Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-24 / 34. szám

autonómia és a polgárság minden köz- remőküdésének megóvása mellett is jó közio-azo-atás másként el sem képzelhető, mint anyagilag független, állásában és exisztencziájában biztosított tisztviselői karral. Különösen a polgármesternek jogkörét tartjuk kibővitendönek mert mint Bécs város példája is mutatja, erélyes és erős egyéniség a polgármesteri székben, megfelelő hatáskörrel felruházva, óriási eredményeket érhet el városa érdekében. Legyen a polgármester tényleg feje és legfőbb vezetője a községi életnek, és ehhez képest magának a tóvárosi törvényhatósági bizottságnak is.

Nem kételkedünk benne, hogy a főváros tanácsának előterjesztése ezeket a szempontokat ki fogja domborítani. Csakhogy a fővárosi hatóság véleményének meghallgatásával még nincsen kimerítve azoknak a tényezőknek a köre, a kik a készülő törvénytervezet tekintetében meghallgatandók. így elsősorban figyelmet érdemel a főváros legtöbb tagot számláló függetlenségi pártjainak a véleménye. Igen helytelen eljárásnak tartanok, ha ez a tervezet nem az összes érdekeltek meghallgatása alapján készülne el, mert sokkal czélszerübb, ha a kodifikátor a minden oldalról jövő kívánságokat meghallgatja, mielőtt még a törvényjavaslattal elkészül, mintha már kész tervezettél szemben hívják meg állásfoglalásra a különféle illetékes fóru- mókát, mert könnyen megvan a hajlan- | dóság a miniszterben és közegeiben, hogy a kész tervezethez túlságosan ragaszkodnak, a mint erre a törvényhozás praxisában számos példa van. Az utólagos ankéteknél sokkal czélszerübbnek

tartjuk ezért az összes vélemények előzetes bekérését és hogy a belügyminiszter ezt az üdvösebb módját választja a törvényelőkészitésnek, arra nézve biztató tünet a fővárosnak véleményadásra való felhivása. Ha ezt az anyag-, vélemény- és kívánság-gyűjtést a miniszter az egész vonalon folytatni fogja, bizton várható, hogy a m uiszter felhivása a budapesti függetlenségi pán tot sem fogja elkerülni.

Nyomorúságos lakásviszonyok,

A tiszti főorvos jelentése.

Mindenki tudja, már a verebek is csiripelik, hogy a fővárosban lehetetlenek a lakásviszonyok. Most dr. Magyarevits Mladen tiszti főorvos fújja meg a riadót, kimutatván, hogy a közegészségügyi állapotnak mérhetetlen kárára válik a budapesti lakásnyo- moruság. A főorvos előterjesztésben kimutatja, hogy közegészségügyi viszonyaink javulásában határozott stagnálás állott be, ugv hogy a halálozási arányszám jóval nagyobb, mint a milyen megfelelő viszonyok között lehetne. Az előterjesztés egész őszintén kimondja, hogy ezek a rossz lakásviszonyok a szegényebb néposztályok körében valóságos pusztítást végeznek, mert a legveszedelmesebb fertőző betegségek : kanyaró, vörhenv, tüdővész és az utóbb előfordult kiütéses tífusz nagy terjedése egyenesen a lehetetlen lakás- viszonyokra vezetendő vissza.

Bennünket, a kik folytonosan hangoztat- juk a mai állapotok tarthatatlanságát és a főváros legsürgősebb kötelességének a czél- tudatos és üdvös lakáspolitikát valljuk, éppenséggel nem lep meg az az összefüggés, a melyet a tiszti főorvos most megáilapit a lakásínség és a fertőző betegségek és halandóság között. Hiszen a modern közegészségügyi tudomány alaptétele, hogy a higiénia legfőbb követelménye a tiszta és egészséges lakás. Budapesten pedig e higiénikus követelményeknek éppen az ellenkezője forog fenn. Nem akarjuk e helyütt ismételni a tiszti főegv szól sem értettem belőle. Rendesen ezt kiabáljak az embernek: »farmer ejrknatn!« Ez az egyetlen magyar mondat, a melyet megtudtam jegyezni. Stern Jacques bankár barátom szóba ereszkedett egy-két íiakkerkocsissal, a kik rögtön arra figyelmeztettek, hogy most drága a kocsi, mert lóversenyidény van. Erről jut eszembe, hogy Budapesten roppant sok ló sántulhat meg a lóversenyen, mert az egy- ; fogatú kocsik lovai egytöl-egyig sánták és bénák. Úgy látszik, a sport itt nem jár jó eredménynyel a lótenyésztésre.

Budapesten feltűnően sok a kávéház,a melyben az emberek kávét isznak és újságokat esznek. A magyar újságok arról nevezetesek, hogy franczia nevet kinyomtatni egyáltalán nem tudnak. így én egy és ugyanabban a pillanatban nevemet 10 egymásutáni sorban ennyiféleképen olvastam : Cailleaux, Cailloux, Cailleux, Caillox, Callaux, Calleaux, Caillüx.

A tőzsdén meglepett a hosszú folyosó, amelyben bizonyára a marathoni futásra treníroztak a bajnokjelöllek. Hallom, hogy megjelenésemkor a tőzsdeemberek közt élénk feltűnést keltett, mily jól tudok francziául. Az egyik élelmes tózsér ezt arra magyarázta, hogy miniszter vagyok ; egy másik pedig azzal toldotta meg a magyarázatot, hogy pláne franczia miniszter. Azt mindenfelé láttam, hogy roppantul

szeretnének tőlünk sok száz millió frankocskát kölcsön venni. A kölcsönvevés általában virágzik Budapesten. Azt hallom, hogy különösen az eszméket és a tudást veszik kölcsön némelyek másoktól.

Két dolog az, a mit egyáltalán nem láttam : az egyik a rendőr az utcán, a kire bizonyosan nincs szükség a jó közbiztonsági viszonyok mellett; a másik a villamos kocsik a megállóhelyei ten. Ezek a jármüvek ugyanis a megállóknál mindig túl vannak zsúfolva s azért hiába is állnának meg; ha pedig mégis megállnak, menet közben cselekszik ezt valamelyes felmerült akadály miatt.

Mindent összegezve, Budapestet igen kedves városnak találtam, a hol az embereknek jó dolguk lehet, mert vagy az utczán sétálnak, vagy a kávéházakban üldögélnek.

NB. Budapest köztisztasága tökéletes. Még a patinát is lekefélik a bronzszobrokról. A föld alatt nagy katakombák vannak, a melyeket folytonosan alátámasztanak ; ezért van az utczák nagy része felszaggaiva. A budapesti közforgalom igen élénk. Azt hallom, hogy egész házakat és utczakövezeteket szoktak olyankor elszállítani, á mikor senki sincs jelen. A hatóság pedig diszkrét és tapintatos, merL ilyenkor nem szokott beavatkozni a szabad forgalom lebonyolításába.

orvos igen tanulságos előterjesztésének a tartalmát, mert hiszen a főváros ügyeivel törődő minden embernek kötelessége ezt az előterjesztést elolvasni. De nem mulaszthatjuk el némi elégtétellel utalni azokra az egyes mozzanatokra, a melyek ebben az előterjesztésben az általunk régen hangoztatott álláspontot igazolja.

így már évekkel ezelőtt reámulattunk a községi szocziálpolitikáról Írott czikksoroza- tunkban a hajléktalanok menházának teljesen elégtelen voltára. Most a főorvos kate- gorice kijelenti, hogy a meglevő menhely egyáltalán nem elegendő, és hogy azoknak megszaporitása nélkülözhetetlen. Magyarevits dr. az ágyra jár ók igen nagy számát — ezt a valóságos budapesti speczialitást — egyenesen a menedékhelyek e kis számára vezeti vissza, a mikor igen helyesen megállapítja, hogy a munkások és iparossegédek e menedékhelyeket elkerülik, mivel ezek lakói többnyire kétes erkölcsű és foglalkozású egyének. Mi a magunk részéről ismét csak azt hangsúlyozzuk, hogy a menhely ügyet nem lehet a koldusok és általában a szegényügy kérdésének tekinteni, hanem ezt is be kell illeszteni a község szocziális gondoskodásának a keretébe. Nem er az semmit sem, hogy egy szerény anyagi erők felett rendelkező jótékony egyesület kezeli és tartja fenn a menhelyeket, mert természetes: ez az egyesület éppen csak annyi embernek adhat éjjeli szállást, a mennyi anyagi eszközeiből ki- tellik, holott a fővárosnak volna kötelessége hatósági eszközökkel arról gondoskodni, hogy annyi egyén nyerjen szállást, a hány hajléktalan akad. Éppen ezért teljesen elégtelennek tartjuk a tiszti főorvosnak azt a javaslatát, hogy egyelőre csak két menedékhelyet létesítsenek összesen 500 ágygyal. Ez talán numerálna egy olyan városban, a hol rendezettebbek a lakásviszonyok, de nem ott, a hol a lakásínség következtében sok ezerre megy a hajléktalanok száma. Semmi esetre azonban nem szabad az uj menhelyeket az egyesület által megcsináltatni, hanem ezt az ügyet a fővárosnak kell megoldania, még pedig nagyobb áldozatok árán és sürgősen: a felveendő nagy beruházási kölcsönből.

A tiszti főorvos többi indityánya, mely a népszálló és a magánvállalkozás utján létesítendő tömeges éjjeli szállásokról, a szükséglakásokról és az olcsó primitiv lakások építéséről szól, a magunk részéről is helyeseljük, csakhogy általánosságban keveseljük az előterjesztésben javasolt mértéket. Háromszáz személy részére szolgáló népszálló és 44 szükséglakás igazán nem sokat változtatna a nyomorúságos állapotokon, mert hiszen ezzel és a javasolt két menhelylyel együtt csak mintegy egyezer személy nyerne szállást, a mi igazán elenyésző csekély szám a budapesti viszonyok mellett. A javasolt 3000 igen olcsó, primitiv lakás építését mi is nagyon üdvösnek és kívánatosnak tartjuk.

Általában nem győzzük elégszer ismételni, hogy legyen vége már egyszer a loldo- zás foldozásnak ebben a kérdésben, mert ilyen evőkanalanként való adagolás mellett nem lendíthetünk a lakás viszonyokon és nem teremthetjük meg Budapesten a modern köz- egészségügyet. Székesfővárosunk nagy beruházási akczió küszöbén áll, melynek czéljaira több 100 millió korona kölcsönt szándékozik felvenni. A lakásmizériák kiküszöbölését csináljuk meg tehát egyszerre nagyszabású módon és ugv, a mint egv csaknem millió lakos