A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.

468

porosz hadjáratban is és 1866 szeptember 18-án hadiékítményes III. oszt. vaskoronarendet kapott. 1872 november 1-én őrnagy, 1876 május 1-én alezredes, végül 1879 május 1-én ezredes. A magyar királyi nemesi testőrségnél 1884 március 1-től testőralhadnagy volt. 1886 október 24-én tábornok, majd 1887 december 3-tól testőrfőbadnagy. 1892 május 1-én altábornagy, végül 1899 január 1-én lovassági tábornoki címmel vonult nyugállományba.

(A gárdista, 1871 augusztus 20-án osztrák lovagi rangot, majd az 1859. és 1866. évi hadjáratokban, különösen pedig a custozzai csatában (1866 jún. 24.) tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása elismeréséül, 1896 január 13-án „Nagyeesi“ előnévvel magyar nemességet kapott.)

10. BACH LAJOS (Mágócsi).

Született 1841 április 16-án Mágócs (Baranya vm.). Katonai pályáját 1857 február 16-án mint önkéntes kezdte a 12. tábori vadászzászlóaljnál, hol 1857 december 6-án őrvezető, 1859 szeptember 2-án alvadász, 1859 október 1-én badapród, 1861 május 16-án pedig fővadász volt. 1866 május 1-én lett II. hadnagy és 1866 szeptember 2-án már I. hadnagy. Résztvett az 1859. évi olasz és az 1866. évi porosz háborúkban. 1872 november 1-én főhadnagy és harcol az 1878. évi boszniai hadjáratban, amelyben hadiékítményes katonai érdemkeresztet kapott. 1879 május 1-én II. százados, végül 1882 május 1-én I. százados. A magyar királyi nemesi testőrséghez 1885 február 1-én vétetett fel. Meghalt 1890 november 11-én, Wien.

(Címeresnemeslevelet előnévvel 1887 december 30-án, a gárdista kapott.)

11. báró BALÁS EMÁNUEL (Gyergyószentmiklósi).

Született 1839 június 26-án Sepsiszentgyörgy (Háromszék). A Avienerneustadti katonai akadémiáról 1858 augusztus 31-én mint II. hadnagy a 62. gyalogezredhez osztatott be, hol 1859 május 1-én I. hadnagy lett. 1860 február 1-től a 63. gyalogezredhez helyezve, 1863 július 6-án főhadnagy. Résztvett az 1859. évi és az 1866. évi olaszországi háborúkban, A custozzai csatában (1866 jún. 24.) tanúsított vitéz magatartásáért hadiékítményes katonai érdemkeresztet kapott. 1871 május 1-én II. százados. A magyar királyi nemesi testőrséghez elsőízben 1871 július 1-én vétetett fel, hol 1875 november 1-én I. százados lett. Majd 1878 november 15-től elhagyva a testületet, a 63., 1882 július 1-től pedig a 2. gyalogezredben szolgál. 1882 november 1-én őrnagy, 1888 május 1-én alezredes, végül 1891 május 1-én ezredes és 1892 március 16-tól a 2. gyalogezred parancsnoka. 1894 március 3-tól péterváradi várparancsnok és 1896 november 1-én tábornok. 1897 május 1-én III. oszt. vaskoronarendet kapott és nyugállományba vonult. Azonban 1898 január 1-én újból a testőrséghez került mint testőralhadnagy. 1906 április 26-án altábornagy, majd 1907 április 10-től testőrfőhadnagy. 1908 augusztus 18-án Lipót-rend lg.-keresztet kapott és 1910 április 7-én újból nyugállományba vonult.

(A gárdista, kinek nemessége a 42.808/1909. B. M. szám alatt igazoltatott, B. Emánuel (1811—1848.) nemes testőr és Jindra Anna fia. (Nemes- ségi adatokat 1. ott 38. szám alatt.) Ötven évet meghaladó hasznos és ér-