A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

160

379. GINDLY KÁROLY (Tengeliczi).

Született 1737 szeptember 4-én Győr. A polgári életből került a testőrséghez Győr vármegye ajánlatára, hol 1760 július 15-től 1766 december 7-ig szolgált. Ez idő alatt 1764-ben beosztva a pozsonyi országgyűlés tartamára kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától állásbiztosító okmánnyal, mint cs. kir. asztalnok távozott. Meghalt 1805-ben.

(Címeresnemeslevél 1678 február 20. Előnév 1734 október 15. A gárdista, az 1754/55-ben Győr vm. igazolt G. Ignác (sz, 1707) és nemes Braier A. Katalin fia, a nemességszerző G. Fülöp és Krumprecht Anna unokája.)

380. GLUDOVÁCZ JÁNOS (Petőházi).

Született 1806 Újfalu (Somogy vm.). Előzőleg a mérnökkari akadémia növendéke, majd 1824 június 28-tól hadapród a 32. (Esterházy Miklós) gyalogezredben. A testőrségnél 1825 április 1-től 1826 január 11-ig szolgált Somogy vármegye ajánlatára, mikoris leköszönt. A szabadságharcban 1848-ban kaposvári térparancsnok, majd 1849-ben kapitány Noszlopy Gáspár guerilla csapatában. Utóbb képviselőházi terembiztos. Meghalt 1887 márciusában Budapesten.

(A gárdista, a nemességét 1824-ben Somogy vm. igazolt G. Ferenc (sz. 1773) kir. tanácsos és br. Mikos Antónia fia, a Somogy vm.-től 1793-ban nemesi bizonyságlevelet nyert G. János-Márton (sz. 1738) és Zarka Éva unokája, G. Ferdinánd és Gludovácz Klára szépunokája, az 1706 július 25-én címeresnemeslevelet nyert G. János dédunokája.)

381. GODA JÁNOS.

Született 1787 Nemesvis (Sopron vm.). 1803 április 10-től közlegény, 1803 október 16-tól alkáplár, 1804 december 10-től káplár, végül 1809 március 1-től őrmester volt a 4. (Ferdinánd fhg.) vértes lovasezredben. A francia hadjárat alatt 1805 november 24-én Castelfranconál hadifogságba került, honnan csak 1806 március 29-én szabadult. A testőrségnél 1813 április 1-től 1818 március 31-ig szolgált Győr vármegye ajánlatára, hol

1814-től al II. testőrőrmester volt. Ez idő alatt 1813-ban beosztva a hadseregfőparancsnoksághoz, a lipcsei csatában (1813 okt. 14—20.) pedig, az uralkodó közvetlen személyes környezetébe. A gárdától főhadnagyi rangban a 9. (Frimont) huszárezredhez helyeztetett, honnan 1819-ben a méneskarhoz vezényeltetett Mezőhegyesre. 1819 december 1-én vonult nyugállományba, azonban 1822 január 1-től ismét ugyancsak főhadnagy a steyer, 1830-tól pedig az illir és belsőausztriai katonai határőrzárvonal- nál. 1833 május 15-én vonult újból nyugállományba. Meghalt 1845 november 27-én Győrszemerén.

(Nemességmegerősítő címeresnemeslevél 1762 július 27. A család nemessége 1754/55-ben igazolva Sopron vm.)

382. GOMBOS IMRE (Gombosfalvi).

Született 1729 október 25 Szentgyörgy (Sáros vm.). Hadapród volt a 37. (Esterházy József) gyalogezredben, majd 1746-tól zászlós a 19. (Pálffy lápot) gyalogezredben, hol utóbb 1759 február 1-én II. százados.