A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

283 végül 1849 májusában mint alezredes a 39. gyalogezred parancsnoka Pé- terváradon. A szabadságharc után fogoly Aradon. Utóbb zemplénvár- megyei várnagy volt. Meghalt 1887 július 11-én. (A családból P. Mihály zempléni szolgabíró volt. Címerpecsét 1818- ból Orsz. Ltár. A család nemességére vonatkozó közelebbi adatok isme­retlenek.) 855. lovag PAPP FERENC (Vizaknai). Született 1775 Felsőbajom (Medgyesszék). 1793 szeptember 1-től önköltséges hadapród, majd őrmester a 31. (Benyovszky) gyalogezredben. A testőrségnél 1795 augusztus 1-től 1797 március 31-ig szolgált Erdélyből. A gárdától már mint főhadnagy került vissza a 31. gyalogezredhez és ez alkalommal 150 forint felszerelési átalányt kapott. Az ezredtől, hol még 1803-ban II. százados volt, a 32. (Esterházy Miklós) gyalogezredhez helyez­tetett és itt 1810-ben őrnagy, 1813-ban alezredes, 1814-ben ezredes, végül 1819-ben ezredparancsnok. 1824-ben tábornok és dandárparancsnok előbb Velencében, majd Grazban. 1833-ban már nyugállományú altábornagy és Triestben telepedett le, hol 1836 március 7-én halt el. (A gárdista, ki 1817-ben osztrák lovagi rangot kapott, az 1796 február 8-án címeresnemeslevelet és előnevet nyert P. Sámuel és Flakner Teréz fia.) 856. PÁPAY NÉP. JÁNOS. Született 1795 Darnó (Pozsony vm.). Az 1813-ban elrendelt újjászer­vezés után mutatkozó testőrhiány ideiglenes kiegészítésére vonatkozó leg­felsőbb rendelet alapján került Pozsony vármegye ajánlatára a polgári életből 1814 szeptember 1-én a testőrséghez. A gárdapótkeret feloszlatása alkalmával 1815 május 26-án vált ki a testületből. (A család nemessége 1754/55-ben igazolva Pozsony vm.) 857. PAPDAN-TOMAJAGA GYÖRGY (Szarvaszói). Született 1740 Szarvaszó (Máramaros vm.). Előzőleg gárdista volt Lotharingiai Károly hg. testőrcsapatában, utóbb pedig hadapród a Lotha- ringiai huszárezredben. A testőrséghez 1771 július 24-én vétetett fel Mára­maros vármegye ajánlására. Azonban felvétele 1771 szeptember 2-án azzal az indokolással, hogy már idős az itteni gárdái szolgálatra, hatálytalanít- tatott. Ennek dacára felvételi kérelmét továbbra is fenntartva és meg­újítva 1771 szeptember 10-én előjegyeztetett, majd 1771 október 17-én újból és ez alkalommal véglegesen fel is vétetett. Rövidesen, már 1773 október 27-én főhadnaggyá való kinevezését kérte az erdélyi sereghez. 1773-ban beosztva a pozsonyi testőrkülönítménybe. 1774 január 3-án, azonban csak alhadnagyi rangban a 2. székely határőr (utóbb 15.) gyalogezredhez helyez­tetett, mely alkalommal 150 forint felszerelési átalányt kapott. jCímeresnemesaevél 1636 július 3. Címerleírás, Orsz. Ltár. kanc. ira­tok 1771:2033. sz. alatt. A gárdista, 1770 szeptember 10-én nemesi bizony­ságlevelet nyert Máramaros vm.) 858. PARASZKAY LŐRINC (Paraszkai). Született 1780 február 6 Paraszkafalva (Túróé vm.). Joggyakornok volt. A testőrségnél 1804 február 1-től 1809 január 31-ig szolgált Túróé

Next

/
Oldalképek
Tartalom