Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-06 / 14. szám

III. évfolyam. 1908. Április 0. 14. szám Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ................. ... ... 10 korona. Fé l évre ... ................. ... ... ... 5 „ Fősz erkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5 A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—53. községgel,, mint az állammal való szer­ződéses viszony. Ha a sokkal távo­labbi hatásaiban érintett országos poli­tikát megvédjük az inkompatibilisoktól, mennyivel inkább kell ezt megcsele­kednünk a községi képviselőtestülettel, mely jelenleg csak ugv hemzseg a sú­lyosan összeférhetetlen városatyáktól. Az érzékeny becsüsök. A gázmegváltás szakértői igen érzékeny urak. Borzasztó rossz néven vették, hogy a székesfőváros nem volt hajlandó szó nélkül néhány százezrecskét odadobni a becslő- bizottságnak. Az indzsellér-önérzet ekkora megbokrosodására alig volt még példa. Elvégre is, az ilyen taxáczión alapuló tiszte- letdij mérve rendszerint alku és megegyezés eredménye és teljesen jogtalan az a nagy lelki felháborodás, a melyet éppen a főváros által megnevezett két szakértő tanúsít a becs­lési honorárium tárgyalása miatt. Ez a két szakértő tudvalévőleg levélbe- lileg lemondott a honoráriumról, mely lemon­dást természetszerűleg a székesfőváros el nem fogadhat majd, mert hiszen az ország fővá­rosa ajándékokat, ingyenmunkát senkitől el nem várhat. A két szakértő ur tehát akár akarja, akár nem, kénytelen lesz eltűrni azt az.injuriát, hogy fejenként vagy hetvenezer koronácskát kapjon a székesfővárostól. Ha ezt oly nagy injuriának tartják és semmiképen el nem akarják fogadni az összeget, van nehány mód, melvlyel ettől a kellemetlen tehertől megszabadulhatnak. Be­dobhatják a kanálisba, vagy a gyermekvédő­liga valamelyik szép gyűjtögető hölgyének az urnájába, felajánlhatják a vakoknak, némák­nak, bénáknak, siketeknek és más testi és elmebeli fogyatkozásban szenvedőknek, az antialkoholistáknak avagy a Kisfaludy-társa- ságnak. Nem folytatjuk a sorozatot. Talán Útmutatóul elég ennyi is a becsüs uraknak, ha zavarba jönnének az iránt, mit is csinál­janak a nekik oly terhes és elfogadhatatlan aprópénzzel. Ellenben egy kissé furcsa dolog a hono­rárium nyilvános pertraktálása ellen tilta­kozni, sőt ezen fennakadni, mélyen meg­sértődni, és azután ugyanezt a dolgot egy egészen illetéktelen fórum elé vinni, kvázi megfelebbezni a nagy közvéleménytől a Mér­nök- és épitészegylethez, sőt ennek egy szakosztályához. Hogy a gépészmérnök urak valamennyien szolidaritást vállalnak meg­károsított, megrövidített és méltatlanul meg-r hurczolt mérnökkartársakkal, az szép és kolle­giális dolog. Magam is, bár nem vagyok gépészmérnök, azt tartom, hogy százötezei Községi inkompatibilitás. Andrássy Gyula gróf belügyminisz­ter körrendeletben szabályozza a vá­rosi tisztviselők inkompatibilitásának a kérdését, meghatározván azokat a kellékeket, a melyeknek fennforgása mellett egv-egy városi tisztviselő nem lehet igazgatósági, vagy felügyelő-bi­zottsági tagja valamely pénzintézetnek vagy egyéb részvényvállalatnak és szö­vetkezetnek. A körrendelet czélzata igen helyes. Ki akarja zárni azt a le­hetőséget, hogy valamelyik városi tiszt­viselő hivataloskodása közben abba a helyzetbe kerülhessen, hogy olyan vál­lalat dolgában döntsön vagy végezzen, a melyhez érdekeltség szálai tűzik. A közigazgatás pártatlanságának és tisz­taságának nagy garancziája a községi tisztviselők szigorú inkompatibilitásá­nak a megállapítása. Pedig a tisztviselő a községi élet­ben csak végrehajtó közeg, a kinek eljárása es cselekvése szigorú szabá­lyokból folyik, tehát teljesen megkö­tött, úgy hogy még érdekeltsége mel­lett is alig áll módjában a fennálló rendelkezések ellenére dönteni. A köz- igazgatás végrehajtó közegeinek az ér­dekeltsége éppen ezért korántsem rejt annyi veszedelmet magában, mint a községi élet ama faktorának érdekelt­sége, mely az autonómiában úgyszól­ván a törvényhozás szerepét játszsza, értjük ez alatt a képviselőtestületet. Ebben a testületben valósággal dühöng az inkompatibilitás. Különösen a szé­kesfővárosban. Régen tudja már mindenki, a ki a főváros kommunális élete iránt ér­deklődik, hogy a sokat felpanaszolt, szinte közhelylyé vált rossz városi gaz­dálkodás magyarázatául első sorban a nagyszámú összeíérhetetlen állású vá­rosatya szereplése szolgál. Az inkom­patibilitás ama megállapítása, mely ma áll fenn a főváros képviselőtestületére nézve, korántsem elegendő garanczia a közgyűlés érdekeltsége ellen. Hiába van kimondva, hogy olyan ügyben, melyben a bizottsági tag mint vala­mely vállalat részese vagy funkczio- náriusa van érdekelve, nem szavazhat. Ez a szavazásból való kirekesztés egy­általán nem elegendő a községi kép­viselőtestületben. Nem ügyekre kell kor­látozni az inkompatibilitást, hanem sze­mélyileg ki kell zárni a városatyái tisztségből mindazokat, a kik a ma­gánéletben viselt állásuknál fogva az érdekeltség szálaival vannak hozzákap­csolva a főváros kommunális életéhez. Vállalatok, melyek szerződéses viszony­ban állanak a fővárossal, olymérvü inkompatibilitásban szenvednek min­den rendű és rangú funkczionáriusaik tekintetében, mely ezeket ki kell, hogy rekeszsze a város ügyeinek az intézé­séből. Az nem ér semmit, hogy egy bizonyos ügyben szavazhat vagy nem szavazhat egy-egv ily érdekelt város­atya. Az a tény, hogy résztvesz a kommunális életben, hogy a közgyű­lés szereplő, aktiv tényezője, a ki agi­tál, összeköttetéseket tart fenn, rá- vagy lebeszél, szóval fővárosi dolgokban működik, már megteremti az elfogult­ság és érdekeltség veszedelmét mind­azoknál a városatyáknál, a kik egy pártban vannak együtt az inkompa­tibilis nem szavazóval. Éppen ebből fejlődött ki a klikkrendszer, melynek fegyelmezettsége mellett az inkompa­tibilis, de nem-szavazó városatya a társalgóban rángatja vígan láthatatlan szálakon a közgyűlési teremben ülő és szavazó barátait és érdektársait. Nem kell egyes példákat felhozni annak a bizonyítására, hogy az inkom­patibilitás ellen nem remédium a sza­vazásból és tanácskozásból való kire­kesztés. A közüzemek egész kezelésének a módja száz es száz példáját szolgál­tatja ez igazságnak. Egy-egv 'direktor ur hiába vonul léire diszkréten a sza­vazás elől, a teremben maradt csatló­sai az ő füttyszava után tánczolnak A városatyai inkompatibilitást éppen ezért nem ügyek, hanem személyek szerint kell megállapítani, egészen ki- rekesztvén a községi képviselőtestület­ből az összeférhetetlen állásokban lévő urakat. Ha a tisztviselőkre nézve fen- forog az inkompatibilitás, a kik pedig csak végrehajtó közegek, mennyivel inkább kell megóvni és körülbástyázni a közgyűlést az érdekeltség rákfenéjé­től, azt a közgyűlést, a mely milliókra menő közvagyon felett rendelkezik, mely javadalmak és közüzemek sorsa felett dönt sok-sok évtizedre. A képviselőházi inkompatibilitás törvényben szigorúan van szabályozva. A községi képviselőtestületnek az in­kompatibilitási tagoktól való megtisz­títása legalább is oly sürgős, mert az összeférhetetlen állásban levők sok­kalta közelebbi érintkezésben állanak a községi, élettel mint bármely bankt, direktor az országos kormányzattal. Súlyosabb érdekeltséget állapit meg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom