Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-27 / 17. szám

Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, H)08. Április 27. Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... ... ... 10 korona. Fél évre ... .................... ... ... ... 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—58. A választókerületek beosztása. A választójogi reform a közel jövő­ben a törvényhozás elé kerül. A reform­nak egyik igen fontos része lesz a vá­lasztókerületek uj beosztása. Ennek a helyességén fordul meg az, vájjon az uj reform a magyar állam egvségének és a magyar nemzeti szempontoknak kárára vagy hasznára válik, mert a kerületek beosztása, mint x\usztria pél­dája is mutatja, a nemzetiségi törek­vések érvényesülésének elősegitője vagv meggátlója lehet. Bennünket azonban e helyütt nem az foglalkoztat, hogy mimódon sikerül a választókerületek beosztásával ellen­súlyozni a nemzetiségek elhatalmaso­dását a parlamentben, hanem tisztára csak azt akarjuk vizsgálni, hogy a fő­város választókerületi beosztása milyen legyen. Már maga az a szempont, hogy a magyar kerületek számának szaporítása okvetetlen korrektivuma gyanánt kell, hogy szolgáljon a vá­lasztójog általánosításának, szükségessé teszi, hogy Budapesten a választói ke­rületek száma lényegesen szaporittassék. természetes, hogy a mikor kerületek válnak szabaddá azáltal, hogy a jelen­legi nagyon kevés választót számláló apró kerületecskék egy-egv választó- kerületté vonatnak össze: elsősorban a főváros jő tekintetbe, mint a melyet a felszabadult kerületek leginkább meg­illetnek. Megilletik először a választók nagy sűrűsége folytán, a mely a vá­rosi lakossággal velejár, megilletik az­után a magyarság érdeke mint suprema lex szempontjából, de megilletik egy­általán a főváros nagy kulturális és gazdasági fontossága miatt is, a mely vezető és irányitó befolyást gyakorol az egész országra. Illő tehát, hogy ez a nagy város megfelelő számú képvise­lővel rendelkezzék a törvényhozásban. A főváros képviselőválasztói kerü­leteinek a számát tehát a választójogi reform alkalmával feltétlenül szaporí­tani kell. Úgy tudjuk, hogy ez a ké­szülő javaslatokban meg is történik. A választókerületek mai száma egész bátran megkétszerezhető, mert való­színű, hogy a választójogosultság álta­lánossá tétele legalább is meg fogja kétszerezni Budapesten a választók számát. Az irni-olvasni tudás feltételé­nek, éppen itt Budapesten fog meg­felelni legnagyobb része azoknak, a kiknek eddig nem volt választójoguk és a fővárosban dolgozó rengeteg számú ipari munkásság, bevonulván a választók közé, már egymagában való­színűleg meg fogja duplázni a képvi­selőválasztók számát Budapesten. Már ez is indokolja, hogy a kerületek szá­mát megkétszerezzük, úgy hogy a mai kilencz választói kerület helyébe tizen- nyolczat kell léptetni. Még így is kerü­letenként, megfelelő beosztás mellett legalább tízezer választó fog jutni, a mi feltétlenül magasabb szám lesz az Krónika. Ölelkező ellenfelek. I. Gáz és villamosság. A technika bámulatos haladása néha a leg­furcsább jelenségeket veti felszinre. Nagyapáink nagy csodálkozással szemlélték, mikor a régi Pest utczáit felszakgatták, és olyan csöveket eresztettek a föld mélyébe, a melyekből világos­ság áradt szét. Az ö szemükben a gáz a bét világcsoda egyike volt, és úgy tekintettek erre a világitási eszközre, mint a mely csimborasszója az emberi leleményességnek, a technikai tudo­mánynak. De jaj! Jött a villamosság korszaka, és a gázgyárak, melyek mindenfelé a legzsirosabb, legfényesebb üzletek valának, hirtelen veszélyez­tetve látták a maguk egyeduralmát. Az uj erő hatalmasabb,. szebb, jobb volt és az emberek hamarosan réginek, túlhaladottnak nézték a gázt. így szorítja ki a jobb a jót. A gáz élet-halál harcza a villamosság ellen mindenült megindult. Hatalmas szövetségese támadt az ósdinak tartott gázgyártásnak egy zseniális nemét feltaláló: welsbachi Auer mérnök nagyszerű találmányá­ban, mely a gázizzófény segélyével uj életre keltette a már halódó légszeszt. A nagy versenyháboru gáz és villamosság között világszerte a legkíméletlenebb eszközökkel folyt, és a régi világitási mód csodálatos szívós­sággal tudja a maga hatalmát az uj hóditóval szemben fentartani. Persze, nagy segítségére van­nak ebben az igen bosszú tartamú, évtizedekre megkötött szerződések, a melyek az egyes városo­kat hozzákötötték a gáz használatához a köz­világításban, és a mely mellett csak igen gazdag városok engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy az utczai gázlángok mellé még villamos ivlámpákat is állítsanak. Az utczai világításban éppen ennélfogva Budapesten is egyelőre a gáz teljesen meg­óvta egyeduralmát és a nagy versenyharcz csak a magánfogya s lás terén érvényesült. Itt azon­ban annál kíméletlenebb a verseny és a gáz oly kitartást és szívósságot tanúsít, a melyet ettől a régi, idejét múlt világitási módtól el sem várhattunk volna. országos átlagnál, mert teljesen kizárt­nak tartjuk, hogy a választójog bár­mely általánosítása mellett is, a ma­gyarországi választók létszáma emelné a négy millió lelket. A választókerületek szaporítása Budapesten természetesen nem történ­hetik akként, hogy minden mostani kerület két kerületté osztatik fel, mert hiszen akkor a mai néhány kisebb kerület még kisebbé válnék. A budai kerületek és a Belváros egvüttvéve nem számlálnak több választót, mint például az Erzsébetváros egymagában és nagy igazságtalanság volna, ha pél­dául e négy kerületek általános vá­lasztójog esetén, mondjuk összesen húszezer választója — éppen ezekben a kerületekben fogja az általános vá­lasztójog a választók számát legkisebb mértékben szaporítani — nyolcz kép­viselőt küldene a Házba, mig az Er­zsébetváros vagy a Terézváros husz- huszonötezer választója — itt lesz a legnagyobb szaporodás — csak két képviselőt választhatna meg. A hatodik, hetedik és nyolczadik kerületből leg­alább is három-három kerület alakí­tandó, a Ferenczváros, Lipótváros és Óbuda két-két kerületté osztandó, mig a jelenlegi első és második kerület, valamint a Belváros és Kőbánya külön egv-egy kerületet képeznének. Ez volna nagyjában a kerületek megfelelő beosztása a választók szám­aránya szempontjából. Csakhogy a Most pedig érdekes színjáték zajlik le a szemeink előtt. A nagy ellenségeket ime egy táborban találjuk. Igaz, hogy ez csak akként volt lehető, hogy a villamos energia felhaszná­lásában a technika csodálatos sokoldalúságot tanúsít és az áramot a világításon kívül hajtó­erőül is alkalmazza. A villamvasut polgárjogot nyert — mint egyebütt —- a mi fővárosunkban is és a villa­mosság férfiai Budapesten nemcsak világitási matadorok, hanem egyúttal közlekedési poten­tátok is. A villamosság e közlekedési nagyságai azok, a kik most karöltve haladnak a gáz em­bereivel. Azok az érdekkörök ugyanis, a kik a buda­pesti közlekedési vállalatok szekerét tolják, ré­szint mint ezeknek igazgatói, részint mint ez utóbbiak környezete és barátai: a veszélyben forgó gázmonopolium segitségere sietnek és leg­hívebb, legcsökönyösebb védői a gazométer további egyeduralmának. Neveket nem emlitünk, mert tudvalevőleg ez gyűlöletes dolog, de min­denki, a ki ismeri a gázgyárak megváltásának esélyeit és a megváltás hiveinek és ellenzőinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom