Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-11 / 36. szám
3 FÜGGETLEN BUDAPEST. cselekszik, a mikor saját maga csap fel ipari vállalkozónak és veszi el a munkát ugyanattól a magánipartól, a melynek mesterséges fejlesztésére milliókat költ. Ezzel az állásponttal szemben Wekerle Sándor pénzügy- miniszter igen helyesen azt az elvet vallja, hogy az állam, nem nézheti tétlenül a magánipari vállalatoknak szövetkezését az állam mentül nagyobb megsarczolására, hanem hogy a hol kartell-szerződések által tetemesen megdrágítva fedezhetné csak az állam szükségleteit, ott az állam maga köteles mint ipari termelő a maga szükségleteit lehető legolcsóbban előállítani. Ezt az igen helyes elvet követi Wekerle legújabban az állami kőszénbányászat létesítésével, a melynek az a célja, hogy az államvasutaknak biztosítsa a szükséges kőszenet szénbánya-vállalataink árfelsrófoló törekvései ellenében. A közszállitások kiadásának egyetlen helyes módja pedig a nyilvános versenytárgyalás, amelyen kiderül, hogy mely vállalat szállítja a legkedvezőbb feltételek mellett a szükségletet. Ha ez a legolcsóbb vállalat az állami üzem, úgy ennek kell a szállítást elnyernie. Mert az állam — minden ipar- fejlesztési törekvése mellett — sem lehet a nagyipari vállalatok fejőstehene és nem hagyhatja magát összetett kezekkel kifosztani. A mi az állami közszállitásokra nézve áll, ugyanaz lehet csak irányadó a város közmunkálatára is. És ezért igen helyes álláspontot foglalt el a bádogosok kérelmével szemben Bárczy István polgármester, a mikor kijelentette, hogy a vízmüvek igazgatósága ezentúl csak mint legolcsóbb ajánlkozó nyilvános pályázaton kaphat munkát. A városnak fiskális-érdekeit még fokozottabb mértékben kell szem előtt tartania, mint az államnak, mert Budapest a maga éppen nem kedvező pénzügyei mellett egyáltalán nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a város pénzén iparfejlesztést űzzön. Ez az iparfejlesztési szempont amúgy >s igen gyakran ránczigáltatik elő, a mikor magánvállalkozások anyagi érdekei forognak szóban és elég gyakran halljuk hangoztatni az iparfejlesztés érdekét a községi üzemben való házi kezelés ellen is. Ám az igazi szociális érdek azt parancsolja, hogy a község minden szükségletét ott fedezze, ahol a legolcsóbban lehetséges, mert minden tulkiadás a közönség megler- helését jelenti egyes magánosok nagyobb haszna érdekében. Reméljük, hogy a polgár- mesternek állásfoglalása a bádogosokkal szemben irányadó lesz minden egyéb városi köz- szállitásnál. Ideje végre megszoktatni gyárosainkat arra, hogy ne csak az államtól és a várostól várjanak megrendelést, mert az ilyen közhatósági gondnokság mellett sohasem fog iparunk a maga lábán járni. Függetlenségi pártélet Budapesten. A II. kerületi függetlenségi és 48-as pártkor rendes összejöveteleit hetenkinl kétszer — szerdán és szombaton — tartja. A szerdai összejöveteleket a nyári idény alatt a Bruckbauer Mátyás vendéglőjében (II., Pasaréti-ut 25.), a szombati összejöveteleket saját körhelyiségében (II., Corvin-tér 2. I.). Októbertől —májusig mindkét napon az utóbb említett helyen. Az V. kerületi lipótvárosi függetlenségi- és 48-as kör rendes összejöveteleit hetenként szerdán este 9 órakor és pedig rendszerint saját helyiségeiben: a jelen nyári hónapokban azonban kivételesen a Wam- petics-féle vendéglőben tartja. A VII. kerületi függetlenségi- és 48-as pártkor a nyári hónapok alatt rendes szerdai társasvacsoráját régi nyári helyiségében : a Lengyel-féle vendéglőbe (Aréna-u. 58. sz.) tartja. A „Kőbányai függ. 48-as kör“ hetenként egyszer, csütörtökön tartja összejöveteleit saját helyiségében. (Kőbánya, Martinovits-tér 2. szám, ifj. Roith György vendéglőjében. Felkérjük a budapesti függetlenségi párti szervezeteket, közöljék e la]) szerkesztőségével, hogy rendes heti. vagy havi összejöveteleiket hol és mikor tartják. N y i 1 t t é*r ür. med. Blum Róbert fogorvos, lakik: VI. Andrássy-ut 9. I. em. Rendel 9—5-ig. A hétről. A miről a polgármester ur megfeledkezett. Az a rendelet, melyet Bárczy István polgármester a városi hivatalok munkaideje tekintetében bocsájtott közre, némiképpen megnyugtatja azokat, akiknek gyakrabban van dolguk a város különböző hivatalaiban. Ez a rendelet — ha nem is szünteti meg végképpen — de talán alkalmas lesz csökkenteni azoknak az anomáliáknak a számát, hogy az ember tízszer is eljárjon valamely városi hivatalba, inig ott találja azt a hivatalnokot, akivel ügyes-bajos dolgát elvégezheti. Üdvös eredményt tehát ettől a rendelettől sem igen várunk. A lelkiismeretlen hivatalnok mindig fog kibúvót találni, hogy a fenyegető rendbírság elől meneküljön. De ha már a polgármester a közönség érdekében jónak látta a rendelet kibocsájtását, ne feledkezett volna meg egy igen fontos körülményről. Arról, hogy utasította volna a személyzetet, hogy a közönséggel udvariasabban bánjon. Hiszen már a köztudatba ment át, hogy a kinek valamely városi hivatalnál akad bárminemű dolga, úgy bánnak ott vele, mintha vádlottként állana bírái előtt. A leginczi-finczibb diur- nista is kényuraskodik a közönséggel, parancsot oszt, rendelkezik, utasít s még jó, ha nem gorombáskodik vele. Csak figyeltetné meg egyszer a polgármester az elöljáróságoknak vagy adóhivataloknak azokat az osztályait, a hol a nagyközönség — az adózók nagy tömege — sűrűn megfordul. Égbekiáltó az a nyersesség, melylyel e helyeken találkozunk. S a közönség ezzel szemben lehetetlen. Adjon módot a polgármester a nagyközönségnek, hogy az ily irányú panaszok is meg- hallgattassanak és tapasztalni fogja, hogy ezen a viszásságon segíteni feltétlenül kell. Az alsóbbrendű tisztviselőknek efféle magatartása sokkal bántóbb, sértőbb és elviselhetetlenebb a nagyközönségre nézve, mint az, hogy néha félnapokat kell elfecsérelni, mig valamely városi hivataltól ügyében felvilágosítást kap Gondoskodjék a polgármester arról, hogy az udvariatlan vagy goromba tisztviselőkkel szemben a nagyközönségnek megtorló eszköz álljon rendelkezésére. Hisz az a legkevesebb, hogy az adózókkal a város közegei udvariasan beszéljenek. És amely tisztviselő ez ellen vét, bűnhődjön is meg érte. Ha hétrét tud görnyedni akkor, a mikor például egy bizottsági tag téved be hozzá, adja meg a köteles tiszteletet kivétel nélkül a főváros bármely polgárának. Valami bűzlik Dániában. Köztudomású dolog, hogy a közgyűlés még a nyári szünet előtt egyhangúlag kimondta a " gázgyárak megváltását. Nekünk ez a teljes egyhangúság nem tetszett. Sejtettük vagy megéreztük, hogy e ritka egyhangú megnyilatkozásával a közgyűlés még korántsem zárta le a megváltás kérdésének aktáit. Nem is csalódtunk. Lapunknak valamelyik julius havi számában biztos forrásból nyert jelentés alapján megírtuk, hogy a gázgyárak igazgatósága ajánlati tervet fog a polgármesternek átnyújtani, mely terv amellett, hogy első pillanatra a fővárosra nézve igen kedvező feltételeket tartalmaz, másrészt meghagyja a gázgyárakat az eddigi vezetőség kezében. Ez a híradásunk a szenzáczió erejével hatott és nem is czá- folták meg akkor sem, azóta sem. Közben azonban az történt, hogy a tanács felszól i- totta a város mérnöki hivatalát, hogy tegyen javaslatot az uj gázgyárak építési tervének a beszerzésére. Ä mérnöki hivatal e megbízatásnak megfelelt és terjedelmes javaslatában oda konkludál, hogy az uj gázgyárak építése nemzetközi pályázat alapján történjen. Ez a punktum saliens. Hiszen tetszik tudni, mit jelent egy nemzetközi pályázat? A pályázat kiírása (e fölött még a tanácsnak kell döntenie), határidő kitűzése, bírálat stb. és egyszer csak azon vennők észre magunkat, hogy minderre egy esztendő is kevés. Pedig hát ez a kérdés addig igazán nem vajúdhat. Legalább is nem szabadna vajúdnia! Azért mondjuk, erős a gyanúnk, hogyr: valami bűzlik Dániában! A m. kir. államvasutak rágalmazója. A m. kir. államvasutak igazgatósága alábbi sorok közlésére kér fel bennünket: A külföldi, főleg pedig a német és franczia sajtóban egy Luksch Vilmos nevű egyén, huzamosabb idő óta a magyar királyi államvasutak igazgatósága ellen irányuló sértő és rágalmazó czikksorozatot tesz közzé. E rágalmak arra veze- tendók vissza, hogy az igazgatóság vele, mint meg- bizhatatlannal, szerződéses viszonyba lépni nem kivan és mert a magyar királyi államvasutak tagadó álláspontja miatt ezzel szemben támasztott igényeivel a bíróság által elutasittatott. Nehogy Luksch rágalmai esetleg a nagy közönséget — a mely nevezettnek korábbi ténykedése és czéljai felöl tájékozva nincsen — bizonyos irányban tévedésbe ejthesse; Luksch Vilmos egyéniségét és megbízhatatlanságát kellő viágitásba helyezendők, felemlítjük, hogy Budapest székesfőváros polgármestere nevezett ellen, a székesfővárosi adminisztratiónak többrendbeli rágalmazásai miatt bünfenyitő feljelentést tett, minélfogva a budapesti kir. törvényszék Luksch Vilmost a fentiekben elkövetet és a büntetőtörvénykönyv 258., 262. §§. és a 270. §. 2. pontjában meghatározott nyilvános rágalmazás vétségében bűnösnek mondotta ki és 55903/900 számú ítéletével 3 havi fogházzal sújtotta, mely Ítélet a budapesti kir. ítélőtábla 3684/901 B. sz. ítéletével helybenhagyva az ez ellen benyújtott semmiségi panaszt pedig a kir. Curia 880/902 B. sz. végzésével elutasította. Luksch az ítélettel reá mért büntetés alul szabadulandó külföldre szökött és igy a magyar királyi államvasutak vezető egyénei által ellene rágalmazás miatt folyamatba tett, bűnügyben, a tárgyalás megtartható nem volt. Budapest, 1908. szeptember hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Magyar királyi államvasutak. 218992/908. sz. Fiv. Hirdetmény. Az őszi hadgyakorlatok alkalmából, a polgári teher- áruk forgalmának korlátozása és szállítási póthatáridő alkalmazása iránt tett intézkedésekről. A veszprémvidéki őszi hadgyakorlatok alkalmából, a csapatok elszállítása folytán nagy mérvben igénybe vett s alább megnevezett vonalainkra nézve, a következő intézkedések tétetnek : 1. Folyó évi szeptember hó 18., 19., 20. és 21-én a polgári teheráruk (élő állatok és gyorsan romló KOVALD F T.T I Gyár és fő üzlet: B Budapest. VII., Szövetség’-utcza 3?. Gyűjtőtelepek ;i székesfőváros minden részében. — Képviseletek íi vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
