A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.

524 Született 1853 február 19-én Pest. Önkéntes volt 1871 október 10-től a 3. tábori vadászzászlóaljban, hol 1874 március 26-án őrvezető, majd az innsbrucki hadapródiskola növendéke. 1875 november 1-én hadapród, 1876 január 1-én tiszthelyettes, 1876 május 1-én hadnagy, 1880 november I- én pedig (főhadnagy. Résztvett 1882-ben a hercegovinai hadjáratban. 1888 május 1-én II. százados a 8. tábori, majd 1890 május 1-től I. százados a 11. tábori vadászzászlóaljban. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1891 május 1-én vétetett fel, hol 1904 november 1-től testőralőrmester, 1905 november 1-től őrnagy, 1906 november 1-től testőrőrmester. 1908 augusztus 18-án Ferenc-József rend lg. keresztet kapott és 1911 április II- től alezredesi címmel nyugállományba vonult. (Nemesség és címermegerősítőlevél 1613 március 20. A gárdista, Sz.-K. Barnabás fia, Sz.-K. György (1775—1839) és Szentimrey Eszter (1800—1836) unokája, Sz.-K. Miklós (1735—1780) és Recsky Katalin (1735—1780) szépunokája.) 183. SZEMERE PÁL (Szemerei). Született 1839 január 17-én Kisazar (Zemplén vm.). Katonai pályáját mint közlegény kezdte 1858 november 8-án a 34. gyalogezrednél, hol 1859 július 1-én már II. hadnagy lett. Áthelyezve 1861 február 1-én a 66. gya­logezredhez, 1861 március 14-én I. hadnagy, 1866 augusztus 1-én pedig főhadnagy. Utoljára 1867 július 1-től a 13. huszárezrednél szolgált. Részt­vett úgy az 1859. évi, mint az 1866. évi olaszországi háborúban. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1871 december 1-én vétetett fel, honnan 1875 május 31-én beosztatván a m. kir. 2. honvéd huszárezredhez, 1875 novem­ber 1-én kapitány lett. Innen a 9. honvéd huszárezredhez került, majd 1885 november 1-én őrnagy újból a 2. honvéd huszárezrednél. 1890 május 1-től alezredes és a 3. honvéd huszárezred parancsnoka, végül pedig ezredes 1892 november 25-től. Meghalt 1895 október 11-én Gálszécs (Zemplén vm.). (A gárdista, Sz. József (1794—1862) és Máriássy Erzsébet fia, Sz. István (1765—1829) és Máriássy Klára unokája. A család a bemutatott okmányok és emlékek szerint, a honfoglaló Huba vezértől vezeti le ere­detét és a szokásos hagyomány alapján a „de genere Huba“ jelzésnek további viselése, az 1917 november 13-án kelt legf. elhatározással meg- erősíttetett.) 184. SZENT-IYÁNY LÁZÁR (Liptószentiváni). Született 1837 március 10-én Pécs (Baranya vm.). Hadapród volt 1854 július 16-tól a 34. gyalogezredben, majd 1856 augusztus 1-től a 39. gyalogezrednél, hol 1857 június 1-én II. hadnagy, 1859 március 13-án I. hadnagy, 1859 május 26-án főhadnagy, 1866 június 26-án pedig II. száza­dos lett. Résztvett úgy az 1859. évi, mint az 1866. évi olaszországi háború­ban. 1870 november 1-től I. százados. A magyar királyi nemesi testőrség­hez 1873 november 1-én vétetett fel, honnan 1883 december 1-én vonult nyugállományba őrnagyi címmel. (A család 1286 május 8-án felvéve a magyar nemesség közé. A gárdista, Sz. Dániel (sz. 1795) és Nagy Anna (1800—1887) fia.) 182. SZATHMÁRY-KIRÁLY ALBERT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom