A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
347 október 17-én vétetett fel Pest vármegye ajánlatára. 1774-ben beosztva a milánói testőrkülönítménybe, honnan 1776-ban a hadsereghez való helyezését kérte. 1778-ban beosztva a pozsonyi testőrkülönítménybe, hol 1780- ban különítményparancsnok. Hosszú szolgálata alatt sokszor volt futár. 1780-ban Róma Nápoly, 1781-ben Szt. Pétervár, 1782-ben Milánó, Brüssel, Páris, Szt. Pétervár, 1783-ban Nápoly, Páris, Madrid, 1784-ben Graz, Erdély, 1785-ben Páris, Szt. Pétervár, Erdély, 1786-ban Stanislau, Brüssel, Páris, 1787/88-ban Nápoly, 1789-ben Szt. Pétervár, Brüssel, 1790-ben pedig Hága. Így úgyszólván egész Európát többízben — természetesen nagyobbrészt lóháton — beutazta. 1788 július 9-től — a császár kíséretében — táborban tartózkodott. Minthogy az utolsó oroszországi útja alatt lába elfagyott, ez a további szolgálatot elviselhetetlenné tette részére, miértis 1791 november 20-án 27 évi katonai és gárdái, valamint 11 évi futárszolgálata után, december 1-től számítódó évi 400 forint ellátással és II. kapitányi ranggal nyugállományba vonult. Elbocsátólevele, amely szerint buzgó, erkölcsös, jámbor és kifogástalan magaviseletével elöljárói legteljesebb megelégedését kiérdemelte, legszebb bizonyítéka szolgálata alatt tanúsított magatartásának. A gárdától hazatérve ősi birtokán, Irsán telepedett le. 1799-ben pestvármegyei táblabíró lett. Testvéreivel 1806-ban a pesti vármegyeház építésére 300 forintot, majd 1809-ben az utolsó nemesi felkelés alkalmával a „szegényebb sorsú s fegyverre kelt nemes vitézek felkészítésére“ 1400 forintot ajánlott fel. 1826-ban az irsai róni. kath. templom részére egy hatmázsás harangot öntetett. Meghalt 1828 augusztus 3-án Irsán. (A gárdista, az 1754/55-ben Pest vm. igazolt Sz. Lőrinc (1721—1799) és Leleszi Kovách Katalin (sz. 1725) fia, Sz. János és Thassy-Becz Mária (fl737) unokája, Sz. Gergely szépunokája, az 1649 május 20-án címeresnemeslevelet nyert Sz. János és Hodas Anna dédunokája. Olajfestményű arcképe a család birtokában. Előnév 1794 december 27. A család nemessége 1755 november 21-én a legf. helyen igazolva.) 1099. SZABÓ PÉTER (Irsai). Született 1793 június 29 Irsa (Pest vm.). 1812 április 3-tól gránátos közlegény, majd 1813 március 16-tól hadapród volt a 32. (Esterházy Miklós) gyalogezredben. Résztvett az 1812 évi francia hadjáratban. A testőrséghez 1813 április 1-én vétetett fel Pest vármegye ajánlására és még ez évben beosztva az uralkodó személye körüli tartalékhadi szolgálat- tételre, kinek kíséretében 1814-ben Párisban járt. 1815-ben is harcolt a francia háborúban. 1817 június 11-én leköszönt, mely alkalommal főhad- nagyi rangot kapott. A gárdától hazatérve, 1820-ban pestvármegyei táblabíró lett. 1836 táján mindkét szemére megvakult. 1837-ben a Nemzeti Színház részére 150 forintot adományozott. Meghalt 1871 január 13-án Irsán. (Nemességi adatok Sz. Mózesnél, kinek Leuthner A. Máriától (1768 —1798) született fia.) 1100. SZABÓ VINCE (Kisgeresdi). Született 1812 Szombathely (Vas vm.). 1829 november 2-től közlegény, 1831 április 11-től őrvezető, végül 1832 április 1-től káplár volt a
