A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.

őrséghez 1871 szeptember 1-én vétetett fel és 1874 január 29-én I. kapitány, 1891 november 1-től testőralőrmester, végül 1895 május 1-én őrnagy. 1896 május 1-én nyugállományba vonult. Meghalt 1896-ban, Wien.

(A gárdista, az 1880 május 22-én címeresnemeslevelet és előnevet nyert, N. József ny. főispán és Jaeger Emilia fia.)

gróf NIPPENBURG-BISSINGEN NÁNDOR 1. 23. gróf BISSINGEN-NIPPENBURG NÁNDOR alatt.

122. báró NOVAKOVIC MIHÁLY (Gjuraboji és Glinai).

Született 1840 november 17-én Cemernicka (Horvátország). A wiener- neustadti katonai akadémiáról mint II. hadnagy került 1859 június 16-án az 53. gyalogezredhez, hol 1865 május 1-én I. hadnagy lett. Résztvett úgy az 1859. évi. mint az 1866. évi olaszországi hadjáratban. 1869 április 23-án főhadnagy, 1877 november 1-én II. százados. Harcolt az 1878. évi boszniai hadjáratban is. 1880 november 1-én I. százados és 1882 június 1-től a vezérkarnál, majd 1883 november 1-től a 96. gyalogezrednél szolgált. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1884 június 1-én vétetett fel, honnan 1894 szeptember 1-én őrnagyi címmel vonult nyugállományba.

(A gárdista, ki M. Illés (1790—1852) és Mauler Anna (1805—1848) fia, „Gjuraboji“ előnévvel 1852 május 5-én osztrák nemességet, majd „Glinai* előnévvel 1894 november 17-én címeresnemeslevelet, végül 1906 november M-én osztrák bárói rangot kapott.)

123. NYÍRI SÁNDOR (Székelyi).

Született 1854 november 7-én Székely (Szabolcs vm.). A wiener- neustadti katonai akadémiáról mint hadnagy került 1874 augusztus 30-án a 68. gyalogezredhez. Résztvett az 1878. évi boszniai hadjáratban. 18/9 május 1-én főhadnagy, beosztva 1881 november 1-től a vezérkarhoz, majd 1884 február 1-től a 40. gyalogdandárhoz. 1884 november 1-től I. százados a 13. gyalogdandárnál, honnan 1888 május 1-én ismét a 68. gyalogezred hez helyeztetett. 1891 november 1-én őrnagy és a 24. gyaloghadosztály vezérkari főnöke, 1892 október 18-tól pedig a cs. kir. hadügyminiszter szárnysegéde. 1894 május 1-én alezredes. 1895 október 15-én beosztva a 39. gyalogezredhez és katonai érdem keresztet kapott. Innen 1896 április 20-án a 3. honvéd gyalogezredhez került, hol május 1-től ezredparancsnok lett. 1896 november 1-én ezredes és 1899 július 1-töl a Ludovika Akadémia parancsnoka. 1901 május 7-én megkapta a III. oszt. vaskoronarendet és 1903 május 1-én tábornok lett. Ez év december 9-től budapesti térparancsnok, majd 1905 augusztus 16-tól az 5. honvéd kerületi parancsnok Székesfehérváron, végül 1906 november 1-től a 25. gyaloghadosztály parancsnoka. 1907 május 5-től altábornagy és 1908 augusztus 12-től a Lipót-rend lg. keresztjének tulajdonosa. A magyar királyi nemesi testőrségnél 1910 április 7-től testőrfőhadnagy volt. Meghalt 1911 május 5-én Wien.

(A gárdista, kinek nemessége a 136.985/1902 B. M. szám alatt igazolva lett, az 1899 október 23-án címeresnemeslevclet nyert Ny. János és Szesztay Zsófia fia. Előnév 1901 november 30.)