A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
338 ban Nemesdédre nádori adományt nyert S. Gáspár unokája. A gárdista olajfestményt! — azonban nem testőr — arcképe Stepbaich Pál alispán úr Kaposvár, birtokában.) 1064. STERMENSZKY TÁDÉ. Született 1749 Malacka (Pozsony vm.). Gyakornok volt a kir. táblánál. A testőrségnél 1774 szeptember 7-től 1791 december 31-ig szolgált Pozsony vármegye ajánlatára. Ez idő alatt 1790-ben a magyar szent koronát kísérő 6 testőr egyike. 1791-ben beosztva a prágai koronázásra kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától 17 évi testőrszolgálata után II. kapitányi ranggal és évi 400 forint ellátással vonult nyugállományba. Meghalt 1824 április 9-én,, Budán. (Címeresnemeslevél 1653 december 18. A család nemessége 1754/55- ben igazolva, Pozsony vm.) 1065. STETTNER GÁBOR. Született 1775 Wien. 1794 május 5-től hadapród volt a 8. (Huff) gyalogezredben. A testőrségnél 1796 április 1-től 1801 március 31-ig szolgált Sopron vármegye ajánlatára. Ez idő alatt 1798-ban beosztva az orosz szövetséges csapatok megtekintésére utazó uralkodó mellé kirendelt, 12 főnyi brünni testőrkülönítménybe. A francia háború alkalmával, mint harctéri szolgálatra önként jelentkező, de tovább szolgáló testőr, 1800 július 1-én a gárdaalap terhére a tártaléksereghez tartozó 17. (Hohenlohe- Kirchberg) gyalogezredhez osztatott be. A gárdától alhadnagy! rangban a 3. (Károly-Lajos) ulánusezredhez került, mely alkalommal 200 forint felszerelési átalányt kapott. 1804 június 30-án vonult nyugállományba. Meghalt 1808 november 10-én Budán. (Címeresnemeslevél 1697 április 28. A család nemessége 1763 október 12-én a legf. helyen igazolva. A gárdista, az 1754-ben Pest vm. kihirdetett S. Sándor fia, S. Gábor és Bakonyherendi Nemes Krisztina unokája, S. Ferenc és Szeremley Mária szépunokája.) 1066. STETTNER JÁNOS. Született 1778 Pozsony. A polgári életből vétetett fel a testőrséghez Pest vármegye ajánlatára, hol 1796 augusztus 1-től 1801 július 31-ig szolgált. A francia háború alkalmával mint harctéri szolgálatra jelentkező, de tovább szolgáló testőr, 1800 július 1-én a tartaléksereghez tartozó 35. (Wenckheim) gyalogezredhez osztatott be. A gárdától alhadnagyi rangban egyik német lövésztestülethez helyezve, 150 forint felszerelési átalányt kapott. 1803-ban főhadnagy lett és innen a 10. (Stipsicz), majd 1805-ben a 12. (Palatínus) huszárezredhez került, hol 1809-ben H. kapitány, 1810-ben I. kapitány volt. 1813 március 1-én nyugállományba vonult. Mint nyugdjías 1819 december 11-től újból alkalmazva az 58. (Beaulieu) gyalogezred 2. zászlóaljánál Lembergben. A zászlóalj 1825-ben történt megszüntetése után Budára költözött, hol 1836 november 21-én halt el. (Címeresnemeslevél 1655 április 12. A gárdista, (S. Gábor (1742 1815) kir. tanácsos és Nagy Anna (1756—1814) fia.)
