Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-20 / 16. szám
3 FÜGGETLEN BUDAPEST. ember sohasem tudhatja biztosan, mikor ér be a városba egy egy ilyen közveszélyes vonalon, mert el lehel rá készülve, hogy a rossz kocsi, a lyra, a motor és tudj’ isten micsoda, menetközben felmondja a szolgálatot. Es ezen a ponton kifogásolandó egyúttal a forgalomban lévő kocsik kis száma általában. Akárhány vonalon negyedórát kell elvárni, mig egy kocsi jön, és akkor is már 'annyira telve van, hogy a kiéheztetett szegény várakozó nem tud felkapaszkodni a kocsira. Példa reá a zuglói vonalra a népszínházi állomásnál, vagy a zugligeti vonalra a nyugati pályaudvarral szemben várakozó utasok kálváriája. Vasárnap és ünnepnapokon pedig egyenesen életveszedelemmel van egybekötve a külterületre való kirándulás a kocsik hihetetlen túlzsúfoltsága miatt. Botrányos dolog, hogy egy ily napon, a mikor a közúti 60—70 ezer koronát bevesz, nem állítanak be a közönség kényelmesebb továbbítása érdekében a rendesnél sokkalta több kocsit. Általában véve a kocsipark mindkét villamos vállalatnál tulkicsiny, és nem képes megbirkózni a forgalom roppantul megnövekedett igényeivel. Hasonló nagy bajokat okoz vasárnapokon, különösen az esti órákban, az áram elégtelensége. A távolabbeső részeken csoszogva mászkálnak előre a villamoskocsik, mert nincs elég erős áram a nagy forgalom lebonyolítására. Akárhányszor megesik, hogy egy-egy lejtősebb helyen egyszerűen megakad a kocsi, igy például Újpesten az Árpád ut elején, vagy a Zugligetben és perczekig kell várakozni, mig az áram ismét el tudja indítani a kocsit. Ha egy ilyen erősebb forgalmi napon csak 300 koronát fordítana a közúti társaság áramtöbbletre, ezek a kala- mitások nem rontanák minden vasárnap a kiránduló közönség kedvét. Rovás. A gáz bóditó erejét érdekesen figyelheti meg az újságolvasó. Különösen bóditó ereje van most a budapesti légszeszgyár gyártmányainak. Tessék elolvasni a megjegyzéseket, a melyekkel az egyes napilapok a gázgyár megváltására vonatkozó közleményeket kisérik. Kezdődik a hangulatcsinálás a megváltás ellen. * Kéthetenként kíván Andrássy miniszter jelentést. Kéthetenként? Hát a belügyminiszter annyira nem ismeri a budapesti városházát? Hiszen a városházán kél hét alatt a ténta se szárad meg az aktán s mennyi idő kell még ahhoz, hogy a hivatal pora belepje a papirt, mert ilyen por nélkül nem is lehet az egyik szobából a másikba vinni. Andrássy rendelete felforgatja a városháza régi tradi- czióit. Andrássy mint felforgató! Ki hitte volna 1 * ■ ........ Gőzerővel való munkát kíván Andrássy a górkérdésben. Hiába, gőzerővel fog mégis folyni ez a munka. Gázerővel, a konkurrenczia nélküli társaság erejével. * Andrássy Gyula gróf kéthetenként jelentést vár a fővárostól a gázgyár megváltására vonatkozó, tárgyalásokról. Hát ha Bárczy polgármester elmondaná mindazt Andrássynak, a miket a gázgyár dolgában tud és lát, akkor nem késnék az össze- érhetlenségi törvény. Az ország a függetlenségi eszme mellett. Kossuth szobor. Nagyperkáta község közönsége Kossuth Lajos emlékére szobrot állíttatott, a melyet május 3-án lepleznek le. A leleplezési ünnepen Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter is jelen lesz. Beszámolók. Brázay Zoltán, az illyefalvi választókerület orsz. képviselője a húsvéti ünnepek alatt beszámoló beszédet mondott kerületében, melynek minden egyes községét is meglátogatta. # Ugrón Gábor, a szilágysomlyói választókerület országgyűlési képviselője husvét másodnapján, Szilágysomlyón, a választókerület székhelyén beszámolót tartott. Függetlenségi partéiét Budapesten. Az V. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör április hó 12-én délelőtt tartotta második évi rendes és tisztújító közgyűlését Hold-utcza 15. szám alatt lévő helyiségében. A közgyűlésen dr. Mangold Ármin elnökölt, a ki megnyitó beszédében örömmel emlékezett meg a fővárosi függetlenségi párt megalakulásáról. A dr. Káldor Gyula által előterjesztett titkári jelentés megelégedéssel konstatálja, hogy a befolyó tagdijakból a kör minden tartozását kifizette. A titkári, valamint a számvizsgáló-bizottsági jelentéseket tudomásul vették, megadták a fölmentést, aztán a választásokat ejtették meg. Tiszteleti elnökké Tószeghg Imrét választották; igazgató-elnökök dr. Mangold Ármin, Mendl L. Gyula, Neuge- bauer Sándor, dr. Virosztek Győző és dr. Votisky Antal lettek. Az igazgatóság igy alakult meg : Csapó Ferencz, ifj. Deutsch Manó, dr. Freund Lajos, dr Forbát Imre, Hartmann Sándor, ifj. Kellner Ernő, Lederer Béla, dr. Meller Izsó, Neumayer Arnold, Noszlopi Henrik, Rehfeld Antal, Sándor Pál, Schall Antal, dr. Villányi D. Árpád, dr. Várkonyi Oszkár. Főtitkár dr. Káldor Gyula, ügyvezető titkár Vértes Károly, főjegyző dr. Valatin Andor, jegyzők: dr, Détsy István, Kellner Gyula, Pick Imre Aladár, Székely Miksa, pénztáros Molnár Ádám, könyvtáros Wolf Miksa, háznagy dr. Bleyer Vilmos, ellenőrök; Grosz Farkas, Sipos Ákos, gazdák: ifj. Deutsch Manó és Kelemen Bernát lettek. Ügyészszé ifj. dr. Farkas Gyulát választották. * A IX. kerületi függetlenségi párt évi közgyűlése. A ferenczvárosi függetlenségi és 48-as párt, mint társaskör, kedden este nyolcz órakor tartotta évi rendes közgyűlését Tompa Antal elnöklésével. Tompa Antal elnök indítványára Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minisztert egyhangú lelkesedéssel a kör diszelnökévé választották. Ezután a tisztikart választották meg. Elnök lett Tompa Antal, ügyvezető elnök Gebhardt Károly, alelnök Világhy Gyula orsz. képviselő, titkár Duka Imre, főjegyző Erdélyi Lajos. Ezenkívül választottak egy ötven tagú választmányt. A közgyűlést társasvacsora követte, a melyen Tompa Antal Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minisztert éltette. * A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkor április 8-án tartotta első alakuló választmányi ülését dr. Lovászy Márton országgyűlési képviselő elnöklésével. Az ülés napirendjén az intéző-bizottság megválasztása szerepelt. Intéző-bizottsági tagokká megválasztattak : Battenberg Lajos, dr. Bernfeld Izsó, Czipauer János, Földiák Gyula, Friedrich Ferencz, Gilányi János, Halász Hubert, Horn István, Kovách Antal, Kováid Emil, Kohn Gábor, dr. Ladányi Miksa, Serényi Miksa, dr. Somogyi Lajos és dr. Schwartz Vilmos. Az intéző-bizottság nyomban megalakulván, elnökké Földiák Gyulát, helyettes elnökeivé dr. Somogyi Lajost, Kohn Gábort és dr. Schwartz Vilmost választotta meg. A pártkör intéző-bizottságának ezeken kívül hivatalból tagjai még dr. Lovászy Márton elnök és B. Virágh Géza titkár. N y i 1 t t é r. Dr. med. Blum Róbert fogorvos, lakik: VI Andrássy-ut 9. I. em. Rendel 9—5-ig. A hétről. Kossuth Ferencznek a Lipót-renddel való kitüntetése alkalmából a darabont, a szoczialista és a disszidens sajtó napokig telelármázta a világot annak az eskünek a szövegével, a melyet Kossuthnak — nem kell letennie. Azóta megállapították, sőt XVekerle miniszterelnök a Házban kijelentette, hogy semmiféle esküt nem kell tenni, mégis egyes lapok most is szidalmazzák Kossuth Ferenczet ezért. Minek nevezzük az ízlésnek és a tisztességnek ezt az elfajulását? Közgazdaság. „Az Anker“ élet- és járadékbiztosító társaság Bécsben április 10-én tartotta XLIX. rendes közgyűlését gróf Prokesch Osten Antal elnöklete alatt. Mint a számadási jelentésből kitűnik, az 1907. évben 9425 ajánlat nyujtatott be 68,517.056 korona tőkére és 141.983 korona járadékra és 7672 szerződés 55,042.894 korona tőkére és 130.412 korona járadékra létesittetett. Az év végén érvényben volt 86.461 biztosítási szerződés 538,188.577 korona tőkére és 732.051 korona járadékra. A haláleseti, vegyes- és meghatározott lejárattal kötött biztosítások állománya az 1906. év deczember 31-iki állományhoz viszonyítva 4158 szerződéssel 32,978.589 korona összegben szaporodott. Az 1907. évben a társaság bevételei 27,347.229 koronára rúgtak, a kiadások 11,214.791 koronára, tartalékba helyeztetett 15,088.463 korona. A biztosítási szerződésekből kifolyólag kifizetésre került 18,238.984 korona. Különösen kiemelendő, hogy az értékpapíroknak könyv szerinti teljes árfolyamvesztesége 340.468 korona összegben a folyó számadásból Íratott le úgy, hogy az 559.041 koronára rugó árfolyamkülönbözeti alap érintetlen maradt. A halálesetre nyereményosztalékkal biztosítottak mint nyereményosztalékot az „A.“ osztalék- terv szerint az évi díjnak 25%-át, illetve 20%-át, a „B“ osztalékterv (emelkedő osztalék) szerint pedig a biztosítás tartama arányában az évi díjnak 9°/o-tól 31’72%-ig terjedő összegét kapták, összesen 952.115 koronát. A társaság összes vagyona 174,091.290 korona. A tőkék elhelyezése teljesen a törvényes hatá- rozmányoknak megfelelően történik és bécsi és budapesti ingatlanokból, pupilláris értékpapírokból és jelzálogkölcsönökből áll; a felügyelő-bizottság elismerően hangsúlyozta, hogy a társaság vagyonának megejtett beható megvizsgálása ismét bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a társaság a vagyon elhelyezésénél szigorú szoliditással jár el és különös figyelmei fordít a biztosilási alapok és díjtartalékok gazdag díjazására. Az 1,075.160 koronát kitevő tiszta nyereségből a Lit B nyereségtartalék további díjazására 100.000 korona fordittatott, a biztosítottak nyereményosztalék-kiegészitési alapja javára 220.000 korona utaltatott át és a fennálló ingatlan tartalék 60.000 koronával dotáltatott. Ezenkívül 100.000 koronát fordít a társaság egy „jótékony- czélu tartalék“ javára. Az 1907. évi részvényszelvény a társaság bécsi és budapesti pénztárainál folyó hó 10-től kezdve 200 koronával váltatik be. A társaság vagyonából 27 millió korona Magyarországon van elhelyezve. A természetszerű apadások után a magyarországi biztosítási állomány 25.884 kötvénynyel biztosított IIOV2 millió koronára rúg. KOVALO FEST,TISZTIT! ™ ® ™ í~^ __/T t i 2? 1^1 ^ „ l. ^ nn aU Anf rv t* r, n /-\ r> i /j /-V TI _ P T~\\tlCpl P I P 1/ Q \ Gy ár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58 45.
