Független Budapest, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-03 / 31. szám
Ill, évfolyam. 1908. augnsztng 3. 31. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, Budapesti függetlenségi és 48-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Vlegjelcnik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... ... 10 korona. Fél évre ... ... .. ... ... ... ... 5 „ Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Telefon 71—58. Az uj ipartörvény és a főváros. (Czikksorozat.) II. A bizonytalan munkásviszonyok leginkább a kis- és középipart sújtják, a melyeknek csekély anyagi ereje; bö tartalékok gyűjtését meg nem engedi és melyek ennél fogva legjobban megérzik a munkaszünetelés kárait. A munkások szervezkedésével szemben az iparosok eddigelé nem igen tudtak megfelelő védekező szervezetekbe tömörülni. A kisiparosok autonom szervezetei: az ipartestületek és ipartársulatok sztrájkok alkalmával megpróbálják ugyan az egyöntetű közös eljárást a munkásokkal szemben, de az együttes védekezés többnyire csütörtököt mond azáltal, hogy a munkaadók egy része a saját szakállára egyezkedik a sztrájkolókkal. így volt ez eddig csaknem minden nagyobb sztrájknál, hogy csak egyet említsünk: legutóbb a hentessztrájk alkalmával is. Igaz, hogy az építőiparosok szövetségének a megalakulásával történt kisérlet a munkaadók szervezésére, de ez a szövetség egyrészt nem terjed ki az összes szakmáju munkaadókra, másrészt pedig túlkapásokra ragadtatta magát, amelyek az annyira áhítozott ipari békének éppen nem válnak javára. A munkaadók egyöntetű eljárásra való szervezkedésének ezt a hiányát akarja pótolni az ipartörvény tervezete. E tervezet megalkotója, Szterényi államtitkár igen helyesen abból a modern felfogásból indul ki, hogy a gazdasági béke munkaadó és munkások közt csak úgy lehet biztosítva, ha erős munkásszervezetek ugyanily erős munkaadószervezetekkel kötnek munkaszerződést. Ezzel garantáltaik az, hogy a munka- szerződés mindkét részről pontosan be- tartatik, mert a szervezetek szigorúan őrködni fognak tagjaik szerződéshüsége fölött. A két rendbeli szervezet, vagyis egyrészről a munkások szakegyletei, másrészről a munkaadók szövetségei az uj tervezetben teljesen egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel ruháztatnak fel, a minek az lesz az üdvös hatása, hogy munkabér vagy egyéb differencziák felmerülése esetén meg lesz ellenfeleknek látható és illetékes szervük, mely a tárgyalásokat folytathatja és az összeségre nézve kötelező megállapodásokat köthet egymással. Igen nagy haladás a szoczialista kívánságok irányában a kollektiv munkciszerződés ez elismerése, mert a tervezet megszünteti a most oly gyakori villongásokat a munkások és munkaadók által felvetni szokott hatalmi kérdésekben. Ugyanis a tervezet megtiltja — tehát jogilag semmisnek nyilvánítja — az oly sztrájkokat vagy az oly munkáskizárásokat, a melyeknek czélja akár valamely munkást kirekesz- teni, akár valamely munkaadót bojkott alá venni. Tehát a jövőben a munkások többé elő nem Írhatják a munkaadónak, hogy csak szervezett munkással dolgoztasson, sem pedig e feltételt elfogadni vonakodó munkaadót nem bojkottálhat- nak, másrészről a munkaadók meg nem tilthatják munkásaiknak, hogy ne tartozzanak valamely munkásszervezetbe és nem rekeszthetik ki szervezett munkásaikat a munkából. Már ebből is látható, hogy a tervezet mennyire egyformán osztja el a jogokat és kötelességeket munkások és munkaadók között. Leggyakoribb visszaélése a sztráj- kolóknak manapság az. hogy a dolgozni akarókat terrorizmussal akadályozzák meg a munkában. Ennek a terrorizmusnak véget vet a tervezet, midőn kimondja, hogy tilos az oly eljárás a sztrájkolok részéről, a mely a dolgozni akaró munkásokat bármi néven nevezendő erőszakkal vagy fenyegetéssel vissza akarja tartani a munkából. Viszont azonban a munkaadóknak is tilos az úgynevezett fekete listákat alkalmazásba venni, vagyis bizonyos nekik nem kedves sztrájkrendezőket a munkából akként kirekeszteni, hogy azok sehol munkát ne kapjanak. Es még egy igen nagy horderejű intézkedéssel biztosítja a tervezet úgy a munkás-, valamint a munkaadó egyesületeknek a bérharczok- ban való közreműködést, azzal tudniillik, hogy egyenesen megengedi az egyesületek képviselőinek, hogy a sztrájkok vagy munkáskizárás elhatározása végett egybehívott gyűléseken, az egyesületek képviselői is részt vehetnek. Eddig az volt a jogállapot, hogy a papíron, pro forma a szakegyesületek nem folyhattak be sztrájkok rendezésébe, mert az alapszabályok ezt meg nem engedik. Mindamellett nyílt titok, hogy a sztrájkokat a legtöbb esetben a szak egyesületek rendezték a nélkül azonban, hogy a háttérben maradó egyesületek és funkczi- onáriusát a sztrájkok alkalmával elkövetett túlkapásokért felelősségre lehetett volna vonni. A jövőben ez másként lesz. A szakegyesület igenis kimondhat, intézhet és vezethet sztrájkot, csakhogy a maga saját, teljes jogi felelőssége mellett, úgy magánjogilag, mint büntetőjogilag. A szakegyesületeket a jogtalan sztrájkok által rendezett károkért felelősségre lehet majd vonni, mert e károkért az egyesület egész vagyonával egyetemlegesen felelős. Viszont az egyesületnek is megadatik az a jog, és megadatnak neki a kényszereszközök is, hogy tagjait a munkaszerződés feltételeinek pontos betartására kényszerithesse. Ezáltal a sztrájmozgalmak bizonyos jogilag megvont határok közé szorittatnak, a melyeken belül sem a munkásságnak, sem az iparnak és vállalkozásnak nem okozhatnak olyan nagy károkat, mint eddigelé És ugyanez áll a munkaadók egyesületeire is, a melyeknek túlzó álláspontjával szemben ma az államhatalom tehetetlen. Hogy példát említsünk: a hentesmunkások legutóbbi sztrájkja tisztára azon fordult meg, hogy a hentesmesterek megtiltották munkásaiknak a szakszervezet kebelében való maradást. A munkások egyesülési szabadsága szempontjából ez kétségtelenül sérelem volt, de a hatóság nem avatkozhatott a dologba azért, mert a hentesmesterek arra hivatkoztak, hogy mindenki azzal dolgoztathat, a ki neki tetszik. A tervezet a munkaadóknak ezt a jogát el nem veszi ugyan, de megtiltja, hogy a munkaadók bármiféle megállapodással és munkáskizárással a munkásokat valamely egyesületükből való kilépésre rábírja, vagy rábírni törekedjék. Ékként válik a tervezetben élő valósággá az a jog- egyenlőség, a melyről a szoczialisták azt állítják, hogy csak a papíron van meg, mert a valóságban a tőke hatalmával szemben a munkások tehetetlenek. A tőkének ezt a túlsúlyát és nagyobb erejét paralizálja a tervezet igen bölcsen a munkások szervezeteinek meg- erősitésével, gondoskodván azonban egyúttal arról is, hogy ez erős szervezetekkel ugyanilyen erős munkaadó szervezetek álljanak szemben. Mindezekből látható, hogy a tervezet a sztrájkot és munkáskizárást pontosan körülirt jogi formákba önti és ezáltal az ipari békének biztos alapot teremt. Mindenki tudja majd, mihez van joga és mi a kötelessége, és úgy a jc- gok mintakötelességek teljesítését a tervezet a megfelelő szankcziókkal biztosítja. Az inzolvens vízvezeték. Legnagyobb büszkeségünk, a fővárosi viz, bajban van. Kiderült, hogy szép is, jó is, csak egy kicsit kevés. Nyaranta megesik,
