Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-21 / 42. szám

EUGGETI.EN BUDAPEST. о A főváros uj, harmadik övezete, mely az Aréna-utón túl a városligetet átugorva Rákos-rendező felé, а VII. kerületben pedig Rákospalota felé, а VIII. kerületben a külső Kerepcsi-ut mentén, а IX. kerületben pedig a Szent László kórháztól kifelé terjedve, módot fog nyújtani arra, hogy Budapest ter­jeszkedésében a modern szoczálpolitika kö­vetelményeinek megfelelő olcsó és egészséges lakások kellő számban bocsájtassanak a kö­zép és alsóbb osztályok számára. A főutvona- nalak, melyek avenü-szeriien sugáralakban vezetnek majd ki a város határához, mint az Andrássy-ut folytatása, az Erzsébet ki- rályné-ut meghosszabbítása, a Csömöri-ut- nak Zuglón túl terjedő része módot nyújta­nak a cottage-rendszerii építkezésre, az ezek között elterülő részeken pedig szintén csa- ládháztclepek létesítése válik majd lehetővé. Egészséges szocziális fejlődés azonban csak úgy lesz lehetséges, ha a városok fejlődésé­vel rendszerint karöltve járó telekuzsora jó eleve lehetetlenné tétetik. Hogy ez miként történjék, arra nézve konkrét javaslatokat az illetékes tényezők vannak hivatva meg­tenni. annyi azonban bizonyos, hogy e ható­sági intézkedéseknek már a közel jövőben kellene megtörténniük, mielőtt a telekspe- kuláczió reáveti magát erre a hálás terré- n umra. A főváros e külterületi kifejlődésének természetes proczesszusa többé fel nem tar­tóztatható, bármennyire hangoztassa is a fiskális vaskalaposság, hogy ez az extenziv fejlődés a főváros pénzügyeit súlyos válságba sodorná. A köz háztartása éppen abban kü­lönbözik a magánháztartástól, hogy inig az utóbbinál a kiadásokat a bevételek keretén belül kell megszabni, addig az állam és a község financzpolitikájában a szükséglethez, a szükséges kiadásokhoz mérten kell előte­remteni a bevételeket. Budapest székesfővá­ros külterjes fejlődését sem lehet és szabad megakasztani azzal, hogy e fejlődésre nincs pénz és a külterületek községi feladatainak ellátására a főváros budgetjében nincs fede­zet. A székesfőváros most bekövetkezendő extenziv fejlődése igen nagy feladatokat ró majd a főváros ügyeinek intézőire és a leg­közelebbi két évtized fogja hosszú időre megszabni ennek a metropolisnak a jövőjét. Ha tehát valaha, ugv most van szükség arra, hogy a főváros élén széles látókörű, nagy tapasztalásu férfiak álljanak, a kikben van ész és van szív, és megvan a kellő szaktudás is és a szükséges látókör e korszakalkotó nagy munka elvégzéséhez. Nem ötletszerű és kapkodó munka kell ide, hanem jó előre megszabott, évtizedekre terjedő programm, mely konczepcziójában szem előtt tartja egy milliós lakosságú város igényeit és a kivitelben is czéltudatosan és következetesen ragaszkodik a megszabott irányhoz. Az eddigi tanulságokból Ítélve, kevés a remény, hogy a jelenlegi községi demokrata uralom ezeknek a nehéz felada­toknak meg tudna felelni. Mit szól az igazságügyminiszter? A tudományos mezbe öltöztetett hazafiat- lanságnak, Apponyi pécsi gyalázójának, Pikier Gyulának ünnepi lakomáján résztvett a mint a napilapokban olvasható volt — Szé­kely Aladár dr. kir. alügyész is. Székely Aladár neve nem ismeretlen azok előtt, a kik figyelemmel kisérik a magukat tudósoknak kinevező politikai agitátorokat. A bírói s ügyészi karból ezekhez tartozik Len­gyel Imre kir. táblabiró, Gál Lajos albiró és Székely Aladár alügyész. Székely Aladár nevét ott találtuk a szabadgondolkozók pécsi kon­gresszusának résztvevői közölt is. Titkára a politikai agitáczióiról ismeretes Társadalom- tudományi Társaságnak. Természetes dolog, hogy nem maradhatott el az Apponyi-ellenes demonstráló banketről. De az már nem ismeretes dolog, hogy az igazságügyi kormány tűri ügyészének po­litikai demonstráczióit. Günther Antal miniszter talán csak nem akar demonstrálni Apponyi miniszter ellen. Ez feltevésnek is nevetséges lenne. De a mi­kor már a közönség is megsokalotta bizo­nyos bíráknak és ügyészeknek politikai tün­tetéseit, elérkezett az ideje annak, hogy az igazságügyminiszter ne hunyjon többé szemet ilyen politikai üzelmekre. Székely Aladár urnák ne legyenek poli­tikai kiváltságai csak azért, mert a papája koronaügyész. Sőt épen azért, mert a papája koronaügyész, ismerhetné legalább a fiúi kö­telességet, ha a hazafiul kötelességet nem akarja ismerni. A papáját pedig tisztelettel kérjük, hogy fejezze he »tudós« fiacskája nevelését az »illik és nem illik« alaposabb megmagyarázásával. Äz ország a függetlenségi eszme mellett. Emlékek, szobrok Október 13-án leplezték le a negyvennegyedik Kossuth-szobrot az országban. Eznttai a baranyame- gyei Nagyharsánij község volt a magasztos ünne­pély színhelye, a melyen ismét megnyilvánult a nemzet határtalan szeretete a népjogok nagy hőse iránt és ragaszkodása az apostol nevéhez fűződő nagy eszmékhez. Az ünnepélyen résztvett Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter is és kívüle számos országgyűlési képviselő. Bartha Miklós síremléke. Bavlha Miklósnak, a nev es publiczistának, a függetlenségi eszmék tü­zes tollú harezosának sírjára díszes emléket állított a kegyelet. A síremlék felavatását, a melyei múlt szombat délelőttre tűzték ki, elhalasztották 22-ére, kedd délután három órára. A felavatási ünnepélyen részt fog venni Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter, a képviselőház küldöttségileg képvisel­teti magát, a mcllyet Barabás Béla fog vezetni A függetlenségi párt szintén küldöttségileg koszorút helyez a sírra. A koszorú szalagján a következő felírás van : A függetlenségi eszmék lánglelkü baj­nokának, — a függetlenségi és -18-as párt. A füg­getlenségi párti képviselők a pártkörben gyülekez­nek délután két órakor. Batthyányi örökmécses. A székesfőváros tanácsa a Batthyányi Lajos örökmécses felállítására vonatkozólag elfogadta Pogány Móricz fővárosi épí­tész pályatervét, a mely a magyar mérnök és épi- tészegylet által kiirt pályázaton első dijat nyert. A nagykárolyi Kossuth-szobor. A Kallós Ede szobrász állal mintázott negyvenötödik Kos­suth-szobor leleplezését, mely október 20 ára volt tervezve, elhalasztották november 3-ára. A leleple­zésre Kossuth Fercnczel is meghívják. Három uj Kossuth-szoborra gyűjtenek az or­szágban. Az egyiket Nyíregyháza városa készül fel állítani 1908. év őszére. Ez lenne az ötvenharmadik Kossuth-szobor. Ugyanekkorra terveziaz ötvennegye- diket a péri, győrmegyei választókerület székhelye. Az ötvenötödiket Somogyvármegye közönsége ál­lítja fel Kaposvárott, az 1900. évben. Beszámolók. Nagy Emil a szolnoki kerület országos képvi­selője vasárnap, október 2ü-án Jászkiséren beszá­moló beszédet mondott. A beszámolóra a független­ségi párt több tagja elkísérte Nagy Emilt, kinek beszámolóját lelkesedéssel fogadták. Molnár Jenő országgyűlési képviselő vasárnap beszámoló beszédet mondott Szentesen. Molnár Jenő kíséretében több képviselő utazott Szentesre Vá­lasztói a beszámolót nagy lelkesedéssel fogadták és Molnár Jenőnek bizalmat szavaztak. Budapesti függetlenségi pártélet. А VII. kerületi függetlenségi és éH-as pártkor szerdán október 16-án tartott heti társasvacsoráján megjelent dr. Lovászig Márton orsz. képviselő, a kör elnöke is. Földiáik Gyula int. biz. elnök üdvözölte őt, és felkérte, hogy nyilatkozzék a kiegyezés kér­désében elfoglalt álláspontjáról. Lovászy Márton nagy helyesléssel és lelkesedéssel fogadott beszédé­ben kifejezte bizalmát a kormány függetlenségi párti tagjai iránt és hangoztatta az önálló magyar bank 1910-ben való megvalósítására irányuló követelést. Beszéltek még dr. Ladányi Miksa, Bernfeld Izsó, Havas Tivadar, majd ismételten Földiák Gyula és dr. Lovászy Márton, kinek második felszólalása meg­nyugtatta azokat is, kiknek a kiegyezés megkötése miatt aggodalmai voltak. A kör tagjai melegen ün­nepelték Lovászy Mártont. * Elhalasztott pártvacsora. Az 1. kér. függet­lenségi és á-S-as kör elnöksége közzé teszi, hogy a fővárosi függetlenségi és 48-as köröknek október második felére az I. kerületben tervezett kerületközi pártvacsorája, a melyre az összes kerületek az utolsó (ferenezvárosi) pártvacsora alkalmával meg­hivattak, közbenjött akadályok miatt egyelőre el- halasztatott. A hétről. A fővárosi deficzit megszüntetése. A városházán attól tartanak, hogyha a kép­viselőház többsége Vázsonyiék politikai maga­tartása miatt nem szavazza meg Wekerle tör­vényjavaslatát a főváros fejlesztéséről, a mely több millió koronát boz a főváros konyhájára, emelni fog kelleni a most 25%-os községi adót. A fenyegető deficzit elhárítására egy ol­vasónk a következő financziáíis tervet ajánlja a főváros pénzügyi bizottságának, illetőleg a demokrata párt figyelmébe : rendezzék a fővá­rosi közgyűléseket beléptidijjal. A közönség tódulna a demokrata párt láituányos mutat­ványaira. A czirkusz úgyis már zárva van. Avagy talán a közgyűlést is át lehetne tenni a czirkuszba ? Október Ш-dike és a tanács. A fő­város tanácsa tudvalevőleg október 10-dikén előmozdította az általános munkaszünetet azzal, hogy az elemi iskolákat a nagy szoczialista ünnepre való tekintettel az napra bezáratta. Ez az intézkedés a polgárság körében nagy vissza­tetszést keltett s a budai II. kerületi 2. számú iskolaszék ülésén erős bírálat tárgyává tették a tanács eljárását. A postások háza. A posta- és távirda altisztek egyesületi házat építettek а VII. kér. Bálint-utcza 17. sz. alatt, melyet vasárnap dél­után avattak fel nagy ünnepséggel. Az ünnepély a postások régi helyiségében a Stáhly-utcza 1. Gyár és fő üzlet: .Budapest, УП., Szövetség-utcza :)7. Gyűjtőlelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom