Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-27 / 17. szám
Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, H)08. Április 27. Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... ... ... 10 korona. Fél évre ... .................... ... ... ... 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—58. A választókerületek beosztása. A választójogi reform a közel jövőben a törvényhozás elé kerül. A reformnak egyik igen fontos része lesz a választókerületek uj beosztása. Ennek a helyességén fordul meg az, vájjon az uj reform a magyar állam egvségének és a magyar nemzeti szempontoknak kárára vagy hasznára válik, mert a kerületek beosztása, mint x\usztria példája is mutatja, a nemzetiségi törekvések érvényesülésének elősegitője vagv meggátlója lehet. Bennünket azonban e helyütt nem az foglalkoztat, hogy mimódon sikerül a választókerületek beosztásával ellensúlyozni a nemzetiségek elhatalmasodását a parlamentben, hanem tisztára csak azt akarjuk vizsgálni, hogy a főváros választókerületi beosztása milyen legyen. Már maga az a szempont, hogy a magyar kerületek számának szaporítása okvetetlen korrektivuma gyanánt kell, hogy szolgáljon a választójog általánosításának, szükségessé teszi, hogy Budapesten a választói kerületek száma lényegesen szaporittassék. természetes, hogy a mikor kerületek válnak szabaddá azáltal, hogy a jelenlegi nagyon kevés választót számláló apró kerületecskék egy-egv választó- kerületté vonatnak össze: elsősorban a főváros jő tekintetbe, mint a melyet a felszabadult kerületek leginkább megilletnek. Megilletik először a választók nagy sűrűsége folytán, a mely a városi lakossággal velejár, megilletik azután a magyarság érdeke mint suprema lex szempontjából, de megilletik egyáltalán a főváros nagy kulturális és gazdasági fontossága miatt is, a mely vezető és irányitó befolyást gyakorol az egész országra. Illő tehát, hogy ez a nagy város megfelelő számú képviselővel rendelkezzék a törvényhozásban. A főváros képviselőválasztói kerületeinek a számát tehát a választójogi reform alkalmával feltétlenül szaporítani kell. Úgy tudjuk, hogy ez a készülő javaslatokban meg is történik. A választókerületek mai száma egész bátran megkétszerezhető, mert valószínű, hogy a választójogosultság általánossá tétele legalább is meg fogja kétszerezni Budapesten a választók számát. Az irni-olvasni tudás feltételének, éppen itt Budapesten fog megfelelni legnagyobb része azoknak, a kiknek eddig nem volt választójoguk és a fővárosban dolgozó rengeteg számú ipari munkásság, bevonulván a választók közé, már egymagában valószínűleg meg fogja duplázni a képviselőválasztók számát Budapesten. Már ez is indokolja, hogy a kerületek számát megkétszerezzük, úgy hogy a mai kilencz választói kerület helyébe tizen- nyolczat kell léptetni. Még így is kerületenként, megfelelő beosztás mellett legalább tízezer választó fog jutni, a mi feltétlenül magasabb szám lesz az Krónika. Ölelkező ellenfelek. I. Gáz és villamosság. A technika bámulatos haladása néha a legfurcsább jelenségeket veti felszinre. Nagyapáink nagy csodálkozással szemlélték, mikor a régi Pest utczáit felszakgatták, és olyan csöveket eresztettek a föld mélyébe, a melyekből világosság áradt szét. Az ö szemükben a gáz a bét világcsoda egyike volt, és úgy tekintettek erre a világitási eszközre, mint a mely csimborasszója az emberi leleményességnek, a technikai tudománynak. De jaj! Jött a villamosság korszaka, és a gázgyárak, melyek mindenfelé a legzsirosabb, legfényesebb üzletek valának, hirtelen veszélyeztetve látták a maguk egyeduralmát. Az uj erő hatalmasabb,. szebb, jobb volt és az emberek hamarosan réginek, túlhaladottnak nézték a gázt. így szorítja ki a jobb a jót. A gáz élet-halál harcza a villamosság ellen mindenült megindult. Hatalmas szövetségese támadt az ósdinak tartott gázgyártásnak egy zseniális nemét feltaláló: welsbachi Auer mérnök nagyszerű találmányában, mely a gázizzófény segélyével uj életre keltette a már halódó légszeszt. A nagy versenyháboru gáz és villamosság között világszerte a legkíméletlenebb eszközökkel folyt, és a régi világitási mód csodálatos szívóssággal tudja a maga hatalmát az uj hóditóval szemben fentartani. Persze, nagy segítségére vannak ebben az igen bosszú tartamú, évtizedekre megkötött szerződések, a melyek az egyes városokat hozzákötötték a gáz használatához a közvilágításban, és a mely mellett csak igen gazdag városok engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy az utczai gázlángok mellé még villamos ivlámpákat is állítsanak. Az utczai világításban éppen ennélfogva Budapesten is egyelőre a gáz teljesen megóvta egyeduralmát és a nagy versenyharcz csak a magánfogya s lás terén érvényesült. Itt azonban annál kíméletlenebb a verseny és a gáz oly kitartást és szívósságot tanúsít, a melyet ettől a régi, idejét múlt világitási módtól el sem várhattunk volna. országos átlagnál, mert teljesen kizártnak tartjuk, hogy a választójog bármely általánosítása mellett is, a magyarországi választók létszáma emelné a négy millió lelket. A választókerületek szaporítása Budapesten természetesen nem történhetik akként, hogy minden mostani kerület két kerületté osztatik fel, mert hiszen akkor a mai néhány kisebb kerület még kisebbé válnék. A budai kerületek és a Belváros egvüttvéve nem számlálnak több választót, mint például az Erzsébetváros egymagában és nagy igazságtalanság volna, ha például e négy kerületek általános választójog esetén, mondjuk összesen húszezer választója — éppen ezekben a kerületekben fogja az általános választójog a választók számát legkisebb mértékben szaporítani — nyolcz képviselőt küldene a Házba, mig az Erzsébetváros vagy a Terézváros husz- huszonötezer választója — itt lesz a legnagyobb szaporodás — csak két képviselőt választhatna meg. A hatodik, hetedik és nyolczadik kerületből legalább is három-három kerület alakítandó, a Ferenczváros, Lipótváros és Óbuda két-két kerületté osztandó, mig a jelenlegi első és második kerület, valamint a Belváros és Kőbánya külön egv-egy kerületet képeznének. Ez volna nagyjában a kerületek megfelelő beosztása a választók számaránya szempontjából. Csakhogy a Most pedig érdekes színjáték zajlik le a szemeink előtt. A nagy ellenségeket ime egy táborban találjuk. Igaz, hogy ez csak akként volt lehető, hogy a villamos energia felhasználásában a technika csodálatos sokoldalúságot tanúsít és az áramot a világításon kívül hajtóerőül is alkalmazza. A villamvasut polgárjogot nyert — mint egyebütt —- a mi fővárosunkban is és a villamosság férfiai Budapesten nemcsak világitási matadorok, hanem egyúttal közlekedési potentátok is. A villamosság e közlekedési nagyságai azok, a kik most karöltve haladnak a gáz embereivel. Azok az érdekkörök ugyanis, a kik a budapesti közlekedési vállalatok szekerét tolják, részint mint ezeknek igazgatói, részint mint ez utóbbiak környezete és barátai: a veszélyben forgó gázmonopolium segitségere sietnek és leghívebb, legcsökönyösebb védői a gazométer további egyeduralmának. Neveket nem emlitünk, mert tudvalevőleg ez gyűlöletes dolog, de mindenki, a ki ismeri a gázgyárak megváltásának esélyeit és a megváltás hiveinek és ellenzőinek
