A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
350 Született 1792 Csepreg (Sopron vm.). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez Yas vármegye ajánlására, hol 1813 március 1-től 1818 február 28-ig szolgált. Ez idő alatt 1813-ban beosztva az uralkodó személye körüli tartalékhadi szolgálattételre. A gárdától alhadnagyi rangban az 5. (György) huszárezredhez kerülve, 1821-ben főhadnagy, 1830-ban pedig II. kapitány volt. 1832 december 1-én nyugállományba vonult. Meghalt 1864 június 24-én Sopron. (Nemességi adat Sz. Ferencnél. A család nemessége 1754/55-ben igazolva Vas vm., honnan 1831-ben nemesi bizonyságlevelet nyertek.) 1109. SZÁLÉ JÁNOS. Született 1810 Magyaróvár (Moson vm.). Vármegyei írnok, majd 1831 október 3-tól önköltséges hadapród volt a 32. (Esterházy Miklós) gyalogezredben. A testőrségnél 1832 január 1-től 1836 december 31-ig az utolsó évben mint al II. testőrőrmester szolgált Moson vármegye ajánlására. Ez idő alatt 1836-ban beosztva a prágai koronázásra kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától alhadnagyi rangban az 1. (János fhg.) dragonyosezredhez osztatott be. Utóbb hivatalnok Wienben. (Címeresnemeslevél 1667 június 22.) 1110. SZARVASSY JÓZSEF (Riomfalvi). Született 1746. Eperjes (Sáros vm.). Katonai pályáját 1764 február 26-án mint önköltséges hadapród kezdte az Erdődy huszárezrednél, majd 1768 április 1-től káplár, 1769 január 1-től pedig őrmester volt a 2. (Fer- dinánd fhg.) gyalogezredben. Visszahelyezve az Erdődy huszárezredhez, 1770 december 10-től ugyancsak őrmester, majd 1774 január 1-től alhadnagy lett, mely alkalommal 150 forint felszerelési átalányt kapott és még ez évben ezredsegédtiszt. 1776 március 1-től főhadnagy. Résztvett a bajor örökösödési háborúban (1778/9.) és 1783 október 1-től II. kapitány, 1787 március 1-től I. kapitány. Harcolt a török elleni hadjáratban (1787/90.) is és 1790 január 20-tól őrnagy. A negotini ütközetben (1790 jan. 6.) szerzett érdemeiért január 23-án Mária Terézia-rend lg.-keresztet kapott.1 A servokrasci ütközetben (1790 júl. 8) megsebesülve, török fogságba esett és 1790 december 6-ig hadifogoly Konstantinápolyban. A békekötés után Wienbe került, mikoris Lipót király birtokadományra vonatkozó Ígérettel, átmenetileg pedig arra az időre, amíg azt meg nem kapja, 500 forintos évjáradékkal jutalmazta. A testőrségnél, ahová mint 9. (Erdődy) huszárezredbeli őrnagy vétetett fel, 1792 január 1-től I. testőrőrmester lett. 1794 november 1-től alezredes és testőralhadnagy. 1795-ben megbízva a Véghelyi testőrőrmester meggyilkolása ügyében elrendelt vizsgálat lefolytatásával. 1797 március 8-tól pedig ezredes. 1804 január 16-tól tábornok és második testőrfőhadnagy. 1807-ben a pesti országgyűlésen megjelenő uralkodó mellé kirendelt 40 főnyi testőrkülönítmény parancsnoka. Meghalt 1810 november 29-én Wien. (A gárdista, Sz. Pál fia, Sz. János unokája, az 1667-ben címeres- nemeslevelet nyert Sz. József szépunokája.) 1 Dr. J. Hirtenfeld: Der Militär M. Theresien Orden 279. 1733. 1108. SZALAY IMRE (Kiskámoni).
