Az Erzsébetváros, 1906 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1906-12-09 / 1. szám
AZ ERZSÉBETVÁROS 3 alázatos instancziázás, s a városé a folytonos anyagi züllés. Ennek az állapotnak ideje már, hogy elvégre vége vettessék, ti épen azért nem tudom elhinni, hogy az „Erzsébetváros“, amely világosságot kíván támasztani a sötétségben és friss levegőt óhajt behajtani a fővárosi kormányzás dohos levegőjű földalatti üregeibe, ne találkoznék a polgárság bizodalmával és támogatásával. Ha még van bennünk po’gári önérzet; ha nem akadjuk, hogy örökösen jóim k, nélkülünk határozzon . egy néhány illetéktelen, vagy ezek által báb módjára mozgatott ember, akkor fel kell emelnünk a polgári szabadság zászlaját s alatta tömörülve ki kell vivnunk minden klikk-uralommal szemben, függetlenségünket. Hangzatos jelszavak bőven szállonganak a mai napokban, miikor n községi választásokra készülünk. Pártok, koalicziók alakulnak csábitó programmok hirdetése mellett. Vigyázzunk azonban, hogy a szirén hangok meg ne. ejtsenek bennünket. A frissen mázolt nemzetiszicű, vagy a demokrata köpönyegek alatt ugyanazok az emberek rejtőzködnek, akik eddig is intézték a főváros ügyeit, de sohasem a közjó, hanem csak a saját javuk szempontjából. Atvedletiek külsőleg 48-asokká, demokratákká, de belsőleg ugyanazok maradtak ; a város megrontói, a polgárság semmibe vevői. Atvedlettek, mert a megváltozott viszonyok az át ve dióst ajánlatossá tették. Programmokat alkotnak és hirdetgetnek, mert érzik, hogy megmozdult a polgárság, kezdenek felnyílni a szemek s ingadozik az örök életre berendezett hatalom. De ne higyjünk hangzatos jelszavaiknak. A szép himes pillangó, amely előttünk szárnyát te- ritgeti, abból a hernyóból vált, amely kertünk legszebb rózsafáját tönkre tette, s a petékből, amelyeket lerak, nem lesz más ismét, csak pusztító hernyó. Gombostűre tehát vele, hogy többé ne árthasson 1 Fel polgártálsaim 1 Álljunk az alá a zászló alá, amelyet az „Erzsébetváios“ emelt fel közöttünk I Vivjuk ki polgári szabadsagunkat! Törjük meg elvégre a főnökök uralmát, s rendelkezzünk immár önmagunkkal, mint önálló itéletű s független polgárokhoz illik. Zuglói polgár. A közérdek képviselete valóságban. (Levél a szerkesztőhöz) Felületűnknek egyik választás előtt álló bizottsági tagja Nessi Gyula kéményseprő mester. A tűzientíészet, a közbiztonság szem pontjából felügyelni és ellenőrizni a kéményseprőket az elöljáróság hatásköiébe tartozik. Az előljáióság ügymenetet, az előljáiósági tisztviselők működését, a tanácsnál, a közgyűlés előtt szóvá tenni a bizottsági tagok feladata. Mindegyik léi szemet hunyhat a másik fél esetleges mulasztásai, hibái felett. De a közérdeknek klikkszeiű gyakorlása különösen nem ebben domboiodik ki. A köz biztonság szempontjától a kerület külön kéményseprői kei ültek re van osztva, hogy minden í észnek legyen egy felelősségre vonható kéménysepiője, ha már az illető kör jelben a konkurrenczia kizárásával monopóliumot élvez ez illető mester. Nem azért bizottsági tag Nessi Gyula, hogy elfelejtse, hogy ő egyúttal kéményseprő mester is. Özvegyi jogon az anyja kapott egy kerületet, de azért ennek a kerületnek inkaszansa ő ; külön kapott saját jogán még egy kerületet, gondolván „osztott öröm kettős öröm, — kettős kerület összetett öröm“. A kéményseprő kerületekben előforduló tűzeseteknél az illető kerület kéményseprője köteles eljárni a tűzvizsgálatnál. Ez eljárás után 6 kor. dij illeti meg az eljárót. Bár két kerülete van Nessi Gyulának, azért még más kerületekben is eljár meghívás alapján, de vájjon a közérdek szempontjából? Nem ! Csak meghívás folytán; hogy ki hívja meg'idegen kerületbe „eljárni“ ez az a kényes pont, melyen a „közérdek konknrrálhat másnemű érdekkel is.“ A telep engedélyeknél már 10 kor. az eljárási dij, ez szintén a kerületi kéményseprő mestert illeti, és csodálatos, hogy ezekre az „eljárásokra“ mindig csak Nessi Gyula kap meghívót. És milyen tág tér nyílik még az ilyen sok téren működő bizottsági tag úrnak mint a hatalom árnyékában megjelenő potentátnak a kerület polgárainak kegyelmi morzsákat juttatni jogos igények elismerése helyett íme egy példa, mely a klikket elevenen bemutatja s melyből a választás alkalmára okulhat kerületünk választó polgársága. EhrUchék szereplése a főváros közgyűlésén. Törvényhatósági bizottsági tagjaink csatatere a közgyűlés, itt kell síkra szállni azon eszmékért, amelyeknek megvalósítása a főváros felvirágoztatására, a megbizó polgárság jólétének előmozdítására vezet. Nézzük, mit végeztek Ehrlichék a főváros közgyűlésén. Kerületünket körülbelül 50 bizottsági tag képviseli, kiket eddig teljhatalmú kormányzójuk Ehrlich G. Gusztáv saját képére alkotott s alkotásánál mindig figyelemmel volt arra, hogy kollegái a törvényhatósági bizottságban az ő tudását és szellemi fölényét el ne homályositsák. Meg is látszott ez a közgyűlésen ! Kerületünk bizottsági tagjai a szavazó gép színvonalára sü'yedtek s ha a gépet valamely nagy vállalat érdeke mozgásba hozta, iia nemzeti követelések letöréséről, vagy a mindenkori kormánynak való bizalom szavazásáról volt szó, a szavazó gép hűségesen teljesítette a reá oktrojált kötelességét Egyébként azonban a íőváros ügyei iránt nem érdeklődtek. Áttanulmányoztam a legmozgalmasabb évnek 1904-nek a közgyűlési értesítőjét, a „Fővárosi Közlöny“-1 s arra a megdöbbentő eredményre jutottam, hogy ezen eseménydús esztendőben a VII. kerületi városatyák csak egyetlen kérdésben szólaltak fel a főváros közgyűlésén és pedig mikor arról volt szó, hogy a főváros készpénz készlete elhelyezhető-e az Ehrlich-Morzsányi-féle Erzsébetvárosi takarék ■ pénztárban ? Ebben a kérdésben a kerület vezérszónoka, Ehrlich G. Gusztáv és hű dárdása Dósa Kálmán törtek lándsát. Kérdem tisztelettel, hogy egy hosszú év alatt nem akadt egyetlen egy közérdekű kérdés sem, amely a Vlí. kér. bizottsági tagokat szólásra bírja ? Hiszen volt szó a közgyűlésen önzetlen és gondolkodni tudó bizottsági tagok indit ványára közérdekű dolgokról is: szóba került az élelmiszerek drágasága, az idegenforgalom emelése, az adóbehajtás körül gyűlölt trans- ferálás eltörlése, a városi korházak részére szükséges gyógyszerek házi beszerzése, a városi tű kár biztosító intézet alapítása, a biztosi tó társaságoknak a tűzoltás költségeihez való hozzájárulása stb. stb. Mindezen okos és üdvös indítványok közül egy sem volt méltó arra, hogy Eürlichék figyelmükre méltassák. ' Vagy ezek kevésbbé fontos kérdések, mint az, hogy a főváros készpénz készlete az Elirlich-Morzsányi-íéle Erzsébetvárosi takarékpénztárnál vagy pedig más banknál helyezendő el ? Bizottsági tagjainknak ezen semmiüevése bizonyítja arra való képtelenségüket. Képtelen emberek pedig nem valódi a törvényhatóságba ! Dr. Bernfeld Izsó. Kerületi hírek. Távozó vezérférfiú. Stadler Károly a keleti pályaudvar vendéglőse és a kerület osztatlan tiszteletben részesülő polgára, mint halljuk olt hagyja eddigi vendéglőjét s mivel különben sem tudná összeegyeztetni város-politikai elveit :a vasutak intézőinek elveivel, egyáltalában nem is fog többet homloktérbe állani a városi ügyekben. Noha vendéglői bérlete még csak 1907. május hó 1-re jár le, de már is külön beadványban adta tudtúl az intéző koroknak, hogy nem kivánja a bérlet meghosszabbítását, s így nyilvános árlejtésen fog eldűlni, ki lesz a keleti pályaudvar uj vasúti vendéglőse. Társasvacsora. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkörben minden szerdán este társasvacsora van, melyen a kör és a párt minden tagját szívesen látják. Apponyi Albert gróf ünneplése. A VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkor tudvalevőleg tiszteletbeli tagjává választotta meg Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert. A tiszteleti tagságról szóló oklevél már elkészült, s azt ünnepélyes estély keretében fogja a pártkör Apponyi Albert grófnak legközelebb átnyújtani. Az estély napja megállapítva még nincsen. A 12. Eákóczi Feiencz társaság 1906. deczember hó 9-én (vasárnap) tartja az- erzsébetvárosi plébánia templomban zászló- felszentelési ünnepélyét. Zászióanya Balogh Lászlóné lesz, a zászlót pedig' Froliászka Ottokár székesfehérvári püspök fogja leiszentelni. Védnöknők: tizava Jánosné, Dr. Both Fálné, Dreszmann Károlyné, Dr. tio- mogyi Lajosné, titraüsz Adolfné, Borovszky Istvanné úrnők. A felszentelés után a Vii. kerületi függetlenségi és 48-as pártkörben ünnepély lesz. A részletes programm a következő; Gyülekezés vasárnap d. e. 10 órakor a VII kér. függetlenségi és 48-as pártkörben (VII., Almássy-tér 17.) Innen felvonulás az Erzsébetvárosi templomba. A templomból a menet a felszentelt zászlóval visszatér a lüg- getlenségi körbe, ahol megtörténik a zászló felavatása. A felavató ünnepély sorrendje: 1. Isten áldd meg a magyart ... 2. Alkalmi költemény. Irta ; Kerekes Andor. Szavalja : Vincze G. István, o. Ünnepi beszéd. Tartja; Száva János, a II. Rákóczy Ferencz társaság elnöke.- 4. A zászlószegek beverése. Az esti emlékünnepély sorrendje: 1. Isten áldd m g a magyart ... 2. Zászlóavatás. Irta és szavalja; Tóth Kuiucz János. 3. Kur-ucz nóták. Tárogatón előadja: Járossy Jenő. 4 Rákóczi Rodostóban. Dialog, irta: Kerekes Andor, előadják: Martba Józseféi Ymeze G. István. 5. Kurucz kesergő. Hegedűn előadja: Fersehne r Zsigmond. 0 Szózat. Ünnepély után vacsora. Egy teríték ára 2 korona. \ acsora után tánez. Belépti díj az esti ünnepélyre: Személyjegy 2 korona, csaiádjegy 5 korona. Az egyesület tagjai a belépti díj felet fiz.tik. Jegyek előre válthatók: A „•!. Rákóczi Ferencz társaság“ helyiségében (Vii. Rotten- biller-utcza 21) és a VII. kér. függetlenségi körben (VII., Almássy tér 17.) A hangverseny kezdete este 7 órakor. Az ünnepélyen Barabás Bela, a társaság diszelnöke és több képviselő-társa is jelen lesz.
