A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.

hadapród, 1865 november 1-én hadapródkáplár, 1866 május 1-én IL hadnagy, 1866 június 21-én pedig I. hadnagy lett. Szolgált még 1869 december 1-től a 7. határőr-, majd 1871 október 1-től a 22. gyalogezredben. 1874 november 1-én lett főhadnagy. Résztvett az 1878. évi boszniai hadjáratban, mely alkalommal november 1-én hadiékítményes katonai érdemkeresztet kapott. 1879 szeptember 1-től tanár a zágrábi hadapródiskolában. 1880 november 1-én II. százados, végül 1881 május 1-től beosztva az 53. gyalogezredbe, 1884 május 1-én I. százados. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1891 május 1-én vétetett fel s onnan 1901 július 20-án nyugállományba vonúlt.

(A gárdista, az 1862 május 2-án osztrák nemességet és előnevet nyert. Sz. Péter (sz. 1814) és Luxardó Róza fia.)

189. SZIRMAY OSZKÁR (Szirmai és Szirmabessenyői).

Született 1859 július 21-én Hosszúmezőciróka (Zemplén vm.). A wie- nerneustadti katonai akadémiáról mint hadnagy került 1881 augusztus 18-án a 14. huszárezredhez. 1884 április 8-tól cs. kir. kamarás. Áthelyezve 1884 július 16-án a 10. huszárezredhez, 1886 november 1-től főhadnagy, 1891 december 1-töi Madi Kovács György altábornagy s. tisztje, 1893 május 1-töl II. kapitány, 1895 november 1-től pedig I. kapitány volt. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1896 május 14-én vétetett fel, honnan 1912 május 10-én nyugállományba vonult Wienbe.

(Adománylevél 1295. A gárdista, Sz. Oszkár (1829—1864) és gróf Csáky Hedvig (sz. 1830) fia, Sz. Miklós (f 1830) és gr. Széchen Paula (1806—1836) unokája, Sz. János (1775—1839) és Pottornyay A. Mária (sz. 1779) szépunokája, Sz. Sándor (1745—1795) és Ottlik Krisztina (1754—1807) dédunokája.)

190. SZMRECSÁNYI ISTVÁN (Szmrecsáni).

Született 1843 november 18-án Isztebne (Árva vm.). Katonai pályáját mint közlegény kezdte 1860 szeptember 11-én a 10. ulánusezrednél, hol 1860 október 26-án hadapród, 1861 április 28-án pedig II. hadnagy lett. Áthelyezve 1861 május 18-án a 11. huszárezredhez, 1862 március 7-én I. hadnagy, 1866 július 17-én főhadnagy. Résztvett az 1866. évi olaszországi háborúban. 1867 április 23-án kivezényelve a koronázási ünnepségeken szereplő ideiglenes testőrosztályba. 1873 július 5-től cs. kir. kamarás, majd 1876 május 1-től I. kapitány. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1883 szeptember 1-én vétetett fel, azonban már 1883 november 1-től visz- szakeriilt a 11. huszárezredhez. 1886 november 1-én őrnagy, 1889 november 1-én alezredes és Albrecht fhg. hadsegéde. 1892 november 8-tól ezredes és előbb a 9. huszárezred parancsnoka, végül József fhg. kamarai elöljárója. 1898 október 30-án tábornok, 1908-ban pedig v. b. 1.1. lett. Meghalt 1917 július 14-én Radafalva (Vas vm.).

(A Liptószentiváni Szent-Ivány családdal közös törzsből eredő család. A gárdista, Sz. Nép. János (1817—1873) és Gulácsi Farkas M. Terézia (1819—1894) fia, Sz. Nép. János (sz. 1784) és Ambrózy Zsófia (sz. 1793) unokája, Sz. Antal (sz. 1753) és Reviczky Teréz (sz. 1773) szépunokája, Sz. Imre és Madocsányi Anna dédunokája.)