Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-26 / 34. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST. о rekcl a mi táborunkba. Mi II kerület független­ségiek büszkék vagyunk arra, hogy mi már a Fejérvári-korszakban gondoltunk a Nagy Dezső függetlenségi képviselőségére. Az, hogy a József­város is igy gondolkozott, nem Nagy Dezső ellen bizonyít. Igenis vannak közöttünk fővárosi inggel- ; lenségiek közt volt szabadelvű pártiak. De csak volt szabadelvüpártiak, a kik függetlenségiekké leltek, akik szivük előbb elnyomott függetlenségi érzületét most nem kénytelenek eltitkolni. Nálunk vannak a megtértek, Vázsonyival j a meg nem tért szabadelvűek. Ez a különbség mi közöttünk, kár tehát mi velünk csufolódni, ha még oly mulatságot is szerez vele Hécsnek. Lesz még egyszer »ne mulass!« ff. Iskolának nincs hely! A tanács s a Tisztviselőtelep. »Iskolának vem adok helyet.« x\ fővárosi tanács mondja ezt az államnak. Meglepő dolog. Az a főváros, a mely foly­ton panaszkodik, hogy nem győzi az iskolai ter­heket, a mely nem szűnik meg szemrehányással illetni az államot azért, hogy nem segít Buda­pest közoktatásügyi terhén. Most, a mikor az állam még egy gimnáziumot állít a fővárosban, az iskolát állító állammal szemben akadékos­kodik a főváros. A főváros közgyűlésének hatá­rozatából tudvalevőleg a tisztviselőtelepi gim­náziumot Kőbányára helyezik át. Nagy harcz folyt e felett a városházán Kőbánya, és Tiszt­viselőtelep között. A közgyűlésen a Tisztviselő- telep lelt a vesztes. Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban a vitát oly- kép döntötte el, hogy egy helyett két állami gimnáziumot ad a fővárosnak. Kőbánya uj gimnáziumot kap, de a Tisztviselőtelep gim­náziuma is megmarad. Úgy a főváros, mint a közművelődés szem­pontjából dicséretre méltó nemes tett ez. A tiszt- viselötelepi gimnáziumot kél uj osztálylyal fogja Apponyi miniszter az idén fejleszteni. A két uj osztály számára kér helyet a fővárostól. Majd ha teljes lesz a gimnázium, az állam emel épületet. Most az állama fővárostól kisegítést kér. És a főváros tanácsa megtagadta az állam kérelmét. Nincs hely a két osztálynak. Érthetetlennek látszó dolog ez. Beszéljünk értelmesebben. így kell ezt mondani: »A demokrata párti uralom alatt levő főváros tanácsa megtagadta az állam függet­lenségi párti kultuszminiszterének, Apponyi- nak kérelmét. Ez az Apponyi különben is nagyon kelle­metlen ember a tanács szemében. Ez az Apponyi Ehrlichék tudta nélkül, sőt ép a függetlenségi polgárok kérelmére állami pénzen felső keresk. iskolát merészel állítani az Erzsébetvárosban. A maga kulturális törekvéseiben lábbal gázol minden városházi klikkhagyományt s még az Ehrlich tekintélyét sem respektálja. Noch nie da­gewesen ! Most a demokrata közgyűlés elveszi a függet­lenségi Fisztviselőteleptől a gimnáziumot s oda­adja azt Kőbányának, a hol Árva Tóth László még nem egészen árva s demokrata napsugárra érik a régi szabadelvűek vetése. Apponyi azonban kulturális munkában nem ismer párttaktikát s gimnáziumot ad ugv Kő­bányának, mint a Tisztviselőtelepnek. A klikkgazdálkodásnak ilyen semmibe vevése méltán felháborítja a demokrata füttyre lánczoló tanácsosokat s azért elutasítják Apponyit. Most már értjük. ff. Kanapépör. Közismert dolog, hogy a fővárosi vasúti pályaudvarok egyáltalán nem felelnek meg a \ mai forgalom követelményeinek. Az áruszállí­tásban időről-időre beálló zavaroknak minde­neknél inkább a pályaudvarok kicsiny volta és az állomásberendezések elégtelensége az okozója, még pedig szakemberek véleménye szerint sokkal inkább, mint a vaggonbiány. Ezen a bajokon sürgősen segítendő, a kormány tudvalevőleg nagyarányú beruházási akeziót akar keresztülvinni a MÁV.-nál és e czélbói meg is szavaztatott magának a törvény­hozással 90 millió korona vasúti beruházási hitelt. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter, a ki annyira szivén viseli a főváros kereske­delmének és iparának a sorsát, legelső sorban a fővárosi pályaudvarok kibővítését akarja leg­sürgősebben keresztülvinni. A leggyorsabb építkezésekre a ferencz- városi pályaudvarnál és Rákos-rendező állomás pályaudvaránál van szükség. A székesfőváros hatósága azonban helyesnek találta a kibővítés­hez szükséges fővárosi telkek átengedéséért lehetetlen követeléseket támasztani, melyeket a kereskedelmi miniszter teljesithetetleneknek ta­lált. A főváros és a kereskedelmi kormány között kitört e konfliktus csak azért nem kés­leltette a ferenczvárosi pályaudvar kibővítési munkálatait, mert Kossuth Ferencz a halaszt­hatatlanul sürgős munkálatokat, tekintet nélkül a felmerüli inczidensre, tovább folytatta, a vi­tás kérdések eldöntése végett pedig a kisajátí­tási eljárás folyamatba tételét határozta el. Az ügy e stádiumában Bárczy István polgármes­ter elővette a főváros jobbik eszét és kísérletet tett a konfliktus elsimítására, a mi sikerült is, úgy, hogy a pályaudvarok bővítési munkálatai most már egészen zavartalanul folytathatók. Az inczidens azonban gondolkodóba ejtheti a főváros fejlődésének minden barátját az iránt, vájjon feladatának a magaslatán áll-e az olyan tanács, mely dicsőségét abban keresi, hogy a főváros forgalmának igényeit szemmel tarló és kielégítő kormányakczió kerékkötőjévé álljon be. A pályandvarok kibővítése oly eminens érdeke a fővárosnak, hogy az erre irányuló lépéseket nemhogy megakadályozni nem sza­bad, de egyenesen elő kell mozdítani. Ha már a főváros hatósága nem tud sem­mit sem elkövetni az áruszállítás mizériáinak az enyhítésére, melyek a múlt télen is a nagy­mérvű szénhiányban nyilvánultak meg a buda­pesti lakosságra nézve, legalább ne hátráltassa a kormányt ezirányu politikájában. Elvégre éppen nem épületes olvasmány egy oly rovat, melynek czime igy szól: »A főváros Budapest ellen«. A »nem politizáló« mai fővárosi kor­mányzat, ha már maga nem csinál semmit, legalább ne akadályozza a kormányt abban, hogy cselekedjék a székesfőváros javára. Nyílt kérdés Melly Béla tanácsnok úrhoz. A székesfőváros közélelmezési ügyosztálya a múlt télen előfordult széninség megelőzése érdekében szaktanácskozmányt hivott egybe. Ezen az ankéten a tanácsnok ur végighallgatta a szénbányamüvek és szénnagykereskedelem szakértő képviselőinek véleményét arra nézve hogy a jövőben mit lehetne tenni hasónló szénmizériák elhárítására. Az ankét eredménye- kép elhatároztatott, hogy a székesfőváros nagy szénraktárat létesít, melyben tetemes szénkész­letet log felhalmozni, mely szükség esetén nor­mális árban a fővárosi közönség rendelkezésére fog állani és melyből újabb szénhiány esetén a lakosság szénszükségletét fedezheti. Biztos tudomásunk szerint ismét nagy szénnyomoruság fenyeget. Az összes budapesti tüzelőszénszükséglet már most is — nyáron csak 1500 waggon és ez a készlet nap-nap után fogy, minthogy a hozatal a szénszállítás­ban állandó zavar miatt mái most is cseké­lyebb, mint a fogyasztás. A hideg idő beálltá­val tehát — a budapesti napi 250 waggon szükségletet véve alapul — mindössze 5 — 6 napi szükséglet számára szolgáló szénkészlet lesz Budapesten. Azt is biztosan állíthatjuk, hogy a szénszállítás, egyrészt a porosz bányák­nál az óriási kereslet folytán uralkodó nagy szénhiány, másrészt a Kassa—Oderbergi vasút csekély szállítóképessége folytán csak igen kor­látolt mértékben lesz fentartható, úgy, hogy esetleg már az őszi hónapokban, számításunk szerint október hó végére, kiüt Budapesten a széninség. Viszont arról is biztos tudomásunk van, hogy a felállítani elhatározott budapesti szé­kesfővárosi szénraktár számára mind a mai napig egy kilogramm szenet sem szereztek be, de sőt ily beszerzés czéljából még csak a kezdő lépések sem tétetlek meg. Egyébiránt be­jelentjük, hogy nagyobb mennyiségű házi tüzelő­szenet ma már a főváros is képtelen lesz be­szerezni olcsó árban, minthogy a porosz szén­bányamüvek nagyobb mérvű újabb szállításokat el sem vállalnak. Mindezeknél fogva tisztelettel kérdjük a tanácsos urat, mint a főváros által tervezett szén-akczió megpenditőjét és végrehajtó orgá­numát : Van-e tudomása arról, hogy a székesfő­városi tüzelőszénraktár számára még egy gramnyi szenet sem szereztek be ? Van-e tudomása arról, hogy a szénpiacz mai helyzetében nagyobb szén mennyiség be­szerzése úgyszólván lehetetlen? Van-e tudomása arról, hogy Budapesten a télre, — még pedig sokkal korábban, mint az elmúlt évben, — ismét széninség fenyeget? Mit szándékozik tenni a székesfőváros ennek a fenyegető széninségnekaz elhárítására? Végre pedig kérdjük a tanácsos urat, váj­jon a főváros saját szénszükséglete, különösen a fővárosi vízmüvek szénszükséglete teljesen és egész biztosan fedezve van-e? Az ország a függetlenségi eszme mellett. A nagykárolyi választás A gróf Károlyi István halálával megüresedett nagykárolyi kerületben csütörtökön folyt le a kép viselő-választás. A választáson két jelölt állt egy mással szemben. Pupp Béla függetlenségi párti es Szabó Albert néppárti. Daczára annak, hogy a nép­párt a nemzetiségekkel paktált, a függetlenségi Papp Bélát 935 szótöbbséggel választották meg. Papp Bélára 1552-en, Szabó Albertre 915-en szavaz­tak. Papp Béla megválasztott képviselőnek a man­dátumot nagy ünnepség mellett adták át. КОШ FEST,TISZTIT! Gyűjlőtelepek a székesfőváros minden részében. Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza ;t?. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telelőn őS—45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom