Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-15 / 24. szám

Ill, évfolyam.

___________________________________________1908. Junius 15. 24. szám

Bu

dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap.

Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA.

Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is.

Előfizetési ára :

Egész évre ... ... ... 10 korona.

Fél évre ... _ ... ... ... 5

Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS.

Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A.

Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : VII., Rottenbiller-utcza 5/A.

Telefon 71—53.

Fővárosunk fejlesztése.

A ki ismeri Budapest fejlődésének a történetét, az előtt nem titok, hogv a nyolczvanas és kilenczvenes évek első felének rohamos emelkedése után csend következett be. Mintha erőnk ellankadt, áldozatkészségünk kiapadt, egész pénzünk elfogyott volna, Budapest elérkezett a stagnálás állapotába. A Szabadságtér és a Belváros szabályozása voltak az utolsó nagy városfejlesztő műveletek , azok befejezése óta mintha kifogyott volna belőlünk a szusz. Még az Eskü ut teljes befejezésének a rég vajúdó ügyét sem tudjuk dűlőre juttatni. Ott éktelenkedik az útvonal mentében a belvárosi plébánia templom és a piarista gvmnázium. A központi városháza ügyét is toldozva-foldozva oldottuk meg és az erzsébetvárosi nagy sugárút kérdése kezdeteiben vajúdik. Igazán szép és nagyszabású középitkezés újabb időből egyedül a Gellérthegy lábának a ren- zése; .ez is természetes folyománya csak a régebbi szabályozásnak.

Pedig a stagnálásra mélyebb ok nincsen. A milléniumi kiállitást köve- tőleg beállott épitési válság, mely a hirtelen tulépitkezésből származott, már a legtávolabbról sem érezteti hatását. Sőt ellenkezőleg, a legborzasztóbb lakáshiány van Budapesten, úgy hogy a lakáskereslet akár 3—4000 uj bérlakás építését indokolná, annál is inkább, mert az uj sugárút kiépítése sok tízezer ember számára való lakást íog

nehány esztendőre kiküszöbölni. A pénzügyi okok pedig sohasem tudják egy város fejlődését gátolni. Hiába pang a záloglevélpiacz, azért minden oly ház számára, a melynek felépítése a lakáskereslet folytán indokolt, van épitési hitel. Az épitési tőke drágasága csak úgy nem lehet akadálya egy város kiépülésének, mint az építkezési munkálatok drágasága. Mesebeszéd, hogy azért nem építkeznek Budapesten, mert a munkabérek drágábbak. A munkabér- drágulás minden életszükséglet kielégítésének drágulását jelenti; és a mennyivel drágábban építi az építtető háziúr a házat, annyival drágábban fogja kiadni a lakásokat. A munkabér drágulása éppen úgy mint az épitési tőke drágasága csak relativ; viszonyítva az előbbi körülményekhez, lehet drága a munkabér, az anyag, a tőke. De gazdasági kihatásában a drágább munkabér és drágább tőke — a házépittetés terén tudniillik — szükségképpen maga után vonja a házak nagyob bruttójövedelmét Ezt itt töviről-hegyére elmagyarázni nincs helv és alkalom, de mindenki, a ki a gazdasági jelenségek kölcsönhatását megfigyeli és tudja, hogy a munkabér sohasem magasabb, mint a munkás megélhetésére szükséges létminimum összege, és a ki ismeri a tőkekamat árképződésének a jelenségeit, igazat fog nekünk adni abban, hogy sem a drága épitési hitel, sem a munkabérek magassága nem okozzák az építkezések szünetelését.

Valódi oka a házépítések szünetelésének, mely a jelenlegi nagy lakás- kereslet daczára évek óta tart, a hatóságok teljes tétlenségében keresendő. Sem a kormány, sem a főváros nem fokozzák és táplálják semmiképen a szunnyadó építkezési kedvet. Ha a főváros egyes városrészek szabályozását, utczák rendezését, kiszélesítését stb. megkezdené, azokban természetszerűleg nagy építkezés indulna meg. Most azonban a helyzet az, hogy akárhány régi utczában még azt se tudják, milyen lesz 10 év múlva az építkezési vonal. Toldozás-íoldozás pedig megállapított rendezési terv nélkül igazán nem animálhatja építkezésre a telektulajdonosokat. Pedig akármily nagvgvá és széppé is fejlődött ez a mi Budapestünk, szomorú volna, ha eljutott volna fejlődése végpontjára, a melyen túl további haladás, szépülés, megújhodás nincs többé.

A fővárosnál most készül az uj beruházási terv, a mely hivatva van megállapítani a város közkölcsönszük- ségletét. Ez a terv Budapest fejlődését előnyösen és igazán csak úgy fogja szolgálni, ha hosszú időre szóló szabályozási és rendezési programmot állapit meg Nem mondjuk, hogy a küszöbön álló kölcsönmüvelettel már most fedezendő az egész nagy programra, de igenis körvonalai ennek a programmnak megállapitandók már most és a munkálatok sorrendjét és időpontját ki kell tűzni. Az egyes etap

Krónika.

Az állatkert jövője.

A tanács alaposan kidolgozott javaslatot készített az állatkert felfrissítése, hogy.úgy mondjuk, regenerálása érdekében. Nagy bőkezűséggel gondoskodni kíván a javaslat arról, hogy az állatkert nálunk is azzá legyen, a mi más nagy városokban: a lakosság kedves, kellemes kiránduló helyéül, a mely egyúttal tanulságos látványosságot nyújt kicsinek-nagynak egyaránt. Az állatkert növény- és állatállománya lényegesen bővülni fog és a tanács erre a czélra nem sajnál igen tetemes anyagi áldozatot. Minthogy a városi kezelésbe átvett állatkert közügy, a magunk részéről is sietünk néhány életrevaló és praktikus tanácscsal szolgálni az állatkerti beruházások tekintetében. Javaslataink ime a következők:

Külön erdőrészletben, ügyesen imitált rókalyuk mellett közszemlére teendő a róka, melyről három bőrt húztak le. A róka leghelyesebben a fővárosi polgár képében ábrázolható, akit először az állami adófelügyelő, másodszor a községi adóvégrehajtó, harmadszor az Ehrlich G. Gusztáv nyúz meg.

A mt'duekelreczben törzsfőnökök tánczol- tassák meg az engedelmes fővárosi tanácsnok urakat. A legügyesebben tánczoló medvebocsok királyi tanácsosságra ajánlandók.

Számos bárányból' állandóan készletben tartandó, melybe gyakori szükség esetén a farkas urak bebújhatnak. Különösen a községi választások idején a báránybőrök száma megkétszerezendő.

Valamennyi lóláb számára, a mely kilátszik, megfelelő lábbeli készítendő, mely elfedi az indiszkrét végtagokat. Külön diszcsizma rendelendő Agulárnál a telekspekuláns lóláb számára, a mely mindig kilátszik. A vilamosok lólábáról is gondoskodni kell.

barkasuermek ásásáról se feledkezzenek meg. Ezeket a régi demokrata fegyvertársak fogják megásni Vázsonyinak. De ők maguk is bele fognak esni, élükön Heltai Ferenczczel.

A pávaketreczbe a legbüszkébb városatyák csukandók, a kik felfuvalkodott önérzettel lépkednek. Gunár a pávák között Sándor Pál lehetne.

Minthogy madarai a tolláról lehet megismerni, Ehrlich G. Gusztáv összes barátai a madarak csoportjában bemutatandók. Ha van köztük jómadár, az külön kalitkába csukandó.

Kéményseprők, pálinkafőzők és tejpancsolók aranyozott diszkalitkába zárandók.

Az összes idegen tollak, melyeket ez utóbbiak ejhullatnak, gondosan megőrzendők. Azokkal az erzsébetvárosi Napoleon fogja magát segíteni. Különös figyelemmel kell megőrizni a jótékonysági tollakat, melyeket legnagyobb előszeretettel tűzdel fel magára a hét kerületi Hirsch báró.

A sasok megfelelő szaporodásáról is történjék gondoskodás. Nem ugyan a belvárosiakra való tekintettel, mert ezek elegen vannak, hanem azért, hogy a sasorr és a sasszem ki ne pusztuljon. Most is van elég a közgyűlési teremben, legyen ezentúl is.

Az ökörszemek fajtája gondosan tenyésztendő. Rajtuk fogjuk bemutatni az ifjú gyermeknemzedéknek, mily aprók a valóságban a fővárosi nagyságok.

A kolibrik szomszédságában egy kis tó legyen, melyben varangyos békák tanyázzanak. Szemléltető oktatással bemutatandó a béka, mely magát ökörnek képzeli és nagyra felfújja. Minden kerületi klikkből egy ilyen még, sajnos, meg nem pukkadt díszpéldány helyezendő el. a kis tóba.

Különös gond fordítandó a kígyók cső-