Az Erzsébetváros - Független Budapest, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-12 / 32. szám
2 FÜGGETL FN В UD A PFSÍ. A főváros maradjon meg tántorithatat- lanul terve mellett, és ha hiányzik valamely összeg az alaptőkéhez, forduljon a kormányhoz. A földművelési miniszter bizonyára méltányolni fogja e városi intézmény jelentőségét és nem fog visszariadni attól, hogy az állam részéről is hozzájáruljon az alapítás sikeréhez. Ha azonban mégsem lehetne részvényjegyzés utján az egész 1.800.000 koronát előteremteni, ugv a fővárosnak kell részesedési összegét felemelnie és a vásárpénztárt, ha kell, akár egészen fővárosi tőkével, megteremtenie. Visszacsinálni ezt a dolgot többé nem engedhetjük. A Saborszky ur vásárpénztárának pusztulnia kell. Mert nem lehet, hogy Budapest székesfővárosa behódoljon eey spekuláns társaságnak, a mely születésének első percze óta csak fejős tehénnek nézte ezt a várost, mint ezt róla a hivatalos vizsgálat megállapította. Községi takarékpénztár és a kis- * emberek hitele. A székesfővárosi községi takarékpénztárnak kezdeményezöiés hívei nem is gondoltak arra, hogy eszméjük üdvös voltát egy olyan motívum fogja hamarosan támogatni, a mely ellen mondást nem tűr: maga az élet, székesfővárosunk polgárságának egy fontos és kiterjedt rétegének az érdeke. A kik eddig a községi takarékpénztár létesítésének ellenzői voltak, leginkább azzal érveltek, hogy lévén Budapestnek bankja, betétintézete bőven, erre az uj intézményre szükség nincs. Erre bizony nagyon ráczáfoltak azok a gazdasági viszonyok, a melyek ma foglalkoztatják nemcsak a bankigazgatókat, de a nagy- közönség érdekeit szivén hordozó, minden értelmes polgárt. Hát -megtaláltuk a községi takarék- pénztárnak legnemesebb hivatását és ha más czélja nem is lenne — a mit tagadunk — az az egy is elegendő arra, hogy a székesfőváros kötelességévé tegye a községi takarékpénztárt megteremteni— de rögtön. Értjük a szorongatott kisember hitelállapotát, a melyen segíteni, helyesebüléseit követő banketteken azonban reá jön, hogy a svéd igen józan nemzet, mely a politikát még hírből sem ismeri. Éppen ezért reá adja magát a fogalmazó ur a sákkerhets-tendstickor nevezetű svéd iparczikk gyártásának tanulmányozására, ekkor azonban, mint a magyar gyufa- kartel kémjét letartóztatják és a legközelebbi fjordig tolonczolják. U. árvaszéki ülnök a gyámügy tanulmányozása czéljából Spanyolországot járja be. Minden buzgalom mellett sem sikerül egyetlen árvaszéket felíedeznie. Az összes árvapénzeket ugyanis évek előtt elsikkasztották és a volt gyámok egytől- egyik szökésben vannak. Nehogy hiába rándult le légyen a spanyolviasz kies hazájába, most Carmen és Don Jósé viszonyát tanulmányozza helyszíni szemlék alapján. Jelentésében a marlia- vágóhid-ügy uj rendezését fogja ajánlani a spanyol bikaviadalokon tapasztalt biztos ölési módszer segélyével. A tanulmányutak e kiváló eredményét a székesfőváros aranymetszésü és szattyánbőrbe kötött díszmunkába foglalva, e pazar albumot a bizottsági tagok között díjtalanul szétoszlatja, bizonyságául éber szocziális érzékének. A közgyűlés demokrata többsége pedig a tanulmányút és a diszalbum 200.000 korona költségét a fővárosi szegényalap terhére lelkesedéssel megszavazza. ben a melyet egészséges alapokra lefektetni első ! feladatának tekintse a székesfőváros vezetősége, | Mert végre azok a tiz- és százezer exisztencziák, j melyek most a szövetkezeteknek és a kis bankoknak a nagy bankok részéről folyamatba tett sanyargatása folytán létükben vannak megtámadva, a székesfőváros lakosságának és adózó polgárságának hatalmas kontingensét képviselik és ezeken nem segíteni, úgy közgazdasági, mint kulturális, de emberi szempontból is bűn volna. De lehet is segíteni. Szervezze meg a székes- főváros a községi takarékpénztárt. És ez legyen a kisemberek, vagyis kiskereskedők, kisiparosok, alkalmazottak és szerényebb sorsú diplomások hitelistápolójának központja. Ide fogják bevinni és nem a részvény-bankba és takarékpénz Iá- rakba ezen osztálybeliek megtakarított filléreiket és innen fogják viszont kikapni — ha megszorulnak — hitel alakjában azokat az összegeket, a melyeket eddig a szövetkezetekből kaptak és most — úgy látszik — sehonnan sem kapnak. Ezen községi takarékpénztár képezhetné nagyrészt a szolid alapon dolgozó szövetkezeteknek és kisbankoknak reeszkompt-forrását és igy a kisemberek helyére a takarékpénztár azzá lenne, a mi a nagy hitelt élvezőknek az osztrák- magyar bank. A községi takarékpénztár — ha szakszerű és nem klikkszerüen szerveztetik; ha nem teszik meg ezt is a törzsfők domíniumává, a hová rátermettségre való tekintet nélkül dug- dossák be a párthiveket — szabályozóig fog hatni az egész főváros hiteléletére. A betétekre éppen úgy, mint a hitelezésre, illetve a kisemberek részére alkalmazandó kamatlábra. És ez a hitelkématláb, ha természetszerűleg nem maradhat stabil, még sem fog annyira fluktuálni, mint a mostani és nem is lesz olyan magas, mint az, mert nem lévén részvényese, nem kell dividendára dolgoznia, már azért is természetesen olcsóbb lehet és teljesen elegendő, ha évenkint feleslegképen azokat az összegeket teszi félre, a melyeket a részvényintézetek tartalékalapra és tantieme-ekre fordítanak. Lévén ez egy közhasznú intézmény, úgy értem, hogy ennél úgy az igazgatóságot, mint a felügyelőbizottságot helyettesitő testületek ingyen funk- czionálnak és csak a szorosan vett tisztviselők és szolgák kapnak fizetést. Minthogy a községi takarékpénztárnál letett pénzekért a székesfőváros egész vagyonával szavatol, igen természetes, hogy betétjeivel nemcsak a kisemberek, de a nagyok is fel fogják ezt az intézetet keresni, mert jól meg tudják ítélni azt, hogy még a legkritikusabb időben is éppen oly biztos a pénzük a községi takarék- pénztárban, mint az ország bármely legelső részvény intézetén él. Ezért én arra számitok, hogy a községi takarékpénztár már működésének első hónapjaiban is igen nagy betéteket fog kapni és ha a székesfőváros — a mi természetes — meg- felelő forgó tökével fogja megindítani ezt az intézményt, a polgárság abban a helyzetben lesz, hogy ezen intézmény jótékony hatásában részesüljön. Legyen hát vége e kérdés fölötti hosszas teoretikus debattirozásnak ! Dolgoztasson ki a polgármester szakemberekkel konkrét intézel i szervezetet és valósítsa meg sürgősen. Ebben a kérdésben nem lesz pártkülönbség, mert minden igaz polgára fővárosunknak, kell hogy átértse, hogy többet ér egy községi takarékpénztár, a mely rövid idő alatt működésbe hozatik, ha esetleg az uj intézmény kezdő fogyatkozásokat is viselne magán, mint az a mintaintézmény, a melyet hirdetnek, de még nem valósítanak sohasem. Földiák Gyula. Hírek a TerézvárosbóF A napilapokban olvastuk : A Fővárosi kaszinó (Terézvárosi kaszinó) épület részvénytársaság kérelmére a főváros tanácsa a magán építési bizottság javaslata alapján megengedte, hogy а VI. kér. Andrássy- ut 29. sz. házát árutárházzá alakíthassa át. A Budapesti Közlöny jelentette: А VI. kér. függetlenségi és 48-as kör alapszabályait a belügyminiszter láttamozta. Érdekes két hi г ez. Nagy hatalmas múltnak rombadőlését jelenti az egyik, szebb jövőnek hajnalpirkadását jelenti a másik. A Terézvárosról szól mind a kettő. A múlt emléke még visszanyulik abba az időbe, a mikor a Terézvároshoz tartozott a VII. kerület is. A Terézvárosi kaszinó a régi Terézváros hires, vagy a mi szempontunkból hírhedt Ren- kert klubjából alakult. A Benkert klub végső pusztulását, egykor hatalmas urainak teljes letörését jelenti ez a házátalakitás. A fővárosi klikkek klubjai között a Benkert klub nemcsak befolyásban, hanem pénzben is oly gazdag volt, hogy körházat épített. Egyszpr kiszámították, hogy választmánya 25 millió forint vagyont képvisel. A mindenkori 67-es kormánypártoknak hü tanyája volt ez a Klub, a mely falai között látta a gőgös Gorovétől kezdve a nagyképü Busbach Pétert, a lármás Tenczert, az üresfejü Mendlt, az erőszakos Mérőt s a különböző nevű, de egy fajsúlyú radóczákat. Mennyi tömjénfüst szállt e kaszinóból a hatvanhetes miniszteri paloták felé s a városháza terebélyes panamaerdeinek mennyi magját vetették itt el! Ez a klub buktatta meg Jókaiban a bal- középet, ez üldözte a boldog emlékezetű Faludi doktor kicsiny, de lelkes 48-as seregét, ez fogta be a hatalmasok diadalszekerébe a Teréz város népét. Itt adták el a Terézváros polgárainak szabad akaratát, itt csereberélték a a pártok változás szerint az elveket. A hatalmas kaszinó helyén most nyílt czégérü áruház lesz. Sic transit gloria mundi . . . Nem siratjuk pusztulását. Hiszen ha elpusztult Róma, elpusztult Jeruzsálem, miért ne pusztuljon el a Terézvárosi kaszinó is. A Terézvárosi kaszinó épületének helyén megelőzőleg czirkusz volt, a mely leégett. Ez a sors érte a mamelukság czirkuszát is. Az áruházzá átalakuló Terézvárosi kaszinó a Terézváros múltját jelenti, a most alakuló függetlenségi kör pedig a jövőjét. A jelen az a terézvárosi demokratáké, a kiket függetlenségi szavazatok segítettek uralomra. A demokraták által ostromolt Terézvárosi kaszinó összeomlása most felszabadítja terézvárosi függetlenségi elvtársainkat a demokrata kötelék alól. A VI. kerületi függetlenségi és 48-as körben van rájuk szükség. Ott a helyök. Seffer László. Az állatkert jövője. A jólelkü Jónás egyelőre megmenekült attól a veszedelemtől, hogy árverési hiénák kezére kerüljön. A víziló e véletlen megmenekülése újból aktuálissá teszi az állatkert kérdését, mely az állat- és növényhonositó társulat csődje folytán vált akuttá,Vitán fölül áll, hogy Budapestnek állatkertre szüksége van. Egy olyan metropolis, mint a mienk, nem maradhat ez intézmény nélkül, mely minden nagy városnak dísze. Egészen eltekintve attól a fontos didaktikai szemponttól, hogy a gyermekeknek és a tanuló ifjúságnak módot kell nyújtani arra, hogy az állatvilágot szemléltető oktatás révén megismerhesse: Budapesten az állatkertnek még egy specziális hiva
