Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-23 / 51. szám
nek csinálni és niosl azoktól nem szabadulhatnák. Ha a kisszövetkezetek, a »törpék«-nek gúnyolt kisbankok évekkel ezelőtt jó hiteltnyerő médiumok voltak, ám mivel indokolhatják eljárásukat a nagyhatalmú bankdirektorok, hogy most egyszerre rossz, ravasz, uzsorás minden egyes szövetkezet és kisbank ? Missziót, téliesítettek a múltban, missziói vannak hivatva teljesíteni a jelenben, a jövőben és mindazon szövetkezetek, melyek működése tisztességes és korrekt volt. Tehát indokolatlan., jogosulatlan egy kalap alá vonni a szövetkezetek összességét! Kétségtelenül igaz, hogy történtek visszaélések és voltak gyönge alapú »gründolások«, ám ezek önma- guktól megsemmisültek, elsöpörte ó'ket az idők válsága, természetes halállal múltak ki. De vannak szövetkezetek, kisbankok, melyek hivatásuk becsületes teljesítésében arra érdemesek, hogy megbecsültessenek, támogatassanak, hogy ezáltal a kisemberek nagy tömege ismét hitelforráshoz jusson. Olcsó reeszkompttal lábra- állitandókmindazon kishitelintézetek, a melyek vezetői jellemes, becsületes intézetükkel lelki- ismeretesen törődni tudó emberek, X ilyen igenis van még. Megnevezhetnék nem egyet, mely támogatásra méltán érdemes. S ha már a férgese elhullt, ne fosszák meg életétől a becsülést érdemlő kisintézetet, melyek hivatása abból áll, hogy a megszoruló kisemberek szereneséllen helyzetén becsületesen segítsen. Vagy pedig ha már a pénzügyi kormány a hitelszövetkezeteket csakugyan eltüntetni kívánja a földszinéről, akkor elengedhetetlen kötelessége, hogv nj hitelforrásokról gondoskodjék, a melyek a kisebb exisztencziák hiteligényeit kielégítsék. Ez esetben nézetem az volna, hogy a pénzügyi kormány szólítsa fel a főváros nagybankjainak igazgatóit egy uj hitelintézet alapítására. Ezen intézet részvénytársasági alapon volna létrehozandó és esetleges veszteségek kikerülése czéljából a saját kebelében hilelegyleti formát kreáljon. Egy ilyen intézetnek az alapítása ellen a nagybankoknak üzleti okokból sem lehetne kifogásuk, mert hiszen a budapesti szövetkezetek 100 milliónál nagyobb kölcsönt helyeztek kilátásba. Tekintve, hogy a nagy bankok képezik a nemzeti vagyon gyüjtőmedenczéit, kötelességük, hogy a kisemberek exisztencziáját lehetőve tegyék. Ilyen pénzintézet legutóbb Wienben, jóval előbb már Német- és Poroszországban fejt ki áldásos működést. Friedrich Ferencz. A hétről. A fővárosi törvény előkészítése. A belügyminisztériumban serényen folynak a munkálatok az uj fővárosi törvény előkészítésére. Tudvalevőleg a választójogi reform után sorra kerül ez a nagy fontosságú reform, a mely hivatva van a főváros közigazgatását és egész autonómiáját a viszonyokhoz mérten uj alapokra fektetni. A főváros közgyűlése egy 30 tagú bizottságot küldött ki, melynek feladata azokat a kívánságokat pre- czizirozni és javaslatokat megtenni, a me- lvek az uj törvény tekintetében a fővárosnál felmerülnek. Ez a bizottság tudlunkkal még érdemleges munkába nem fogott. Tekintve azonban azt a nagy sürgősséget, a melylvel e törvénv megalkotása egybe van kapcsolva, a bizottság működésének ezt a lassúságát rosszalnunk kell. A polgármester — elismerjük — százfelé van elfoglalva, ámde most minden erejét ennek a nehéz és fontos ügynek kell szentelnie. Nagyon szomorú volna, ha a törvényjavaslat elkészítése éppen a főváros késedelmeskedése folytán halasztást szenvedne. Az uj választási rend a képviselőválasztási jogot és a választókerületek beosztását igen lényegesen megváltoztatja és nagyón nagy hiba volna, ha a demokratikus országos választójog életbe lépne akként, hogy egyúttal a fővárosi községi választói jog legalább ugvanily széles alapokra ne helyeztetnék. A főváros adminisztrácziójában mutatkozó számos hiba és baj legnagvobb- részt az elavult fővárosi törvényre vezetendő vissza és éppen a főváros elsőrendű érdeke, hogy ez az idejét mult — ma már rossz — törvény kiküszöböltessék és megfelelővel pótoltassák. Az is baj volna, ha a belügyminiszter áthatva e reform sürgősségétől, a fővárosi törvényt a minisztériumban elkészíttetné, mielőtt a főváros erre való propozi- czióit elő nem terjesztette. Éppen ezért a bizottság haladéktalanul fogjon munkához, készítse el felterjesztését és járuljon ekképpen hozzá a maga részéről az uj fővárosi törvény gyors megalkotásához. Egy fellebbezés históriája. A közgyűlés elfogadta a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság ajánlatát a Rákóczi-ut belső felének villamos ivlámpákkal való ingyenes próbavilágitását illetőleg. Ezt a közgyűlési határozatot egy Glück nevű fővárosi polgár megfellebbezte. A tanács azonban a felebbe- zési határidő letelte előtt értesítette a társulatot a határozatról, nem említvén meg, hogy a határozat még nem jogerős. A társaság erre a próbavilágitás előmunkálatait már meg is kezdte. Ez a tény azon kevesek között, a kik róla tudnak, nagy visszatetszést keltett és az a vélemény alakult ki, hogy a tanácsnak feltétlenül be kellett volna várnia az illető határozat jogerőre való emelkedését. A magunk részéről nem osztjuk ezt a nézetet és irgalomra ebből az esetből kifolyólag okot nem látunk. A társaság ajánlatának elfogadása nem involvál viszterbes szerződést a fővárosra nézve, mint hogy a próbavilágitásból semmi néven nevezendő ellenszolgáltatásra nem kötelezhető a főváros. Feltéve azt a legrosszabb esetet tehát, hogy a belügyminiszter nem hagyná jóvá a próbavilágitásra vonatkozó közgyűlési határozatot, ebből a fővárosra semmiféle anyagi kötelezettség sem hárulhat. Még ha közben a társaság a próbavilágitás munkálataira költekezett is, a fővárossal szemben kártérítési igénye igy sem éledne fel, mert az összes munkálatok ingyen végzendők, tehát még azok is. amelyek esetleg nem vezettek a próbavilágitás tényleges megkezdésére. Más kérdés azonban, hogy az efféle felesleges elsietés a tanács részéről helyes volt e ? A tanácsnak mindenesetre kellene annyira előrelátónak lennie, hogy a miniszteri jóváhagyás, illetve a jogerő előtt efféle határozatok végrehajtásához segédkezet ne nyújtson A pesti há/.iur. Ha Shakespeare idejében pesti háziurak lettek volna és lakásokat bérbeadtak volna, ha a nagy britt költő ezeket a háziurakat ismerte volna, úgy a »Yelenczei kalmár« vén uzsorását bizonyosan pesti háziúrnak irta volna meg. Lakásdrágaság talán van egyebütt is, de azért a házbér- uzsorás mégis csak Pesten »tipus«. A miként a lakók forradalma is pesti életkép, és a zsarnok házfelügyelő is tipikusan pesti specziali- tás. Hosszú éveken keresztül sikerült e pesti háziuraknak megakadályozni, hogy emberséges lakbérleti szabályokat alkosson a tőváros és lépésről-lépésre a lehetetlen viszonyok kényszere alatt kellett tőlük kiverekedni ezeket az uj lakbérleti szabályokat. Mindenki tudja, hogy az uj szabályzat sem ideálja a szocziális jogalkotásnak és hogy a szegény : ___________FÜGGETLEN BUDAPEST há ziurak még az uj szabályzat által sem degra- dáltattak szánandó páriákká, a kiknek vaskarmai közül a szánandó lakó kimenekülhetne. De azért a jó háziurak még azt a kis méltányosságot és kevés tekintetet is sokallják, a melyet az uj szabályzat itt-otl tanúsít a lakók érdeke iránt. Ha lehet, még tovább hátráltatják az uj lakbérleti szabályzat életbeléptetését és a magyar Shylock-ok hamarosan még egypár font húst szeretnének kinyesni az agyonnyomoritott pesti lakók vézna testéből mielőtt ez uj lakbérszabályzat valamelyes védelmet nyújtana a kistájgerolt és a£>yonssrczolt partájoknak. És ezért meg- felebbezték azt a közgyűlési határozatot, a mely megalkotta az uj lakbérszabályrende- lelet. És miközben a háziurak kézzel-lábbal dolgoznak az uj rend ellen, kedves megbízottaik: a házmesterek, pardon a »házfelügyelő urak« sem maradnak tétlenek. Kidolgoztak egy házirendet, a melyet valamiképpen jogszabályivá szerelnének emelni, és a mely, ha életbe lépne, a házmestert tenné úrrá ebben a városban. Komolyan tárgvalni ezt a nagyzási hóbortban fogant tervezetet nem lehet, és csak mint szimptomáját említjük meg a hihetetlenül beteges lakásviszonyoknak, a melyek közepette a seprő és a kapukulcs zsarnoki jogokat vindikál magának a főváros egész lakossága fölött. Az uj lakbérszabályzat korántsem fogja ezeket az állapotokat gyökérén megváltoztatni, itt már csak az önsegély használ. Ha a házmester urak szervezkednek a lakók ellen, a lakók is előbb-utóbb össze fognak állni és akkor a seprőnek a nyele nem a házmesterek kezében lesz, bármennyire támogassa is éber segítőtársát: a pesti háziúr ______________________________________ 9 A vér. Közli. Dr. Müller. A népek művelődési történetében a vér mindig nagy jelentőségű volt és fontos szerepet játszott. Ezen különös nedvet használták vérszerződések megkötésénél, az eskü szentségének jellemzésére, az ördöggel való czimbo- ráskodás megpecsélelésére. Vérrel engesztelték ki haragvó isteneiket a klasszikus görögök, vért áldoznak isteneiknek a különböző pogány népek Legyőzött ellenfelének vérét issza meg az elmaradt vad afrikai szerecsen, hogy áldozatának bátorságát, testi erejét örökölje. Vér volt a történelem jeLzava! Tudatlanság, előítélet, durvaság, türelmetlenség vért ontott, vért kívánt és kíván még ma is! A ki valamikor a vér monográfiáját meg fogja Írni, a történelem lapjaiban kiapadhatlan forrásra talál. Ennél hasonlíthatatlanul fontosabb azonban a vér szerepe az ember szervezetében! Évezredeken át a vérről csak azt tudták, hogy vörös folyadék, fapados, sűrű alkattal, mely a testből kijutván, azonnal alvad és kocso- nyaszerüvé lesz. A XVII. század közepén Marcello Malpighi, a római pápa ö szentségének orvosa nagyitó lencsékkel elsőnek vizsgálta meg a vért és találta, hogy ez két részből áll: folyadékból és benne úszó szerves apró kerek testecskékből, melyeket ö még zsirgömböknek nézett. Utána 1673-ban egy hollandi fizikus és górcsőkészitö, Leewenhock Antal foglalkozott behatóbban a vér vizsgálatával. Ő ezen kerek szerves testeket vértestecskéknek — globuli sanguinis - nevezte el. mely név majdnem a mai napig maradt érvényben. Megállapította, hogy mindegyik gömböcske egy önálló szerves sejt, mely finom, de elég erős, ruganyos, színtelen sejthál tyából és színes folyékony tartalomból áll, lencse alakú, sima felületű. Alakjukat szükség szerint megváltoztatják úgy, hogy bármely szűk \ éredényecskén is átcsúszhatnak. A későbbi vizsgálatok kiderítették, bogy ezen
