováts Elemér pártunk intéző bizottságának jogtanácsosa. A felszólalás után kerültek be az eddig mellőzött Both Manó, Majthényi Imre és Bogdány Sándor, a kik a függetlenségi pártnak választmányi tagjai. A többiek részint demokraták, részint a régi rendszer hívei. A pénzügyminiszter által a VII. kerületben kinevezett dr. Somogyi Lajos dr. elnök, Schwartz Vilmos dr. elnökhelyettes, rendes tag: Blonder Lajos, póttagok: Horn István, Havas Tivadar és B. Virágh Géza valamennyien vezető tagjai a VII. kerületi függetlenségi és 48 as pártnak, mig a polgármester kinevezettei egytől-egyig Ehrlich Gusztáv kipróbált hívei. A X. kerületben, úgy a pénzügyminiszter, valamint a polgármester áttal kiküldött adókivető bizottságok egytől-egyig a függetlenségi kör tagjaiból s a függetlenségi pártnak is kipróbált erős tagjaiból vannak alakítva. Telekspekuláczió ? (Levél a szerkesztőhöz.) Ismerem azt a buzgalmat, melyet a »Független Budapest« egy a hetedik kerületben létesítendő állami felső kereskedelmi iskola érdekében kifejtett és köztudomású, hogy ennek az iskolának megvalósulása e lap kezdeményezésének és a kerület egész polgárságát magába ölelő akcziójának köszönhető. Ebből kiindulva, igen természetesnek fogja találni tisztelt szerkesztő ur. hogy levelemmel önt keresem fel és ezzel az iskolával szorosan összefüggő olyan dologról tájékoztassam, a melyhez kommentárt fűzni nem akarok, csak elmondom a tényállást úgy, a mint azt feltétlenül jó forrásból tudom. A hetedik kerületi állami felső kereskedelmi iskola fennállásának első évében is már fényesen igazolja ennek az iskolának létjogosultságát, mondhatnám nélkülözhetetlenségét. A Rózsa-utcza egy szerény, kétemeletes bérházába szorult bele ez az iskola, amely már megnyitásakor alig volt képes befogadni a tömegesen jelentkező ifjaknak csak egy csekély hányadát. Már az év elején nyilvánvalóvá lett, hogy ez az épület rendeltetésének, az iskola czéljainak nem felel meg és ekkor az intézet igazgatósága erről a közoktatásügyi minisztériumnak, mint legfőbb hatóságának jelentést is tett. A köz- oktatásügyi miniszter meggyőződvén a hozzá érkezett jelentés valódiságáról és egy újonnan építendő iskola szükségéről, leiratot intézett a székesfőváros tanácsához, mely leiratban egy az állami felső kereskedelmi iskola felépítésére alkalmas teleknek átengedését kérte. A miniszter meg is jelölte, hogy erre a czélra a Dohány és Wesselényi-utczák ki- szögelését, a Dohánv-utczai zsidó templom melletti szabad telket tartja legalkalmasabbnak. A tanács a miniszter kérését nem teljesítette, okul adván, hogy a zsidó hitközség a templom mellett elterülő telket egyrészt a templom bal szárnyának kibővítésére, másrészt a fen maradó térség parkírozására kívánja felhasználni. A miniszter ekkor újabb leiratban —• rámutatván az uj iskolaépület emelésének feltétlenül sürgős voltára — felhívta a tanácsot egy a Stefánia-ut mentén elterülő teleknek átengedésére. És a tanács teljeséggel érthetetlen és megmagyarázhatatlan okokból ezt a telket sem hajlandó a miniszternek rendelkezésére bocsátani és igy közel fekszik az a veszedelem, hogy a miniszter kénytelen lesz az iskola építésére valamelyes szomszédos kerületben telket kérni, avagy vásárolni. A dolgok ilyetén állása egyet jelentene a hetedik kerület függetlenségi pártja legszebb és legérdemesebb fáradozásának megsemmisülésével, ha — horribile dictu — nem jelenik meg a mentő angyal képében a hetedik kerület klikkvezére, és olyan megoldást ajánl, a mely alkalmas arra, hogy a kerület polgárságát megtéveszsze, hoogy az újonnan építendő iskolát Ehrlichék vivmányakép tüntesse fel, és hogy végül egy hűséges Ehrlich párti vezérférfi meglehetősen értéktelen telkét borsós áron sózza a kormány nyakába. A tanács a miniszterhez intézett elébb említett föliratában, melyben a Stefánia-úti telek átengedését megtagadja — nyilván sugalmazásra — ajánlja a miniszternek, lépjen érintkezésbe a Stefánia-ut mentén elterülő magántulajdont képező telkek tulajdonosaival. Dr. Schack Béla a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatója e felirat következtében tárgyalásokat kezdett Nessi Gyula kéményseprőmester, ház- és telektulajdonos és fővárosi bizottsági taggal. Ez a tényállás — melyet szükségesnek tartottam szerkesztő úrral közölni — mindenkit, a ki a fővárosi kerületek viszonyait ismeri, joggal gondolkodóba ejthet. Én igen furcsának tartom a dolgot és azt hiszem, hogy az egész dolog nem egyéb, mint Ehrlich- Nessiék telekspekulácziója, mely egyben alkalmas a kerület jóhiszemű polgárságának a megtévesztésére. E levélhez kommentárt mi füzünk. Ehrlich ur és Nessi ur azt tehetik, a mit akarnak, sem okunk, sem jogunk dolgaikat irányítani, vagy pláne magánügyeikbe befolyni. De egy szavunk lenne dr. Schack Béla főigazgató úrhoz. A mikor a miniszter elhatározta, hogy a »Független Budapest« kezdeményezésére és a hetedik kerületi függetlenségi párt kérésére állami felső kereskedelmi iskolát nyit a hetedik kerületben, akkor a főigazgató ur igen helyesen a hetedik kerületi függetlenségi párt elnökségét kérte meg, hogy az iskola czéljaira alkalmas bérházat keressenek. A főigazgató ur igen jól tudja, hogy e kérésének a teljesítését a párt elnöksége elsőrendű feladatának ismervén, obben az ügyben a legnagyobb készséggel járt el. Miért nem lépett a főigazgató ur ezúttal is érintkezésbe a függetlenségi párttal ? Miért tárgyal a főigazgató ur a függetlenségi párt gyönyörű vívmányának ügyével kapcsolatban éppen azokkal, a kik az iskola létesítésének kezdettől ellenségei voltak csak azért, mert az eszme tőlünk származott? Miért engedi a főigazgató ur, hogy ellenünk fordítsák azt a fegyvert, melylyel megmutattuk a köz iránti szeretetünket és végül miért történik mindez titkon, suttyomban, tudomásunk és hozzászólásunk nélkül ? Dr. Schack Béla főigazgató ur, várjuk megnyugtató és felvilágosító válaszát. Addig is a legmeszebb menő óvatosságot ajánljuk Önnek. A hétről. Adófelszólamlási bizottságot. A pénzügyminiszter a fővárosi függetlenségi párt felszólalására szaporította az adókivető bizottságokat, hogy azokban helyt adjon az eddig mellőzött függetlenségi polgároknak. Hasonló átalakulást kíván az adófelszólamlási bizottság is. Hasonló okból, hasonló módon. Semmi törvényes akadálya nincsen annak, hogy a pénzügyminiszter a fővárosi adófelszólamlási bizottságot több tanácsra oszsza. Akár minden kerületnek is lehetne adófelszólamlási bizottsága, hiszen mindegyiknek van külön adófelügyelősége. De még két-három újat bízvást lehetne alkotni. Több költségbe ez sem kerülne, a munkát gyorsabban végeznék el, a mi az államkincstár hasznára válnék. Politikai szempontból pedig azért szükséges az adófelszólamlási bizottság újjáalakítása, mert különben teljesen illuzóriussá válik az, a mi az adókivető bizottságok tekintetében történt, ha az uj adókivető bizottságok működését a felebbezési fórumon a régiklikk emberek ellensúlyozzák. STILLER IGNÁCZ kárpitosmester és bútorkereskedő Budapest, VII., Garay-utcza 44. sz. Ajánlja saját készitményü kárpitos- es asztalos-áruit JCaszás JBajos nagyvendéglős BUDAPEST^ VII., Rákóczi-ut 44. Magyar konyha, valódi zalai, csopaki borokról gondoskodva van. Muschong-buziásfürdöi szénsav-müvek /T V } ;7S £ kartelen kivüi szállítanak azonnal bármily mennyiségű természetes, vegyileg legtisztább folyékony szénsavat a világhírű buziásfürdöi szénsavforrásokból. — Össze nem tévesztendő mesterségesen előállított kevésbé kiadós szénsavval. Megbízható, szigorúan lelkiismeretes kiszolgálás. Sürgönyczim : Muschong, Buziásfürdö Internrfoan telefon 18. szám. KOVALD .TISZTIT» Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3?. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
