Az Erzsébetváros, 1906 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1906-12-16 / 2. szám
I. évfolyam. 1906. de ez ember 16. szám. Budapest székes*főváros és különösen a V!í. kerület érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. zrzzzarzz;zrzr::™;ziriz^i A VII. kerületi függetlenségi“ és 48-as párt, valamint a „Zugió és környéke függetlenség! es 48-as pártkör“ hivatalos lapja. A & EaaDEMnBBiasafflwse^s^-. Megjelenik minder, vasárnap, e gzíikcégh©* képest tSbbssör la ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 10 korona. — Fél évre 5 korona Főszerkesztő ■ Br Somogyi Lajos, Felelős szerkesztő • B. Viragh Góia. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, Váj.. ASmassy-fér 87 /Mindennemű levelek te előfizcíési pénzek a laplulajdonos 8. Vraqh tíeza címére küldendők VU„ Á'mássy-tér 17, TELEFON 88 - 98. ÍBafrSjBj|ry;ré»igntagn«BrAsMBgg^^ Választás előtt. Irta: Lengyel Zelián. Az ócska ruhát levetik, a kiszolgált katonát felváltják, a régi városatyák he- tyet újakat választanak. Újakat? Hát vájjon újakat választunk-e? Bízom a választópolgárokban, remélem hogy: igen. Az uj politika hitvallása győzelmesen járta be az országot a választásokon, nehezen tud érvényesülni a valóságban. Budapesten azonban sehogyan sem. Sem eszmékben, sem emberekben, sem akaratban nem tud megujhódni a főváros képviselő-testületé. Az oka csak formailag fekszik a törvényben. Formailag, mert a megújhodásnak kereteket szab. A törvény miatt most nem lehetne egészen fölcserélni jóval a rosszat. — De hogy egyáltalán ne legyen lehetséges! Ennek oka nem a törvényben, hanem a lelkekben van. Hogy a régi klikk gazdálkodás hova vezetett: láthatjuk: A törzsfőnököket felhizlalta, a polgárság pedig lerongyoso- dott. - A város irtózatos vagyonát közprédává tette, a fővárost a csőd szélére juttatta, de a közcélokat meg nem valósította. — Felosztották egymás között az én ruháimat és az én ruháimra sorsot veiének — mondja az irás. — A főváros vagyonával is igy tevének. S most, mikor a politikai fordulat folytán az utolsó óra ütött s a rabló- gazdálkodásnak véget kellene érnie, ösz- szefogóznak ők, uj neveket iktatnak vezéreik közé a régi érdekek védelmére s a régi érdekszövetségek ezégéreül, hogy tovább űzhessék gazdálkodásukat. A főváros a nemzet szive. Mint ilyennek kellene nemzeti mozgalmaink élén állania, egész lüktető nemzetéletünk ki és befutó erezetének, szívverésének központjául szolgálnia. E helyett itt fészkel a nemzetköziség és itt ül orgiákat a bécsi hatalomnak minden kirendeltsége, mert mindenik talál itt segédcsapatokat és támasztékot. A fővárosnak kellene elül járni a közerkölcsök terén való példaadásban. E helyett a múltban vígan folyt a közvagyon elharácsolása és állandó bün- fészke volt a visszaéléseknek. Akarjátok folytatni ? Akarjátok azt, hogy hazafiságban hátul, közerkölcsök dolgában pedig szégyenfoltként nagyon III. területi Választó polgárt! iKétfőn és kedden már választunk j újra. Nem az a kérdés fog eldőlni, Barabás legyen-e a képviselőnk vagy más, hanem arról fogunk szavazatunkkal dönteni, le akarjuk-e rázni magunkról, erről a nagy kerületről a klikket most és mindörökre ! Áki önérzetes polgára e kerületnek, az nem habozhat ! Akinek szivén fekszik a köz érdeke, az velünk lesz nagy küzdelmünkben, mely ki fogja irtani a klikket 8 kerületből, hogy nyoma se maradjon! Fel tehát a nagy küzdelemre! Legyetek velünk, mert velünk van az igazság, a tisztesség, a be- csület I Hazafias üdvözlettel a VII. ker. függetlenségi klikk- ellenes községi párt ♦ 4BP|> ♦ JCrórriKa. Ehrlich G. Gusztáv és a fiumei czápa. Ki ne hallott volna a fiumei czápáról, a mely van — de a mely még sincs, a melyről minden esztendőben nyár. derekán hasábokat Írnak a lapok, de a melyet a legöregebb fiumei bennszülött sem látott még soha. A mely felbukkan j a magyar tengerparton — de azt láttatlanban teszi ; a melytől senki sem fél és a melytől senki meg nem ijed. Kerületünk érdemes választó polgárai ! Ki ne olvasott volna közületek évtizedek óta mindig, néhány nappal minden választás előtt a napi sajtóban Ehrlich G. Gusztáv űr valamely hősi tettéről ? Olyanról, a mely emlékeztet a fiumei czápára 1 Olyanról, a mely emlékeztet a hatalmas 'Caesarokra! Olyanról, hogy a jó öreg Rothschild, vagy, ha úgy tetszik, Hirsch báró, de sőt a boldog emlékű Montefiore Mózes is — ha élnének még — elszégyeihetnék magukat, hogy valaha is jószivü emberek hírében állottak. Mert, a mivel Ehrlich G. Gusztáv reklámja telekürtölí a várost, de mindig csak a választások előtt, az felülmúl minden képzelhetőt ! Gyengeszivü embereknek nem is ajánlatos, Hogy elolvassák, mert elragadtatásukban meghasadna a szivük ! A jótékonyság netovábbja ! Nincs az az amerikai milliárdos, aki felvenné vele ebben a versenyt Még Goldmann József is elbújhat mellette, akirőKpedig köztudomású, hogy nem kevesebb, mint néhány száz iskolásfiut itatott le egy alkalommal ingyen tejjel ! Nos hát derék polgárai e kerületnek, áhitatos csendet kérek. Ti, kik bizonyára nem ijedtek meg a fiumei czápától, nem fogtok megijedni Ehrlich G. Gusztáv legújabb hősi tettétől sem. Csodálkozzatok I! Bámuljatok! Ehrlich G. Gusztáv hírül adja országnak-világnak, de különösen nektek, hogy a községi választások után olyat fog cselekedni, aminek amerikai rendszerű re- klamirozására most a választások előtt igen nagy szüksége van. Hirdeti és hirdetteti, hogy a kerületbéli szegény gyermekek felruházására és ellátására jótékonyczélu monstre-hangversenyt fog rendezni a vigadóban a választások után, melynek összes költségeit a sajátjából fogja fedezni. Rothschild és Hirsch bárók, és te jó öreg Montefiore Mózés forduljatok meg sírotokban. Czudarul le vagytok gyalázva 1 Mert ti adtatok, a miből bőségesen volt részetek, de Ehrlich G. Gusztáv nem adhat, a mije volt, már mind felosztotta. De azért ne aggódjunk! Ehrlich G. Gusztáv úr saját költségén rendez hangversenyt a vigadóban, a mely czélra ingyen kapja a vigadót, a fűtést, a világítást és a szereplőket is. Hát uram istenem, micsoda költség fog itten még felmerülni ? Legfeljebb annyi*, hogy Ehrlich főrendező úr ünneplőbe bújván, ezáltal mosószámlája fog szaporodni I Ehet* a szemfényvesztéshez, ehez az amerikai reklámhoz, ti becsületben élt és tisztességben meghalt philantrópok, nem értettetek. Ebben nagyobb nálatok Ehrlich G Gusz-' táv, mert ő mindig ad — de sohasem ad. Ő az eleven reklám: sokkal régibb keletű: mint akár a fiumei czápa, közismert, de ma már mindenki által megkaczagott históriája.’ v0.
