A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
216 (Német-római birodalmi grófi rang 1638 december 3. A gárdista, a gr. Kollonich János-Zsigmond wieni biborosórsek által 1722-ben örökbefogadott br. Zay László (br. Z. Lőrinc és gr. Kollonich M. Polexina fia) és gr. Kollonich M. Eleonóra fia. Előnév és címerátruházás 1733 december 8. A már kihalt család 1754/55-ben igazolva Pozsony vm.) 598. gróf KOLLONICH MIKSA (Kollegradi). Született 1761 szeptember 14 Wien. Katonai pályáját az 1. (Császár) könnyű lovasezrednél kezdte, hol 1782 április 18-án hadapród, 1783 június 16-án alhadnagy, 1787 augusztus 1-én pedig ifőhadnagy. A török háború alatt, 1788 január 1-én, II. kapitány, majd 1789 július 14-én I. kapitány a 8. <(Wurmser) huszárezredben. 1789 október 22-én Lipnic mellett kitüntetvén magát, 1790 december 19-én megkapta a Mária Terézia- rend lg. keresztjét.1 1790 január 1-től 3-ik őrnagy és ez évben cs. kir. kamarás. 1792 december 28-tól 2-ik őrnagy. 1794 január 23-án számfeletti alezredes és 1794 április 4-től a 6. (Blankenstein) huszárezredhez helyezve, valóságos alezredes. 1797 május 24-től 2-ik ezredes a 7. (Lotharin- giai) vértes lovasezredben, majd 1800 február 8-tól ezredparancsnok. 1800 október 18-án lett tábornok. A testőrségnél 1804 január 9-től első testőrfőhadnagy. Közben 1805 november 3-tól a nemesi felkelő seregben is szolgált, mint dandárparancsnok, honnan 1806 május 20-án került vissza a gárdához. 1809 február 16-án altábornagy és 1813 április 17-től testőralkapitány. A gárdától 1824 augusztus 15-én a rendszeresített, évi 3000 forint ellátáson kívül 1000 forint pótlékkal nyugállományba vonult. Meghalt 1827 március 4 Obersiebenbrunji (A. Ausztria). (Nemességi adatok K. Károlynál. A gárdista, kinek anyja gr. Hamilton Valburga, K. Károly testőr féltestvére.) 599. KOLOSSY ISTVÁN (Mezőmadarasi). Született 1818 Sályi i(M. Torda vm.). 1836 május 19-től önköltséges hadapród, majd 1837 június 26-tól káplár volt a 3. (Wernhardt) könnyű lovasezredben. A testőrségnél 1840 május 1-től 1845 április 30-ig, az utolsó évben mint ai H. testőrőrmester szolgált Erdélyből. Ez idő alatt, 1843-ban beosztva a pozsonyi országgyűlésre kirendelt testőrkülönítménybe. A gár- gátói alhadnagyi rangban az 1. székely (utóbb 14.) határőrgyalogezredhez került, mely alkalommal 150 forint felszerelési átalányt kapott és 1847-ben főhadnagy lett. A szabadságharcban, 1848/49-ben, ugyancsak az 1. székely határőrgyalogezredben százados. A világosi fegyverletétel (1849 aug. 13.) után Törökországba menekült és mikor Viddinből hazatért, Aradon 1850 január 15-én előbb halálra, majd 16 évi várfogságra ítélve, Aradon raboskodott, de rövidesen már június 10-én kegyelmet kapott. (Lófőség és előnév 1655 június 28.) 600. KOLOSVÁRY ISTVÁN. Született 1797 Vanyarc (Nógrád vm.). 1816 május 3-tól önköltséges hadapród, majd őrmester volt a 32. (Esterházy Miklós) gyalogezredben. 1 Dr. J. Hirtenfeld: Der Militär M. Theresien Orden 316., 1734.
