Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-25 / 8. szám
AZ ERZSÉBETVÁROS. 3 törvényhozása is — nagyobb fontosságot tulajdonítson egy millió lakó exisztencziális érdekének, mint 10 000 háziúr rentéjének. A kezdeményező lépést azonban ez irányban feltétlenül székesfővárosunknak kell meg- tennie. Elő hát azzal a hires szocziálpoliti- kával. jó demokrata urak! A költségvetés tárgyalása. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága csütörtöki közgyűlésén kezdett az 1907. évi költségvetés tárgyalásába. A költségvetésről általánosságban már elmondottuk véleményünket vezető helyen, a részletekre pedig még bőven lesz alkalmunk visszatérni. Ezt azért bocsátjuk előre, mert e czikkünk keretében nem a költ- : ségvetéssel kívánunk foglalkozni, hanem a költségvetési tárgyalás első napján felszólaltak beszédeihez akarjuk megjegyzéseinket hozzáfűzni. Vázsonyi Vilmos többségi vezér beszéde volt a csütörlöki budget-vita legvonzóbb ai- rakcziója. De tegyük mindjárt hozzá, hogy nem az a beszéd volt a nap szenzácziója, hanem a Hecht Ernő dr. okos, férfias nyílt fejtegetése, melyben alaposan megmosdotta Vázsonyinak és pártjának fejét. Hogy Vázsonyi beszédét mind egy szálig felvonult pártja megéljenezte és megtapsolta, az csak természetes, mert Vúzsonyi még sohasem mondott olyan beszédet, melyet pártja meg ne éljenzett, meg ne tapsolt volna, tekintet nélkül arra, mit vagy miket mondott Vázsonyi. Megtapsolták akkor is, amikor kisebbségi vezér korában a fővárosi adóterhet elviselhetetlennek tartotta, megtapsolták most is, a mikor a városi adóterhet minimálisnak, aránylag kevésnek deklarálta. A miben pedig következetes maradt Vázsonyi, hogy a telekspekulácziót lehetetlenné kell tenni, abban következetes maradt az uj többségi párt is, mely hüledezve és ijedten hallgatta a kemény igazságokat a vezér ajakáról. Vázsonyi beszédéből ezekután a következő igazságok szűrhetők le. Lesz adóemelés melybe belebödülhetünk, de virulni fog továbbra is a telek- és házspekuláczió, melynek egy ember — ha még oly igaz és becsületes s a törekvése — gátat vetni nem tud. Már pedig bizonyos, hogy ebben az utóbbi törekvésében Vázsonyit saját pártja fogja leszavazni, a kiknek nyolcz-tizedrészét érintené e reform, mert ezek szívesen nyúzzák a fővárost, de még Vázsonyi kedvéért sem nyuzatják meg önmagukat ! Nyugodtan, öntudatosan, tiszteletreméltó férfias nyíltsággal beszélt Hecht Ernő dr., kinek minden szava, a mit régi és uj demokratákról mondott, érzékenyen talált. Kíméletlenül ostorozta azt a szerencsétlen pártalakulást, melynek létalapot a demokraták terjeszkedési vágya adott, a kik nem boldogulván az országos politikában, szívesen fogadták a leg- exaltáltabb elemek szövetségét is, hogy uralmukat legalább a fővárosban biztosítsák maguknak. Sokszor felszisszentek a demokraták az ! igaz kritika sújtó szavának hatása alatt, ideges j fészkelődésük és folytonos lármás, sértő köz- , bekiáltásuk csak szánalmas vergődésüket tükrözte vissza. Nagy igazságokat mondott Hecht Ernő dr. és ezeket az igazságokat nem lehet ! leczálolni. A nagy demokrata-szövetség a ha- ! zugság jegyében fogant és ha Vázsonyi ma azt mondja, hogy a múltak ténykedéseiért nem vállalja a felelősséget, bizonyos, hogy elfog jönni mihamarabb az az idő, amikor Vázsonyi meg fog tagadni minden közösségei a jelennel. Nem jövendelés ez, csak előrelátás, mert mi tisztán látjuk a jeleni, mig Vázsonyit elvakitja pártjának tömjénezése, hazug és ravasz hizel- kedése. Hírek. Olvasóinkhoz! Köszönjük olvasóinknak azt a szives készségét, melylyel e lap becsületes czéljait és szándékait megértvén, és azóta megismervén, oly hihetetlen nagy számmal sereglettek már eddig is előfizetőink táborába. Minden újabb előfizetőben egy-egy újabb elszánt hívét üdvözöljük elveinknek, törekvéseinknek, egy-egy újabb erősségét annak a küzdelemnek, melyet e lap vív meg az uralkodó korhadt városi rendszer ellen. Vannak lapunk olvasói között még többen, a kik lapunkat megindulása óta rendesen kapják, azt meg is tartják, ezekhez szól a mi tisztelettel teljes kérésünk : Ha rokonszenveznek elveinkkel és lap ink további rendes küldését kívánják, küldjék be előfizetésüket kiadóhivatalunk czimére. De csupán ezzel ne tekintsék feladatukat befejezettnek. Az a nagy eszme, melyet lapunk igyekszik megvalósítani, csak úgy fog győzni, ha lapunk minden olvasója egy-egy apostolává, terjesztőjévé lesz azoknak az eszméknek, melyek e lapban kifejezésre jutnak. Kávéházakban, vendéglőkben, a hová rendesen eljárnak, kérjék, követeljék az »Erzsébetváros«-1. Ismerőseink, barátaink körében ajánlják, terjeszszék e lapot. És ez a lap tántorithatatlanul fog küzdeni abban az irányban, melyet megindulásakor maga elé tűzött, és a hívek lelkes tábora buzdítani, erősíteni fog bennünket. Hazafias tisztelettel „Az Erzsébetváros“ szerkesztősége és kiadóhivatala. VII. Almássy-tér 17; szám. Plébánosválasztás a II. kerületben. Gazda nélkül áll a vízivárosi plébánia. Néhány nap múlva azonban már el fog dőlni, kit tartanak a város urai a négy pályázó közül legérdemesebbnek arra, hogy a Il-ik kerületnek plébánosa legyen. Nincs kétségünk aziránt, hogy a Víziváros uj plébánosa Bán Sándor ferenczvárosi káplán lesz, akivel szemben áll még három jelölt. A plébános a jó pásztor szerepét viszi egyházában. Oktatja, tanítja a híveket a tökéletesebb életre. Örökösen az Isten szolgálatában áll, kinek nyájával beszámolni tartozik. Csak akkor felel meg szent hviatásának, ha életével, cselekedeteivel példát ad a tökéletesedésre. Szelíd lélek, egyszerűség, bizalmat keltő fellépés, tiszta puritán élet a plébánosi kvalifikáczió ismérvei. Mindezt gyönyörű vonásokban látják meg az ősz, erős lelkű, derék magyar papban, Bán Sándorban. Türelmetlenséget nem ismerő lelke belvárosi ferenczrendí főnök korában hosszú évek során egyforma szeretettel övezte rend- társait és a templomába sereglő hivök százezreit. Ismerte papi kötelmeit és teljesítette is kötelességeit. Ki ne ismerné Bán Sándort? Ha máshonnan nem, hát a ferenczrendí templom főoltáráról, hol vasárnaponkint igaz áhítatot keltő módon mondta el a miséket. Vagy a szószékről, honnan sok éveken át fáradhatatlanul és ékesszólóan hirdette az emberi szeretet szent kötelmeit. Es a kik a kolostori éleiét ismerték, tudlak csak igazán, hogy Bán Sándor igazi pap. Sajnos, jött az egyetlen meg lévő magyar szerzetes rendet szétrobbantó pápai rendelet, mely a francziskánusok szerény és egyszerű életmódját megváltoztatta. Uj szokásokat, más forma ruhát, más élelmezést, uj szabályokat erőszakolt rájok. Természetesen idős embereknek a sok újításba beleszokni képtelenség volt. Kiléptek a rendből. Köztük volt Bán Sándor is, a házfőnök. És lett segédlelkésze annak a plébánosnak, kinek addig főnöke volt. És mint segédlelkész tovább szolgálta egyházát, Istenét jó kedvvel és változatlan szeretettel. Sok lelki sebet gyógyított, sok lelket felemelt, nagy jótevője volt egész eddigi életén át a főváros katholikus közönségének. Megválasztása örömmel töltené el nemcsak a Il-ik kerületet, de az egész fővárost is. Azaz dehogy, vannak, akiknek Bán Sándor kvalifikácziója nem elég a plébánosi állás elnyeréséhez. Nem volt soha a demokraták kortese ! A kufúróknak mindegy, hol kötik meg üzleteiket. A templom is jó erre a czélra. A fö, hogy nyerjenek. Mit? Jó papot? Derék, becsületes, tiszta életű embert? Dehogy! Egy jó kortest! Ha még oly hírhedt életű is! Szegezd most polgárság a kufárokra szemedet s ha megtörténnék az a hihetetlen dolog, ragadd fel Krisztus korbácsát s űzd ki a kufárokat a tisztesség templomából! Hol legdrágább a lakás Budapesten ? Nem az előkelőén csendes várban, sem az újjáépült Belvárosban, még kevésbbé a plulo- kráczia Cityjének csúfolt Lipótvárosban, de nem is az arisztokraták által lakott Józsefvárosban, hanem igenis a mi szükebb pátriánkban : az Erzsébetvárosban. Pásztor Mihály könyvében olvassuk, hogy mig a Lipótvárosban 123 — 125, a Terézvárosban 130 —132, a Belvárosban 128 — 130, addig az Erzsébetvárosban a lakások bére átlag szobánként IkK—14-9 korona közt váltakozik, a mi a legnagyobb rekord a budapesti lakásuzsora terén. Büszkék lehetünk erre az elsőségünkre. Gyermekek játszóhelye a VII. kerületben. A tanács, a középitési bizottság javaslatára, elhatározta, hogy a VII. kerületben — a Rákospátak és Csömöri-ut határolta területen — 500 négyszögöl kiterjedésű gyermek-játszóhelyet alakíttat. I hasította a tanács a pénzügyi és gazdasági ügyosztályt, hogy a terület visszaszerzése iránt, a mely most bérbe van adva, sürgősen intézkedjék úgy, hogy a játszóhelyet már a jövő tavaszszaí be lehessen rendezni. Gyár és foiizlet: Budapest, VÍL, Szövetség-utcza 37. Gvűj tőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. I eleion 58 45.
