Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-18 / 7. szám
AZ EKZSÉBKTVÁIWS. 3 folyton buzgólkodó ember szállott vele a sírba : méltán megérdemli részünkről is a kegyeletes megemlékezést és az őszinte sajnálkozásnak igaz szavait! Fektor Ferencz a fővárosban született és 62 évet élt, tevékeny, küzdelmes, lelkesedéssel teli munkában. Már ifjú korában mint önkéntes a közös hadsereg kötelékébe lépett és résztvelt az 1866-iki olasz hadjáratban, a hol egy sikeres ütközet után nyomban őrmesterré lépett elő. A hadjárat befejezése után mint fogalmazó a főváros szolgálatába lépett, az igazságszolgáltatás államosítása alkalmával pedig a budapesti kir. törvényszékhez lépett át, hol is mint a telekhivatal főnöke a jogkereső felek, kar- társai és hivataltársai szeretetétöl környezve, szolgált haláláig. A főváros telekkönyveinek átalakításában fontos munkálatot végzett, a telekkönyvi pályára lépő fiatalságot szeretettel oktatta s igy ma már a felsőbb bíróságoknak is több tagja a kellő gyakorlatot az ő útbaigazítása folytán szerezte meg. Betegségéig hosszú éveken at a lelekönyv- vezetők országos egyesületének elnöke volt. Azonkívül úgy a zugiói függetlenségi körnek, valamint a VI—VII. kerületi kültelki »Testvériség« asztaltársaságnak is haláláig elnöke lévén, bölcs vezetésével és szilárd akaratával mindkét egyesületet anyagi és erkölcsi sikerre vezette. Székesfővárosunkat határtalanul szerette. Bizottsági tag korában a főváros közgyűlésén gyakran felszólalt közérdekű dolgokban és a külterület fejlődése sokat köszönhet Fektor Ferenc buzgalmának. Pénteken délután temették el Fektor Ferenczet nagy részvét mellett. Végtisztességén tengernyi tisztelője volt jelen. A VII. kerületi függetlenségi és 4cS-as pártkör, valamint a zuglói függetlenségi pártkör nagyszámú küldöttséggel képviseltette magát. Ravatalánál Köpesdy Sándor, a »Testvériség« nevében, Drégely Dezső a »Zuglói Kápolna-Egylet« nevében és Keresztesi Samu ref. lelkész a VII. kerületi belső-, valamint a zuglói függetlenségi és 48-as párt nevében búcsúztatta a kerület érdemes halottját. A zuglói szakaszjegy. Sokat és méltán panaszkodnak nálunk a közúti közlekedés méregdrága voltán. A vállalatokkal fennálló szerződések megkötésénél a főváros — sajnos — nem volt eléggé tekintettel a szegény néposztályok érdekére és elmulasztotta, hogy a vitelbérek megállapításába ebből az igen fontos szocziális szempontból beleszóljon. Csak ennek a nemtörődömségnek tulajdonítandó, hogy akárhány kültelki viszonylatban méregdrága a közúti közlekedés, főkép azáltal, hogy a szakaszhatárok elhelyezése nem felel meg a forgalom természetes igényeinek. Nagy mértékben áll ez különösen a budapesti közúti Vasút zuglói szakaszára nézve. Köztudomású, hogy a Zuglóban piacz nincsen s a zuglói lakosság, melynek legnagyobb része szerény viszonyok között él, bevásárlásait benn a Városban végzi nap nap után Már most a zuglói szakaszjegy csak az Aréna-utig érvényes, azontúl már 20 filléres jegyet kell váltani. Holott a Garai-tér is, melyen a legközelebbi piacz van, már az Aréna-uton belül fekszik. A legkevesebb tehát, a mit a Közútitól megkövetelhetünk, az, hogy a szakaszhatárt tolja beljebb legalább is a Baross-térig. Elég baj már az, hogy a zuglói villamos sokszor negyedórát várat magára, sőt a nap legforgalmasabb szakaiban gyakran 2—3 telt kocsi megy el a várakozó előtt, mig az egyikre fel tud kapaszkodni. Legalább drága ne legyen ez a rossz közlekedés! A budapesti gör. szertartásu katholikus egyházközség folyó hó 10-én tartotta első rendes közgyűlését a váczi-utczai uj városháza közgyűlési termében, mely erre az alkalomra számos hivővei telt meg. Melles Emil gör. szer. katholikus apálplébános mint elnök- hazafias imát mondott és megnyitó beszéddel üdvözölvén a megjelenteket, az első rendes önkormányzati közgyűlést megnyitotta. Ezek után dr. Pásztélyi Jenő világi elnök vázolta a 11 évi nehéz, de odaadó fáradhatatlan működést, kiemelte a herczegprimás és Firezák püspök hathatós pártfogását, valamint a fővárosnak mint patronátusnak anyagi támogatását, melyeket zajos éljenzéssel honorállak. A székes főváros képviseletében megjelent dr. Vaszilievits János alpolgármester válaszában kijelentette, hogy a főváros szívesen járult az anyagi támogatáshoz és tőle tel- helőleg ezentúl is fog áldozatot hozni, mert meggyőződése, hogy egy hazafias egyházköz séget, melynek a fővárosban hivatása van, kötelessége támogatni. A választások egyhangúlag megejtetvén, dr. Pásztélyi Jenő lett az egyházközség világi elnöke, továbbá titkár, jegyző, 68 képviseleti tag és 25 képviseleti póttag szintén egyhangú megválasztása után az apátplébános imát mondott és áldást kérvén az egyházközségre és a hazára, a közgyűlést berekesztette. Kereskedelmi iskola az Erzsébetvárosban. Lapunknak, az »Erzsébetváros«-nak kezdeményezésére szerdán este hét órakor az Erzsébetvárosnak mintegy négyszáz polgára értekezletre gyűlt össze az Almássy-téri függetlenségi körben, bogy a VII. kerületben létesítendő felső kereskedelmi iskola ügyében állást foglaljanak. Az értekezleten Szutrély István iskolaszéki alelnök elnökölt. Az értekezleten a felszólalók kifejezést adtak neheztelésüknek a miatt, hogy a politikusok és az újságok sürgetése ellenére sem nevelhetik gyermekeiket a kereskedelmi pályára, mert nincs elég felső kereskedelmi iskola. Elismerték a felszólalók, hogy a székesfővá ostól kereskedelmi iskola felállítását követelni nem lehet, mert az még az elemi oktatás költségeit is alig bírja fedezni. Azonban a kormánynak nem szabad tétlenül néznie azt, hogy az Erzsébetváros, bármely vidéki városnál nagyobb kerület, a hol csupa iparos, kereskedő, vasutas, postás stb. lakik, felső kereskedelmi iskola nélkül legyen. Idejében kell a bajt orvosolni, mert különben a jövő iskolai évben helyszűke miatt egész osztályok ki fognak szorulni a felső osztályokból és az érettségi előtt lesznek kénytelenek tanulmányaikat abbahagyni, vagy vidékre menni, a hol van elég felső kereskedelmi iskola. Azonban ki kívánhatja a fővárosi szülőktől, hogy vidékre küldjék gyermekeiket, ha felső kereskedelmi iskolába óhajtják azokat járatni. A gyűlés Székely László tanár indiitványára, az elnök, dr. Valkó Rezső, dr. Ladányi Miksa, dr. Somogyi Lajos, Földiák Gyula és mások hozzászólása után végrehajtó bizottságot küldött ki azzal a megbízással, hogy a bizottság készítsen egy memorandumot és azt küldöttségileg juttassa a kereskedelmi és közoktatásügyi kormányhoz, valamint a fővároshoz, hogy létesítsenek a VII. kerületben felső kereskedelmi iskolát vagy támogassák legalább erkölcsileg az erre irányuló mozgalmat. A kiküldött bizottság szerdán, e hó 20-án, este 7 órakor az Almássy- téri függ körben állapítja meg a memorandum szövegéi és határoz a tisztelgés módozataiban is. Fényesen sikerült mulatságot rendezett f. hó 2-án a »Páduai szent Antalról nevezett zuglói kápolnai-egyesület« az építendő szent Antal temploma javára. A mulatság tiszta jövedelme tetemesen meghaladja a 400 koronát. Jelen voltak : Asszonyok: Alberti Pálné, DiettrichAdolfné, Drégely Dezsőné, Fragner Antalné, Fischer Já- nosné, Győrff'y Jánosné, Grosser Józsefné, Halász Hubertné, Hegyi Zsigmondné, HahnNán- dorné, Herczenik Gyuláné, Kozalik Nándorné, Kugler Jánosné, Korányi György né, Meer Fe- renezné, Orosz Antalné, özv. Palágyi Károlyné, Poduska Péterné, Poduska Károlyné, Ramber- ger Jánosné, Szervey Györgyné, Szilágyi Re- zsőné, Tollmár Józsefné, Venczkó Imréné, Vidra Lájosné, Zolnay Istvánná. Leányok: Amon Irma, Fragner Annica, Győrffy Jolánka, Hegyi Ilonka, Hausknecht Irma, Herczenik Aranka és Margit, Halász Herminke és Miczike, Kozalik Tercsiké és Vikuska, Kocsy Dóra, Kugler Mariska és Zsóíika, Kiss Mariska, Lux Esztike, Meer Luj- záeska, Münzl Gizuska ésölgicza, Mihálkovits Antonka, Orosz Ilonka, Palkovics Mariska, Pinner Anna és Ella Regele Piroska, Sárkány Irma, Schefesik Mariska és Vilma, Szervey Czeleszta, Tollmár Giziké és Virág Klára. A mulatság alkalmából felülfizeltek: Zichy Vladimir gróf 25 K, özv. Büchler Mórné 20 K, özv. Landherr Gyuláné, Kováid Péter, Proksa Ferencz, id. Zichy V. János gróf 10—10 K, Fogarascher Lajos 5 K, Béler Lipól, Hoffmann Ferencz, Poduska Péterné, Poduska Péter, Tóth Vilmácska 4—4 K, Amon Rezső, Bakos Jánosné, Bucsányi Lajos, Skolnik N 3—3 K, özv. Akantisz Jánosné, Alberti Pál, Fekete Gyula, Grosser Józsefné, ifj. Hahn Nándor, Hantos Ferencz, Herczenik Sándor, Horváth Mária, Kerekes Béla, Kimberger Géza, Kiasz Gusztáv, Klementschitz Gyula, Munka Ádám, Müller Ferencz, Pelikán Krizsó, Pogány Józsefné, Schefcsik Jánosné, Szalva Dezső, Szabó Ferencz, Szarvady László 2—2 K, Egervári Gyula, Fekete József, Jelűnek Kálmán, Laszip Mátyás, Suta György, Varga István 1—1 K. Ismeretlen adakozóktól 11 K. Összesen 185 K. Fogadják a nemesszivü adakozók az egyesület elnöksége és a rendező-bizottság nevében hálás köszönetünket. Drégely Dezső s. k. egyesületi titkár, főrendező. VII., Angol-utcza 29. sz. Magyar bál a Zuglóban. A »Zugló és környéke függetlenségi és 48-as pártkör«-ének jótékonyczélu zártkörű tánczestélye e hó 12-én folyt le a zuglói Schátz-féle vendéglő összes helyiségeiben. Valóságos »fiók magyar bála volt ez, melyen a Zugló egész értelmisége résztvett. A termeket nemzeti szinii lobogók diszitették, a hölgyek (sokan voltak és szépek) nagy része magyar ruhában, pruszlikban jelent meg, kik vidáman ropták a tánezot egész reggelig. A kitünően sikerült tánczestélyen résztvett hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Dr. Horváth Gyuláné, dr. Somogyi Lajosné, Halász Hubertné, Drégely Dezsőné, Némethy Lajosné, Lelóczky Ferenczné, özv. Palágyi Károlyné, 'Fieri Sándorné, Korányi Györgyné, Fülöpp Károlyné, Pécsy Mik- lósné, Werner Józsefné, Proksa Ferenczné, Bosse Károlyné, özv. Jelinek Sándorné, Pilissy Lajosné, Kozalik Nándorné, Fragner Antalné, Hegyi Zsigmondné, Vass Istvánná, Francsics Miklósné, Greskovics Józsefné, RéthlyLászlóné, Vogel Lajosné, Alberti Pálné, Jerusek Károlyné, Meer Józsefné, Deák Gusztávné, Hof- bauer Károlyné, Münich Károlyné, Wurm Ferenczné, Garab Ferenczné. Lányok: Vogel Rózsa, Halász Mariska és Herminke, Regele Piroska, Schmidt Margit, Horváth Irénke, Orosz Ilonka, Lakatos Margit, Kócsy Dóra, Fragner Anicza, Hegyi Ilonka, Francsics Szlavojka, Vogel Irénke, Szimák Ilonka, Elfrich Ilonka, Kozalik Teréz, Ilonka és Viktória, Schmidt Lujza, Kozár Erna, Somogyi Margit. Meer Lujza, Kubik Etel, Huber Julianna, Sárkány Irma, Meixner Ilonka Máry Klárika, Tamás Annuska, Kasselik Czilike. Л Magyar Szén- és Fakereskedelmi részvénytársaság — a melynek alapítási tervezetét mai számunkban közöljük — abból a czélból alakult, hogy részvényeseinek szén és faszükségletét minden időben olcsón fedezze. A társaság minden évben julius és augusztusban, mikor a szén még nem aktuális, de a kötések már a társaság részéről megtörténtek, közhírré teszi a szén és tüzelőanyag árát métermázsánként és fuvaronként és ezen ár mellett árusítja azt el az egész évben, bárminő forgalmi akadály is legyen De a társaság csak tagjainak szükségletét elégíti ki, igy érdekében van minden fővárosi polgárnak, hogy 25 koronás részvény vétele és a társasághoz való csatlakozása által a társulat megalakulásához hozzájáruljon K0VAU1 FEST,TISZTIT! Gyár és íoüzlet: Budapest, VIL, Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban Telefon 58—45.
