A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

316 november 29-ig szolgált. Ez idő alatt beosztva 1772-ben és 1773-ban a pozsonyi, 1774-ben a milánói, majd 1776-ban, 1777-ben és 1779-ben újból a pozsonyi testőrkülönítménybe. 1781-ben a csehországi táborba vezényelve. 1783-ban futár Párisba, majd 1785-ben Brüsselen keresztül, ismét Párisba küldetett. 1790-ben a magyar szt. koronát kísérő 6 testőr egyike. 1791-ben beosztva a nádor mellé kirendelt testőrkülönítménybe és ez évben tizen­kilenc évi gárdái szolgálat után, II. kapitányi ranggal és évi 300 forint ellátással, nyugállományba vonult. Nyugdíja 1792 január 10-én felemel­tetett évi 400 forintra. (A gárdista, az 1759 május 17-én osztrák tartományi nemességet kapott R. Ferenc, 1765 április 15-én magyar címeresnemeslevelet és elő­nevet nyert gyermekeinek egyike. A család nemessége 1766-ban kihirdetve Moson vm.) 983. REICHENHALL JÁNOS-SÁMUEL. Született 1759 Beszterce (Erdély). 1778 január 15-től hadapród, majd 1779 február 21-től zászlós volt az 57. (Colloredo-Waldsee József) gyalogezredben. A testőrséghez 1783 március 7-én vétetett fel Erdélyből és még ez évben kivezényelve a csehországi táborba. Belépése után fel- szólíttatott nemességének igazolására. Erre bemutatta a család erdélyi szász nemes voltáról Segesvár város által kiállított bizonyságlevelet, me­lyet azonban a gárdánál nemességigazolásul nem fogadtak el. Ezért 1783 október 7-én Wienből azzal a kérelemmel fordult az erdélyi guberniumhoz, hogy miután családjának nemeslevele, valamint nemességét igazoló egyéb okmányai mind elvesztek, tegyen a gubernium olyértelmű felterjesztést, hogy az uralkodó a már bemutatott bizonyságlevelet kegyelemből fogadja el igazolásnak, mely kérelmének helyt is adtak. Szolgálata alatt 1787-ben beosztva a József császár németalföldi útjára kirendelt testőrkíséretbe. A török háború alkalmával, 1787 szeptember 17-én alhadnagyi rangban a 34. (Esterházy Antal) gyalogezredhez helyeztetett, hol a pótkeretnél 1788 április 17-én főhadnagy lett. Már százados volt, mikor 1797-ben leköszönt rangjáról. 984. REINPRECHT IGNÁC (Uhrini). Született 1740 Oggau (Sopron vm.). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez 1761 szeptember 13-án Sopron vármegye ajánlatára. Szol­gálata megkezdése alkalmával nemességét társai kétségbevonták, miért is annak kétségtelen voltát külön parancsban hozták a gárdisták tudomá­sára, 1768-ban a Komáromban megüresedett sóbeváltóhivatalnoki, majd 1769-ben a veszprémi postamesteri állásért folyamodott, azonban mindkét esetben sikertelenül. 1771 április 8-án távozott a gárdától és ekkor bródi sóhivatali ellenőr lett 300 forint fizetéssel és 200 forint gárdái nyugdíjjal. Ezenkívül még 200 forint felszerelési átalányt is kapott. Utóbb postames­ter volt EgerbeD. (Címeresnemeslevól 1628 október 14. A gárdista, az 1754—55-ben Sopron vm. igazolt R. György fia.) 985. RÉPÁSY MIHÁLY. Született 1801 Kemecse (Szabolcs vm.). Katonai pályáját 1817-ben a 3. (Knezevich, utóbb Minutilló) dragonyosezredben kezdte, hol 1820 ápri­lis 24-étn hadapród, 1820 október 6-án káplár, 1821 június 16-án őrmester,

Next

/
Oldalképek
Tartalom