A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
244 703. MAJTHÉNYI JÓZSEF (Kesselőkeői). Született 1756 Szakolca (Nyitra m), 1772 július 31-től önköltséges hadapród, 1773 április 15-től káplár, 1778 július 5-től pedig zászlós a 29. (Loudon) gyalogezredben, hol végigküzdve a porosz hadjáratot, 1782 május 1-én alhadnagy lett. A testőrségnél elsőízben 1783 szeptember 27-től 1787 október 31-ig szolgált Nyitra vármegye ajánlatára. Ez idő alatt 1784- ben beosztva a morvaországi sereghez. A török háború alkalmával mint harctéri szolgálatra önként jelentkező, 1787 szeptember 17-én alhadnagyi rangban az 53. (Pálffy János) gyalogezred 2. zászlóaljához helyeztetett. A háborúban hősiesen viselkedett és 1788 március 7-én főhadnagy lett. A hadjárat befejezése után visszatért a gárdához, hol 1790 június 24-től II. kapitányi rangban II. testőrőrmester. Még ez évben beosztva a Lipót fhg. kíséretére kirendelt pozsonyi testőrkülönítménybe. Majd Sándor főherceg nádorrá választása után, 1790 november 18-tól a Pozsonyban visz- szamaradt és a nádor mellé beosztott 16 főnyi testőrkülönítmény parancsnoka, amellyel az országgyűlés berekesztése után, Budára került. 1791- ben a prágai, 1792-ben pedig a budai koronázásra kirendelt testőrkülönítményben parancsnok. Végül József fhg. nádor esküvője alkalmával, az 1799 szeptember 15-iki rendelettel Szt. Pétervárra kiküldött 6 főnyi gárda- különítmény parancsnoka. Mint századparancsnok lett 1803 január 26-iki bevonulással kijelölve a 12. (Palatínus) huszárezredhez, azonban még ennek megtörténte előtt meghalt 1803 január 3-án Wienben. (Nemességi adatok br. M. Istvánnál. A gárdista, az, 1754/55-ben Nyitra vm. igazolt M. László (f 1761) és Marsinay Ágnes (f 1807 e.) fia.) 704. MAJTHÉNYI KÁLMÁN (Kesselőkeői). Született 1820 augusztus 15 Komárom. 1837 március 9-től hadapród volt a 33. (Bakonyi) gyalogezredben. A testőrségnél 1841 május 1-től 1846 április 30-ig szolgált Nyitra vármegye ajánlatára. Ez idő alatt 1843-ban beosztva a pozsonyi országgyűlésre kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától ugyancsak alhadnagyi rangban a 3. (Frigy es-Ágost) vértes lovasezredhez helyeztetett, hol 1848-ban főhadnagy. A szabadságharcban 1848 június 28-tól százados a 6. zászlóaljban, 1848 október 1-től őrnagy a 37. zászlóaljban, majd 1849 június 1-től alezredes, végül 1849 július 30-án ezredes a 18. (Attila) huszárezredben. Sok mellőzést és gyanúsítást kellett elszenvednie, rokona Majthényi várparancsnok miatt. A világosi fegyverletétel (1849 aug. 13.) után fogságba került és Aradon 1850 március 20-án halálra, illetve 10 évi várfogságra ítélve, ugyancsak Aradon raboskodott 1853 december 14-ig. Szabadulása után újból belépve a hadseregbe, 1859-ben régi császári főhadnagyi rangjában a miskolci önkéntes zászlóaljhoz, 1860-ban a 4. (Hoch- und Deutschmeister), végül 1864-ben a 34. (Vilmos) gyalogezredhez osztatott be. Résztvett az 1864 évi schleswig-holsteini hadjáratban és 1867-ben már I. százados és cs. kir. kamarás. Az újonnan felállított honvédségnél 1866 június 27-iki ranggal I. százados és a 39. zászlóalj parancsnoka, majd 1871 november 1-én őrnagy. Meghalt 1884 november 1 Kassa. (Nemességi adatok hr. M. Istvánnál, valamint M. Józsefnél. A gárdista, M. János (t 1839 e.) és br. Majthényi Anna fia, M. Imre és Hor- váthy Jusztina unokája, M. Lőrinc és Evoller Éva szépunokája.)
