Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-04 / 5. szám
AZ ERZSÉBETVÁROS igenis eljutottunk, hogy életérdekeink alapján nagyon szépen lehet fővárosunk lakosságát csoportosítani, ha ez már eddig is meg nem történt volna az élet parancsoló szükségének kényszere alatt. Csak azt kell megállapítani, hogy milyen arányban nyerjen képviseletet; csak azt kell megállapítani, hogy hány tagnak kell lenni az egves csoportokban, hogy képviselőküldési joggal bírjanak ; a kisebb számú érdekcsoportok újra csoportosíthatók s megvan a kiviteli mód is. Mig a mostani virilizmus a maga egyedüli vagyoni alapjával igazán megérett az enyészetre, az ennek helyébe lépő és a lentiek szerint az egyének szellemi képességein, megbízhatóságán, tudásán és és tekintélyén nyugvó és a haladó korral folytonos összhangban lévő szellemi virilizmus egyik biztosítéka fog lenni annak, hogy fővárosunk törvényhatósága igazán a polgárság egvetemének érdekében fog alkotni és cselekedni. Székesfővárosunk felvirágozásának pedig ez az egyedüli alapja. Községi szocziálpolitika. I. Jöjjünk tisztába mindenekelőtt azzal, hogy székesfővárosunk kormányzatában igazi szocziálpolitikának még a nyomaira sem akadhatunk. A mit ezzel a névvel szoktak megtisztelni, az nem egyéb, mint holmi humanitárius érzelgéssel vegyes leereszkedés a társadalmi ranglétra legeslegalsóbb fokán sínylődő nyomorgókhoz. Ámde a szegényügynek népkonyhákkal, hajléktalanok nem díjtalan menhelyével és alamizsnák osztogatásával való megoldási kísérletei még korántsem azonosak a szocziálpolitikával. Mert nem a nyomorgóknak éhenhalástól való megmentése a feladata a jól felfogott szocziálpolitikának, hanem az, hogy a dolgozó népesség legszélesebb rétegeinek megélhetését köny- nyebbé és jobbá tegye, hogy hatósági intézkedésekkel és eszközökkel a lakosság egyetemének, nem pedig egy kiváltságos részének exisztencziáját a közegészség, a népoktatás, a közlekedés, a közbiztonság előmozdításával, a lakás és táplálkozás intenzív feljavításával és olcsóbbá tételével türhelővé és elviselhetővé alakítsa. Ebből a nézőpontból tekintve a szocziálpolitika lényegét, minden szépítés nélkül konstatálnunk kell, hogy a földből hirtelen kinőtt fővárosunk az összes metropolisok között a legalacsonyabb nívón áll, s találóan csakis Könyves Kálmán királyunk hires mondásával jellemezhetnek Budapest kommunális szoczíálpolitikáját: de strigis, quae non sunt, nulla questio fiat. A városi közlekedést nyerészkedő magánvállalatok teszik drágává és megbízhatatlanná; a közvilágítás, ugv a gáz, valamint a villamos: osztalékkergető társaságok kezében; a lakásügy terén féktelen ház- béruzsora, a közélelmezés mezején exorbitáns drágaság dühöng; a közbiztonság államrendőrség kezében, mely közegei létszámának csekélységénél fogva nem állhat hivatásának magaslatán; a betegügy el van hanyagolva, mert a fennálló kisszámú közkórház távolról sem áll arányban a város nagyságával és lakosságának számával; a népoktatást pénzért méri ki a város a helyett, hogy teljesen ingyen terjesztené a fiatal nemzedék soraiban a legelemibb tudást. Hát ha mindez szocziálpolitika, akkor elismerjük, hogv a székesfőváros szervezetén évtizedeken át rágódott klikkek a lakosság jólétéért fáradoztak és küzdöttek. Pedig nem szabad szem elől téveszteni, hogy a mai állami és jogrend mellett, a mikor az állam erejét és pénzét a telhetetlen militarizmuson kívül száz meg száz állami feladat veszi igénybe, a szocziálpolitika igazi forrása és melegágya csakis a község lehet. Az állam az ő rengeteg nagy hatáskörének betöltésében nem áll oly közvetlen kapcsolatban a népességgel, nem nyúl bele nap nap után oly érezhető módon a lakosság kis, emberi érdekeibe, mint a község. (Folyt, köv.) Hírek. A Halmos-Folónyi ügy. Hirt adtunk lapunk elmúlt heti számában arról a jó forrásból eredő értesülésünkről, hogy a Halmos- Polónyi ügyből kifolyólag a közgyűlésen erős támadás készül Halmos János ellen, '-őt a fegyelmi vizsgálat elrendelését is kérni fogják ellene. Ezt az értesülésünket oly feltétlenül megbízható forrásból kaptuk, hogy annak valóságában pillanatig sem volt okunk kételkedni. Szükségesnek tartjuk azonban — tekintettel arra, hogy ez az ügy a közgyűlésen szóvá nem tétetett — nyomatékosan hangsúlyozni, hogy értesülésünknek komoly alapja volt és csak azért nem lett belőle semmi, mert bizonyos érdekeltségi oldalról sikerüli lefújni az egész akcziót. A tanácsnoki állás. A szerdai közgyűlésen a főpolgármester bejelentette, bogy a tanácsosi állásra a kijelölő-bizottság első he- ilyen Festetich Géza grófot, második helyen Folkusházy Lajost, harmadik helyen Geigelyi Sándort jelölte. A választás két hét múlva lesz. Akkor jelölnek a két jegyzői állásra is. A jegyzőket négy hét múlva választják meg. Küldöttség Batthyány Tivadarnál. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör 50 tagú küldöttsége tisztelgett szerdán este a függetlenségi pártkörben gróf Batthyány Tivadarnál. A küldöttséget Földiák Gyula elnök vezette, a ki hosszabb beszédben üdvözölte gróf Batthyány Tivadart, mint a függetlenségi párt alelnökét és a VII. kerületi függetlenségi kör diszlagját beszéde alkalmából, a melyet aznap a képviselőház ülésén a fővárosi viszonyokról és a magyar államvasutakról mondott. Gróf Batthyány Tivadar válaszában kijelentette, hogy hazafiui kötelességet vélt teljesíteni akkor, mikor úgy a fővárosi ügyeket, mint az államvasutak igazgatóságának ügyeit szóvá tette és igen örül annak, hogy hazafias intencziói ebben a nagy kerületben oly élénk visszhangra találtak. A törvénytelen közgyűlés. Lapunk legutóbbi számában bőven és részletesen kifejtettük azt a véleményünket, hogy a belügyminiszter rendeletének, melylyel az 1906. évi deczember 12-iki törvénytelen közgyűlést és az azon hozott összes határozatokat semmiseknek nyilvánítja, minden valószínűség szerint az lesz a folyománya, hogy a törvénytelen alapon kiirt községi választásokat is meg fogja semmisíteni, és uj választást fog elrendelni. Ennek a czikkünknek élénk visszhangja kelt a legmértékadóbb körökben is, a hol tudatára ébredtek annak, minő komplikácziók keletkeznek abból a tényből, hogy a bizottsági tagok száma ma öttel haladja túl a törvényes létszámot, és az általunk felvetett viszás és törvénytelen állapotot különféleképen óhajtanák az illetékes tényezők orvosolni. Az első lépés már e tekintetben megtörtént, a menynyiben a január 30-iki közgyűlés elfogadta a főpolgármester abbeli javaslatát, hogy az igazoló választmány saját hatáskörében foglalkozzék evvel a kérdéssel és véleményét a legközelebbi közgyűlésnek terjeszsze elő. A mig tehát az igazoló választmány vélekedését ebben a kérdésben meg nem ismerjük, annak bírálatába nem is bocsátkozhatunk, de jelezni kívánjuk, hogy a törvénytelenséget meg nem történtnek tekinteni nem lehel, nem szabad és bármily megrázkódtatással is járjon, a becsületes és törvényt tisztelő embereknek össze kell fogódzniok, hogy a törvénytelenség teljesen kielégítő módon reperáltassék. Ennek pedig szerintünk — a belügyminiszteri megsemmisítő rendelet indokolásának figyelembe vételével — csak egy módja van: a restitutio in integrum : az uj községi választások kiírása. A VII kér Kerepesi-uti jótékony „Erzsébet“ asztaltársaság 1907. évi február hó 9-én, este 8 órakor a Müller-féle szálloda (Kerepesi-út 40.) összes helyiségeiben t-ánczestélyt rendez. Személyjegy 2 korona. Családjegy 4 korona. Л tiszta jövedelem szegény gyermekek felruházására és baleset állal sújtott szegény csalá lók felsegélyezésére for- dittatik. Rendezőség : Hérmán Ödön elnök, Grossman Adolf titkár, Schwarz Antal pénztárnok, Borsos Péter, Heinrich Péter, Huszár Antal, Meister Endre, Mühlbacher János, Müller Antal, Müller János, Román Mihály, Wcisz Ármin. A „Zugló és környéke függetlenségi és 48-as pártköre“ 1907. évi február hó 12-én a Schátz-féle vendéglő összes helyiségeiben (Csömöri-ut 140. sz.) jótékonyczélu zártkörű tanczestélyt rendez. A táncz- estély tiszta jövedelme felerészben a zuglói Páduai Szeifi Antal kápolna, felerészben a reform, templom kibővítése javára fordittatik. Belépő személyjegy 2 kor. Családjegy (2 hölgy, 1 ur részére) 4"kor. A tánczestély kezdete este 8 órakor. Jegyek válthatók a pártkör helyiségében: VII. Bosnyák-utcza 3. és a rendező-bizottság tagjainál. Közgazdaság. A Belvárosi Takarékpénztár részvény- társaság 1906. évi mérlege 1,050 062 kor. 38 fillér tiszta nyereséggel zárul a jelenlegi 10 millió korona alaptőke után. Az 1905. évi eredmény 7,500.000 alaptőke után 790.193 korona 34 fillért tett ki. Százalékokban kifejezve és tekintetbe nem véve a nyereség- áthozatol, az 1906-iki eredmény 10 02 százaléknak felel meg az 1905. évi 9*975 százalékkal szemben. Az igazgatóság és felügyelőbizottság az ez évi február 4-ére egybehívott közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy az 1,050 062 К 38 f. nyereményből, az alapszabályszerü illetmények levonása után 200.000 К a tartalékalapba helyeztessék, 10.000 К köz- és jótékonyczélra, 650.000 K. az 1906. évi (XIV.) szelvénynek egyenként 32 és félkoronával (6 és fél- százalékkal) leendő beváltására fordittassék, 49.766 К 14 f. pedig uj számlára vitessék elő. üdif és gyógyif, Megrendelhető: Telefon 50—72. MOCZNIK A. mérleggyár BUDAPEST. Iroda és raktár: Rákóczi-ut 57. Gyár : Alföldi-u. 10. Legújabb találmány u egyensúly-mérleg. Kikap- csolhatlan alacsony szerkezettel. Állandó biztos működés, mert kiugrás, kikapcsolás, alkatrészek kihullása' és elvesztése, megakadás, helytelen mérés és folvtonos javítgatás teljesen mellőzve van; és igy minden üzletnek fontos előnyére és megtakarítására szolgál. KOVALD fest,tisztit» Gyár és főüzlet: Budapest, YIL, Sző vétség-utcza 37. Gyűjfőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
