Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-18 / 37. szám
111. évfolyam. HH)8. szeptember IS. 37. szám. FUCCETLEH BUDAPEST Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ...................... ... 10 korona. Fé l évre.............................................. 5 Fősz erkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VH., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—53. A törvényhozás és a főváros. A képviselőház nemsokára megkezdi munkásságát. Az eddigi hírek szerint legsürgősebb feladata a választói reform megalkotása lesz, a melyet követőleg ez a képviselőház még vagy egy esztendőig fog együtt maradni; mindaddig a mig az uj választási rend életbe léptetéséhez szükséges előmunkálatok és végrehajtási műveletük elvégezve nem lesznek. Ez alatt az egy esztendő alatt a parlament munkaprogrammjában sok oly törvényalkotás van, a mely a fővárost nagyon közelről érdekli. A mai rend ellenségei igen gyakran hangoztatják — szemrehányásképen a jelenlegi képviselőház ellen — hogy ellenséges indulattal viseltetik a fővárossal szemben, daczára annak, hogy úgy a kormány, valamint a képviselőház is minden lehető alkalommal honorálta a főváros óhajait és szem előtt tartotta a főváros érdekeit és igényeit. Maga az a tény, hogy a fővárosi érdekeket közelről érintő számos törvényhozási munkálat van részben elkészítve, részint pedig elkészítés alatt: igazolja ennek a fenti szemrehányásnak a jogosulatlanságát. Itt van mindenekelőtt a főváros fejlesztéséről szóló törvény, a mely kétségtelenül aképviselőház legsürgőseb teendői közé soroztatik. Ugyancsak meg fogja alkotni a törvényhozás az uj fővárosi törvényi, mint a mely az országos választójogi reform egyenes folyománya. Közel- ! ről érinti százféle vonatkozásban a tőváros jövő fejlődését az uj ipartörvény is, a melyet Kossuth Ferencz mindenesetre még ezzel a képviselőházzal akar meg-csináltatni. A főváros fejlesztéséről szóló törvény főképen az építkezés fellendítése tekintetében biztat kedvező eredménynyel. A házadó-mentesség nagymérvű kiterjesztésével az épitési kedvet lényegesen fokozni fogja és mondhatjuk, hogy a főváros fejlődésének uj korszakát ez a törvény fogja bevezetni. Hogy az állam a főváros szépítése és fellendülése érdekében újabb terheket vállal magára, bizonyitéka annak, hogy kormányunk és a törvényhozás teljesen tudatában van annak az egész országra nézve igen fontos pozicziónak, melyet különösen nálunk a főváros — mint az ország gazdasági, kulturális és művészi törekvéseinek és állapotának látható kifejezője — elfoglal. Budapestet az ország . szivének nevezik és a törvényhozás készséggel rendelkezésére bocsátja az ország- szivének az egészséges vérkeringéséhez szükséges eszközöket. A fővárosi törvény revíziója tudvalevőleg munkában van a belügyminisztériumban. Tisztára a főváros hatóságaitól függ, hogy ez a törvényjavaslat gyorsan elkészüljön, mert a belügyminiszter — mint ismeretes — kérte a főváros véleményét a készülő reform dolgában. Ha ez a vélemény gyorsan beérkezik a minisztériumba, úgy a törvényalkotási munka jelenlegi dicséretes gyorsasága mellett bizton remélhető, hogy az uj választójogi rend életbelépése alkalmával az uj fővárosi törvény is már életbe léptethető lesz. Azokat a szoros vonatkozásokat, a melyekben a fővárosipari-, kereskedelmi- és forgalmi értékei állanak a létesítendő uj ipartörvényhez, éppen e lap hasábjain részletesen volt alkalmunk az uj tervezet publikálása idején kifejteni. A főváros képviselőinek módja nyílik a város óhajait e tervezet tárgyalására összehívandó ankéten előterjeszteni és már maga az a tény, hogy a kereskedelemügyi miniszter, a főváros véleményét e tervezetre vonatkozván kikéri, élénk bizonysága annak, hogy a törvény megalkotói tudják és érzik, mily nagy kihatással van az uj ipartörvény a főváros egyetemének gazdasági és anyagi viszonyaira E három törvénynyel még korántsem merült ki azoknak a törvényhozási feladatoknak a sora, a melyek által a főváros érintve van. De már ezek mutatják és biztosítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy úgy a kormánynál, mint a képviselőháznál a főváros érdeke jó kezekbe van letéve. A gázgyár uj ajánlata? Már hónapokkal ezelőtt hírül adtuk, hogy a gázgyár egy oly ajánlat beadására készül, a meiv az egész megváltás kérdését teljesen uj mederbe terelhetné. Most a »Magyar Estilap« azt jelenti, hogy ez az ajánlat már be is érkezett a polgármesterhez. E híradás szerint — melyet igen nagy horderejénél fogva reprodukálunk — a gázgyár uj ajánlatának főbb pontozatai ezek volnának: A társaság átalakul külön magyar részvénytársasággá, mely saját költségén felépítené a főváros által tervbe vett uj gyárakat. E gyárakat már most díjtalanul a főváros tulajdonába bocsáj- taná. A fővárostól azután bizonyos évi bérösszeg ellenében 40 esztendőre bérbevenné a társaság a gázgyárakat. A főváros közvilágítására szolgáló légszeszt ingyen szállítaná, a magánfogyasztás czéljára szolgáló gáz árát ellenben a fővárossal egyetértőleg állapítaná meg és a gáztermelés hasznából a fővárosnak részesedést biztositana. A negyven esztendei bérlet lejárta után pedig a gyárak teljesen díjtalanul a főváros birtokába mennének át. Nincs módunkban megállapítani, vájjon ez az ajánlat tényleg megtétetett-e. A gáztársaság intéző körei határozottan tagadják, hogy bárminemű uj ajánlatot beadtak volna. Viszont azonban a közlést hivatalosan sehol- sem czáfolta meg, épp oly kevéssé, mint a mi közlésünket annakidején. Egyéb beavatott és teljesen szavahihető forrásból pedig megerősítik előttünk azt, hogy a gázgyár tényleg adott be a polgármesternek uj ajánlatot. Természetesen nem áll módunkban tehát ezzel az állítólagos ajánlattal érdemben foglalkozni, minthogy tisztára attól függ az elbírálása, hogy financzialiter miképpen alakul a mérleg. Elvi álláspontunk ez ügyben kezdettől fogva az volt, hogy a megváltás fűre et simple pénzügyi kérdés, nem pedig önczél. Ha a gázgyár ténvleg ily értelmű ajánlatot adott be — a mit őszintén megvallva, magunk is alig hihetünk — úgy ez az ajánlat alkalmas lehetne arra, hogy a megváltás elhatározott proczesszusát megakassza. Mert akkor egyszerűen czeruzát kell a kézbe venni és ki kell kalkulálni, hogy a főváros úgy jár-e jobban, ha kifizeti a megvállási összeget, felépiti az uj gyárakat és saját-kezelésben üzembe helyezi-e őket, vagy pedig akkor van-e nagyobb haszna, ha díjtalanul kap 40 év múlva ma még modern, de 40 év múlva bizonyára elkoptatott üzemeket. Továbbá évi bérösszeget, ingyen utczai gázt, és ilyen vagy amolyan haszonrészesedést. Mint látható tehát, valami készül a kulisszák mögött. Ezt igazolja a saját megbízható értesítésünk, de az is, hogy a gázgyárak az uj ajánlattal szemben teljes hallgatásba burkolózik. Az ügy roppant nagy fontosságára és sürgősségére való tekintettel azonban titkolózásnak itt helye nem lehet. A megváltáshoz szükséges előkészületek javában lobnak, az utolsó szó — ha ugyan már ki nem
