A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke
180 évben mint al II. testőrőrmester szolgált. A gárdától alhadnagy! rangban a 48. (Gollner) gyalogezredhez osztatott be. Azonban kinevezését nem fogadta el, hanem a polgári pályára lépve, sóhivatalnok lett Varasdon. (Nemességi adatok H. (Salomvári) Antalnál, kinek fia.) 461. HORVÁTH LÁSZLÓ (Nagygeresdi). Született 1748-ban Nagygeresd (Sopron vm.). A polgári életből vétetett fel Sopron vármegye ajánlatára a testőrséghez, hol 1772 január 24-től 1784 november 30-ig szolgált. Ez idő alatt 1779-ben beosztva a pozsonyi testőrkülönítménybe, majd 1780-ban futárszolgálatra. Ugyancsak futár 1782-ben Szt. Pétervárra. A gárdától betegsége miatt kórházba került, onnan pedig évi 200 forint ellátással nyugállományba helyeztetett. Meghalt 1829 október 5 Osepreg (Sopron vm.) (Nemességi adatok H. Dávidnál, kinek valószínűleg testvére.) 462. HORVÁTH MIKLÓS (Kistatai). Született 1803 Mesteri (Vas vm.). 1821 október 6-tól hadapród a 32. (Esterházy Miklós) gyalogezredben. A testőrségnél 1823 június 1-től 1826 augusztus 24-ig szolgált Vas vármegye ajánlatára, mikoris leköszönt. (A család nemességére vonatkozó közelebbi adatok ismeretlenek. Címerpecsét 1792-ből Orsz. Ltár: Post Adv. iratok. A gárdista, H. József és Jákfalvi Horváth Franciska fia.) 463. HORVÁTH PÁL (Legéndi BIBITY-). Született 1823 január 10 Irsa (Pest vm.). 1840 május 3-án belépett a 32. (Este) gyalogezredbe, hol 1840 augusztus 15-től hadapród volt. A testőrséghez 1844 május 1-én került Pest vármegye ajánlatára és szolgálata alatt úgy 1847-ben, mint 1848-ban beosztva a pozsonyi országgyűlésre kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától 1848 szeptember 10-én elbocsátását kérte s onnan 20-án el is távozott. A szabadságharcban már 1848 szeptember 25-től százados a 64. zászlóaljnál. Utóbb a komáromi hadseregben harcol s mikor a nyárádi ütközetben i(1849 jún. 20.) kitüntette magát és vitézségével a visszavonuló magyar sereget nagy veszélytől megmentette, Klapka tábornok még a harctéren kinevezte őrnaggyá és az 57. zászlóalj parancsnokává. 1849 szeptember 21-től alezredes. A komáromi fegyverletétel (1849 szept. 27.) után szabadon távozott és pestvármegyei várnagy lett. 1852-ben alaptalanul gyanúsítva fogságba került, azonban rövidesen 'kiszabadult. Az újonnan felállított honvédségnél 1869 augusztus 18-tól őrnagy és az 57. zászlóalj parancsnoka. Majd 1876 november 1-én alezredes, mely rangban nyugállományba is vonult. Tulajdonosa volt a 48-as honvéd II. és III. oszt. érdem jelnek. Meghalt 1877 július 22 Budapest. (A gárdista, H. Imre és Rosinszky A. Mária fia, a Nógrád vm.-től 1813 augusztus 11-én nemesi bizonyságlevelet nyert H. László-János (sz. 1774) és Staud Viktória unokája, az 1719-ben Legéndre adományt és 1783 december 13-án Nógrád vm.-től nemesi bizonyságlevelet nyert H. Imre és Thassy-Becz Mária szépunokája, H. Pál és Tápay Éva dédunokája.)
