A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
226 ezredben. A testőrségnél 1846 április 7-től II. testőrőrmester s onnan 1849 július 20-án őrnagyi rangban, a rendszeresített 600 forint ellátáson kívül 300 forint pótlékkal, nyugállományba vonult. (Nemességi adatok K. Lászlónál, kinek testvére.) 635. KÖNCZÖLL EM ANUEL. Született 1795 március 24-én Verbó (Nyitra vm.). A polgári életből került a testőrséghez 1817 november 1-én Nyitra vármegye ajánlatára és a gárdánál halt meg 1820 augusztus 8-án Wienben. Ez idő alatt 1820-ban beosztva a Rajner fhg. esküvője alkalmával kirendelt prágai testőrkülönítménybe. (Címeresnemeslevél 1647 április 12. A gárdista, K. István (sz. 1755) és Molnár Anna (sz. 1763) fia, a Vas vm. által 1755 március 4-én kiállított nemesi bizonyságlevél alapján, ez évben Nyitra vm. igazolt K. Mihály és Ocskay A. Mária unokája.) 636. KÖRÖSKÉNYI MIKLÓS (Köröskényi). Született 1777 Varasd. Előzőleg 1797-ben hadnagy volt a bácsvár- megyei nemesi felkelő seregben. A testőrségnél 1797 április 1-től 1802 március 31-ig szolgált Horvátországból. A gárdától alhadnagyi rangban a 33. (Sztáray) gyalogezredhez helyeztetett, mely alkalommal 150 forint felszerelési átalányt kapott. 1803 július 15-én leköszönt rangjáról, azonban 1804-ben újból belépve a 33. gyalogezredbe, 1805-ben főhadnagy. 1807-ben nyugállományba helyeztetett. (Nyitra vármegyéből, hol 1520-tól birtokos, Horvátországba származott és 1766-ban Báos vm. kihirdetett nemes család. A gárdista, K. Lajos tartománybiztos fia.) 637. KŐRÖSY JÁNOS. Született 1768 Földes (Szabolcs vm.). Katonai pályáját 1787 február 24-én kezdte a 19. (Alvinczy) gyalogezrednél, hol 1787 december 21-én tizedes, 1788 május 26-án káplár, 1791 január 22-én őrmester, végül 1794 november 11-től zászlós a 3. zászlóaljban. Ez éviben a degói ütközetben (szept. 21.) szerzett érdemeiért november 11-én arany vitézségi érmet kapott. A testőrséghez 1795 január 22-én vétetett fel Szabolcs vármegye ajánlatára. Nemességét 1795 március 12-én igazolta a gárdánál. Ez év december 16-án, a gárdaalap terhére a 2. helyőrségi l(utóbb 6.) gyalogezredhez osztatott be, további testőrszolgálattal. A gárdától, mint az új szabályzatot elismerni vonakodó, 1796 december 10-én a 13. (Reiszky) gyalogezredhez került, hol 1800-ban főhadnagy, 1801-ben II. százados és onnan azonos rangban az 57. (Colloredo-Waldsee) gyalogezredhez, innen pedig az olmützi térparancsnoksághoz helyezve, 1822-ben I. százados. 1828 augusztus 1-én vonult nyugállományba Nagyszombatra és ott is halt meg 1832 február 22-én. (A család nemessége 1754/55-hen igazolva Szabolcs vm.)
