A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

293 894. PETÓK ANTAL (Szamosszegi). Született 1808 Szamosszeg (Szatmár vm.). 1827 október 5-től ön­költséges hadapród, 1828 július 11-től pedig hadapródkáplár a 33. (Bakonyi) gyalogezredben és Wienben állomásozott. A testőrségnél 1829 május 1-től 1834 április 30-ig szolgált Pozsony vármegye ajánlatára. A gárdától alhadnagyi rangban a 2. (Sándor) gyalogezredhez helyezte­tett, hol 1835-ben főhadnagy, 1842-ben II. százados, 1846-ban pedig I. szá­zados volt. A szabadságharcban 1848 június 8-án a magyar kormány ki­nevezte őrnaggyá és a 7. zászlóalj parancsnokává, azonban a kinevezést nem fogadta el. Ezredétől 1849 január 31-én őrnagyi ranggal nyugállo­mányba vonult és 1852 szeptember 5-én halt meg Pozsonyban. (A család nemessége 1754/55-ben igazolva Pozsony vm. A gárdista, P. János fia.) 895. PETÓK JÁNOS (Szamosszegi). Született 1768 Kisaranyi (Nógrád vm.). A polgári életből vétetett fel a testőrséghez Nógrád vármegye ajánlatára, hol 1790 június 9-től 1791 november 9-ig szolgált, mikoris leköszönt. Ez idő alatt, beosztva 1790- ben a Lipót fhg. mellé kivezényelt pozsonyi, 1791-ben pedig a prágai koro­názásra kirendelt testőr különítménybe. Utóbb 1806-ban esküdt, 1812—31 pedig szolgabíró Pozsony vm.-ben. (A család nemessége 1772 október 6-án igazoltatott Nógrád vm. A gárdista, P. Lásziló és Ghery Krisztina fia.) 896. PETÓK LAJOS (Szamosszegi). Született 1777 Nagyszombat (Pozsony vm.). A polgári életből véte­tett fel a testőrcéghez Pozsony vármegye ajánlására, hol 1795 január 21-től 1800 január 20-ig szolgált. A gárdától főhadnagyi rangban a 2. (Ferdinánd fhg.) gyalogezredhez helyeztetett és ez alkalommal 150 forint felszerelési átalányt kapott. Ez évben a francia háborúban megsebesült, 1806-ban II. százados lett, végül elesett Aspernnél 1809 május 22-én. (Nemességi adatok P. Jánosnál, kinek testvére.) 897. PETRA S MÁRTON. Született 1755 Felsőbesnyő (Fejér vm.). Előzőleg 1776 április 28-tól önkéntes, 1778 március 1-től hadapród, végül 1778 december 1-től zászlós volt a 39. (Pálffy .János, utóbb Preysach) gyalogezred gránátos zászló- aljában. A testőrséghez 1783 augusztus 20-án vétetett fel Fejér vármegye ajánlatára. 1785-ben az erdélyi udvari kancelláriához való helyezéséért vagy egy magyarországi postamesteri állásért folyamodott. A török had­járat alkalmával 1787 szeptember 17-én alhadnagyi rangban a 31. (Orosz) gyalogezredhez helyeztetett. A háború befejeztével visszatért a gárdához, honnan 1788 február 3-án a polgári állás elnyerésére irányuló kérelme teljesülvén, mint postamester távozott Győrbe. Meghalt 1810 előtt. (Címeresnemesleviél 1760 november 25. A család 1778-ban nemesi bizonyságlevelet nyert Fejér vármegyétől és nemessége 1785 július 7-én a legf. helyen igazolva. A gárdista, 1790-ben nemesi bizonyságlevelet kapott Fejér vm.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom