A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

352

1114. gróf SZÉCSEN KÁROLY (Temerini).

Született 1778 október 26 Tergovicse (Varasd m). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez Horvátországból, hol 1797 június 11-től 1799 április 11-ig szolgáit. A gárdától főhadnagyi rangban a 34. (Esterházy Antal, utóbb Kray) gyalogezredhez helyeztetett, hol 1803-ban H. százados. Innen 1806-ban mint I. százados a varasd-kőrösi (utóbb 5.) határőr-, 1809-ben a bródi (utóbb 7.) határőr-, végül 1810-ben őrnagyi rangban a varasdi Szt. György (utóbb 6.) határőrgyalogezredhez került. 1813 július 1-én alezredesi címmel nyugállományba vonult. Meghalt 1845 március

24-én Temesvár.

(A gárdista, az 1763 június 21-én címeresnemeslevelet, 1811 július 5-én pedig magyar g,rófi rangot és előnevet nyert Sz. Sándor (1740—1813) és br. Bedekovich Róza (1758—1825) fia.)

1115. primőr SZÉKELY DÁVID (Lisznyói és Killyéni).

Született 1737 Kilyén (Háromszék). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez Erdélyből, hol 1760 augusztus 11-től 1763 november 30-ig szolgált. A gárdától mint fogalmazó került 1763 december 9-én az erdélyi helytartótanácshoz, 1780-ban pedig a kancelláriához. 1783 március 12-én tartományi kancellár lett. Ezen állásától ugyan 1786-ban felmentetett és guberniumi tanácsos lett, azonban 1790-ben újból ki lett nevezve kancellárnak. Meghalt 1800 február 10.

(Adománylevél 1583 július 20. A háromszéki rendi jkvek szerint 1614-ben a család, a székely primori rendhez tartozott, A gárdista Sz. Elek fia, Sz. Mihály unokája, Sz. Bálint és Bodoki Miké Judit szépunokája.)

1116. primőr SZÉKELY DÁVID (Rétyi).

Született 1809 Réty (Háromszék). 1829 március 26-tól önköltséges hadapród a 2. (Sándor) gyalogezredben. A testőrségnél 1831 március 1-től 1836 február 29-ig, az utolsó évben mint al II. testőrőrmester szolgált Erdélyből. A gárdától alhadnagyi rangban a 31. (Leiningen-Westerburg) gyalogezredhez helyeztetvén, 1837-ben főhadnagy volt, azonban 1838-ban már leköszönt rangjáról. 1843-ban a brassói kerület segédbiztosa. A szabadságharcban 1848-ban tartománybiztos Brassóban. Részt- vett Háromszék önvédelmi harcában, majd a 78. zászlóaljnál, utóbb pedig a táborkarnál százados. Utoljára lugosi térparancsnok volt őrnagyi rangban. A világosi fegyverletétel (1849 aug. 13.) után Nagyszebenben 1850 december 6-án halálra, illetve 6 évi várfogságra ítélve, Königgrätzen raboskodott. Meghalt 1887 február 19-én Sepsiszentgyörgy (Háromszék).

(A család a háromszéki rendi jkvek szerint 1680-ban a székely primori rendhez tartozott. A gárdista, a Háromszék-től 1813 június 2-án nyert nemesi bizonyságlevél szerint Sz. Elek és Andor Anna fia, Sz. Elek és Komáromi Julia unokája, Sz. Mihály és Ugrón Rebeka szépunokája, Sz. Zsigmond és Thoroczkay Margit dédunokája.)

1117. SZÉKELY ELEK (Pókakeresztúri).

Született 1774 Sófalva (B. Naszód vm.). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez Erdélyből, hol 1793 április 8-tól 1797 július 31-ig szol-